|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
|
1989. október 23-a eseményei (6. rész)
|
Krassó György közgazdász - Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét idézve - ,,Elvtársak,, megszólítással kezdte mondandóját. Majd emlékeztetett arra, hogy annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg ,,Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk,, kiáltással válaszolt Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre: ,,a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz megszállásból,,. Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a lehetőséggel, kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami visszaadta a már annyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, ,,az új honfoglalást,, csak 1956 eszméire lehet alapozni. Witner Mária - aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben - előljáróban leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem valósult meg. A forradalom utáni időkre emlékezve elmondta: sokan váltak hazátlanná, sok százan estek áldozatul a megtorlásoknak. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az 1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. ,,Az akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá, hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy nincs helye a világban,,. A Parlament előtt egybegyűlt fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: ,,A magyar jövő bennetek van, nem a nyugati és a keleti segítségben.,, Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad Magyarország. A Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentum értékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. (MTI)
1989. október 23., hétfő 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|