|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmódosító indítványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben.
Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választókerületi képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országos lista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választójogi törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja, s az elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Az alkotmány módosítása kapcsán az egyik képviselő kifogásolta azt az elképzelést, amely szerint rendkívüli állapotról a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról a honvédelmi tanács döntsön. Szerinte e kérdésben mindenkor az Országgyűlés jóváhagyására lenne szükség. Indítványozta, hogy a honvédelmi bizottság elnöke is kapjon helyet a honvédelmi tanács tagjai között, s az Országgyűlésnek, illetve a bizottságnak legyen joga a tanács döntéseit felülvizsgálni és megvétózni. A vitát megelőzően Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az alkotmánymódosítás kapcsán hangoztatta: átfogó, jelentős változások vannak készülőben, az alkotmány teljes reformjára azonban a mostani átmeneti időszakban nincs szükség. A tervezet számos kompromisszumot tartalmaz, ezek azonban nem mentek a szakmai követelmények rovására. A pártok gazdálkodásával összefüggésben a különleges szabályokat indokolva rámutatott: a közélet tisztasága, illetve a pártok speciális jellege miatt e szabályok kodifikációs szempontból nem illeszthetők az egyesülésről szóló törvénybe, ezért kell külön jogszabályt alkotni. Csalótzky György, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a képviselők választásáról szóló törvényjavaslat egyike azoknak, amely az egész ország sorsa, politikai-társadalmi fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. Az országos lista jelentősen eltér az eddig ismerttől, egyfajta kiegyenlítő rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyéni választókerületek száma a jelenlegihez képest jelentősen csökken, s teljes mértékben átalakul a választási szervek rendszere. A fő törekvést abban jelölte meg, hogy minél tisztább, demokratikus, az esetleges szabálytalanságoktól mentes választási rendszer épüljön fel, amelyben valóban hisznek a választópolgárok. A bizottsági ülésen az Ellenzéki Kerekasztalnál helyet foglaló szervezetek képviseletében Boross Imre rámutatott: politikai válságot idézne elő, ha az országgyűlés nem fogadná el, vagy lényegesen módosítaná a most beterjesztendő sarkalatos törvényeket. Szerinte az ellenzék egy része ,,hatalmas támadást,, indítana, miként azt máris teszi a megállapodást aláíró hat szervezet ellen. Az esetleges módosítások, még ha jóindulatúak is, könnyedén kiforgathatók. A listás szavazás arányaiban nem talált semmi kivetnivalót, hiszen az ily módon megválasztott képviselő ugyanúgy felelősséggel tartozik választóinak, mint az, aki egyéni jelöltként indult. A Magyar Szocialista Párt képviselője, Szilvásy György nem fogalmazott ilyen élesen, de egyetértett: jó lenne, ha a törvénytervezetek nem sokban változnának. Az egyéni és a listás választás arányát tartotta a törvénytervezet ,,legsérülékenyebb,, elemének. Egyébiránt szükségesnek tartotta, hogy minél előbb megmérettessenek a politikai szervezetek. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban e lépést a kerekasztal-megállapodásokban foglaltakkal ellentétesnek tartotta, amennyiben az SZDSZ összegyűjti a szükséges aláírásokat, s azt benyújtja az Országgyűlésnek, új helyzet áll elő, amely veszélyezteti az eddig elért eredményeket, s újra kezdődhet a vita. Kérdésekre válaszolva Bogdán Tibor szólt arról, hogy a pártok külföldi támogatásában nincs semmi kivetnivaló. Ennek valamifajta korlátozása nem vezetne semmire, hiszen betartását nem lehet ellenőrizni, mert magánszemélyek minden további nélkül befizethetnek a pártkasszába. Elmondta azt is, hogy a 25 százalékos költségvetési támogatás az Országgyűlésben képviselt pártokat illetné meg. A vitát követően a bizottság képviselői indítványokkal foglalkozott. A testület úgy döntött, hogy továbbra is támogatja Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) azon javaslatát, hogy a kerepestarcsai BM tartalékostiszt-képző iskolát oktatási célokra hasznosítsák. A megerősítésre azért volt szükség, mert a Belügyminisztérium menekülttábort kíván ott létesíteni, jóllehet Pest megyében három üdülőt is felajánlottak erre a célra. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
A megüresedett - szovjet katonák által egykor használt - laktanyák ügyében a testület úgy foglalt állást, hogy ha ezeket a laktanyákat a város építette, s később jutott a HM birtokába, ott az eredeti állapotot kell helyreállítani. A Honvédelmi Minisztérium által épített laktanyák ügyében a bizottság nem ellenzi térítésmentes átadásukat, s a térítéses megoldástól sem zárkóznak el. Az ülésen a Honvédelmi Minisztérium illetékese bejelentette: a Magyar Néphadsereg egyoldalú csapatcsökkentése kapcsán december végére, január elejére válik véglegessé, hogy mely laktanyákból költöznek ki a katonák. A bizottság végezetül támogatásáról biztosította Király Zoltán javaslatát, amelyet az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonásáról terjesztett elő az elmúlt ülésszakon. A Csongrád megyei képviselő elmondta, hogy az elképzeléseit tartalmazó dokumentumot eljuttatja a helsinki záróokmányt aláíró államok kormányaihoz. A bizottság Sebők János (Veszprém megye) indítványára úgy határozott, hogy napirendre tűzi a kifejezetten katonai jellegű szerződések felülvizsgálatát. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|