|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FVB nyilatkozata
"Az eredmények gyors közlésének követelése ellentétben állt a
választási szervekben végzett munka nagyfokú időigényességével.
Ezért a választási szervek és munkacsoportok lelkiismeretes és
felelősségteljes, a demokratizmust tartalmilag érvényesítő munkáját
nem illetheti elmarasztalás.
Hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatási szervek dolgozói a
lehetőségek határain belül mindent megtettek a választási szervek
eredményes munkájának elvégzése érdekében.
"
BBC, Panoráma:
Különbségek az MDF és sz SZDSZ gazdasági programjában
"Van különbség a két politika között. Szerintem ez a különbség
a különbség három nagyon fontos területen mutatkozik. Az első kérdés
a működő tőke behívásának a kérédse, vagyis, hogy hogyan
viszonyulnak a külföldi tőkéhez. Ebben a vonatkozásban szerintem a
szabaddemokratáknak kifejezett álláspontja, hogy ezt a működő tőkét
szabadon, korlátozásmentesen és (...) be kell hívni.
A Magyar Demokrata Fórum gazdaságpolitikai programjában ugyan a
működő tőkéről pozitív leírás van, de a politikai részben is és a
kijelentésekben nagyon sokszor elhangzik, hogy ez az ország
kiárusításához vezet. Ez a kérdés: hogy ezt komolyan gondolják-e -
ezt a bizonyos kiárusítási szöveget -, vagy nem. Ha komolyan
gondolják, akkor ez egy komoly eltérést fog jelenteni a
gazdaságpolitikában nyilvánvalóan."
|
|
|
|
|
|
|
Hárompárti kezdeményezés (1. rész)
|
1989. szeptember 30., szombat - Pénteken késő este az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak vezető tisztségviselőitől a magyar belpolitikai élet aktuális kérdéseire kértek választ azoknak a nyugat-európai pártoknak a képviselői, akik a hárompárti kezdeményezés néven ismertté vált többoldalú konzultációs fórum soros tanácskozására érkeztek Budapestre. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok összefogását szorgalmazó hárompárti kezdeményezés kétnapos szakértői konferenciája - a konzultációt elindító szervezetek, az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt, valamint a meghívott hazai és külföldi pártok képviselői részvételével - pénteken kezdődött az MSZMP Politikai Főiskoláján.
A péntek esti találkozón kizárólag a magyar belpolitika kérdései kerültek terítékre. A nyugat-európai küldöttek érdeklődésére az MDF választmányi tagja, Kádár György adott tájékoztatást a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről, az ott aláírt dokumentumról, a demokratikus átmenetet biztosítani hivatott törvények kidolgozáésának folyamatáról. Az SZDSZ nevében Kőszegh Ferenc sorolta fel azokat a szempontokat, amelyek miatt pártja elzárkózott a háromoldalú tárgyalásokon létrejött megállapodás aláírásától. Mindként ellenzéki vezető - a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és a Kereszténydemokrata Néppárt jelenlévő delegátusaihoz hasonlóan - megragadta az alkalmat, hogy bemutassa az általuk képviselt szervezetet, ezek működési feltételeit és politikai célkitűzéseit. Több nyugat-európai küldött azt feszegette, mennyire mutatkozik egység a magyar pártok között a főbb külpolitikai törekvéseket illetően. Kádár György elismerte, hogy a magyar külpolitikában új stílus jegyei fedezhetők fel - megemlítette többek között a menekültügyet, a diplomáciai kapcsolatok kialakítására Izrael és a Vatikán felé tett lépéseket. Ezek kedvező fejlemények és élvezik az MDF támogatását is - mondta Kádár György. (folyt.köv.)
1989. szeptember 30., szombat 10:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hárompárti kezdeményezés (2. rész)
|
Hosszas véleménycsere folyt a pártok munkahelyi jelenlétéről, miután a jelenlévő Kalevi Sorsa, a finn parlament elnöke és az elnöklő Paolo Vittorelli, az Olasz Szocialista Párt vezéralakja is hangsúlyozta, hogy országukban egyáltalán nem ismeretlen a pártok tevékenysége a munkahelyeken. A magyar ellenzék részéről ezzel összefüggésben bírálták azt, hogy az üzemi négyszögek keretében a munkahelyi döntéseknél sokszor alapvető súlya volt az MSZMP és a KISZ véleményének. A Szolidaritás képviselője arra emlékeztetett, hogy Lengyelországban a LEMP-nek korábban szinte kizárólagos joga volt befolyásolni a helyi döntéshozatali folyamatokat. Kovács Jenő, az MSZMP KB titkára, a PIB tagja emlékeztetett arra, hogy például Spanyolországban sem tiltott a pártok munkahelyi szervezkedése, s e kérdésben nem lenne célszerű alkalmazni kizárólag az egyik felfogást. A köztársasági elnök szerepével kapcsolatos kérdésre Kovács Jenő elmondta: a majdani államfő valahol a nyugatnémet és a finn államelnök által képviselt jogkör közötti hatalommal rendelkezik majd. Jogosítványait a majdani alkotmány fogja pontosan megfogalmazni, de az egyértelmű, hogy nem francia, vagy amerikai típusú elnöki rendszerről lesz szó - mutatott rá Kovács Jenő. Kalevi Sorsa arra kereste a választ, hogy az MSZMP miért döntött a hatalom feladása mellett. Kovács Jenő a hatalom feladása és megosztása közötti különbséget emelte ki, majd kifejtette: az MSZMP és más demokratikus erők is felismerték, hogy nem lehetséges továbblépés sem a gazdaság, sem a politika terén viták, a nézetek szervezett ütköztetése nélkül. Pénteken a tanácskozás résztvevői kiemelten foglalkoztak a hagyományos fegyverzet témakörével, az ilyen fegyverek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokkal, a katonai doktrínákkal. A Szolidaritás képviselőjének kezdeményezésére véleményt cseréltek egyebek között arról, hogy az egyes országokban milyen módszerekkel igyekeznek tájékozódni, információkat szerezni az egyes politikai pártok. A szakértői konferencia szombaton a résztvevők sajtókonferenciájával fejeződik be. (MTI)
1989. szeptember 30., szombat 10:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|