|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Hétfőn sem sikerült befejeznie az Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslatok, valamint az ezekhez benyújtott módosító indítványok tárgyalását a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A múlt heti tanácskozás kimeríthette a képviselőket, mert reggel úgy kezdődött meg az ülés, hogy a bizottság nem volt határozatképes. Ezért a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy kedden reggel, a parlament plenáris ülését megelőzően ismét, e témában immár negyedszer összeül a bizottság, s akkor szavaznak a hátramaradt törvényjavaslatokról, illetve nyilvánítanak véleményt az országgyűlési határozatok tervezetéről is.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezethez Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között hangsúlyozta: a tervezet olyan választási rendszert alakít ki, amelyben ténylegesen a valóságos politikai erők játsszák a főszerepet. A rendszer az arányos képviselet elvén nyugszik, amelynek lényege: minden politikai erő csak annyi mandátummal bírjon a törvényhozásban, mint amilyen arányban a választók kinyilvánították bizalmukat iránta. Mint mondotta, sokan továbbra is inkább ,,kijáró,, képviselőt szeretnének, ezért az egyéni választókerületek számának növelését javasolják. Az államtitkár szerint ez a módszer nem eredményez arányos képviseletet, kiszámíthatatlan hangulati tényezők dönthetik el a mandátumok sorsát, ez pedig magában hordja az ország kormányozhatatlanná válásának veszélyét. Az államtitkár felhívta a figyelmet: amennyiben az országgyűlés nem fogadja el a képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat, belátható időn belül nem lehet köztársasági elnököt választani, holott ez a parlamenti demokrációhoz vezető békés átmenet egyik feltétele. Végezetül javasolta a törvényjavaslat zárórendelkezésének kiegészítését, miszerint e törvény hatálybalépését követően - az általános választások kitűzéséig - az időközi választásoknál továbbra is az 1983-ban kialakított választókerületeket vegyék figyelembe. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében felhívta a figyelmet: amennyiben e törékeny törvénytervezet bármelyik eleméhez hozzá kíván nyúlni a parlament, ez csak úgy lehetséges, ha a szakértők az egészet újra átgondolják. (folyt.köv)
1989. október 16., hétfő 16:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|