 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió tagjainak felhívása
"A Keresztény Nemzeti Unió
felszólítja tagjait, támogatóit és szimpatizánsait, a Szent Korona
felkéri olvasóit, hogy április 8-án, a választások második
fordulóján a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeire szavazzanak .
A magyar nemzet jövője szempontjából sorsdöntőnek tartjuk, hogy
a Magyar Demokrata Fórum kormányzóképesen kerüljön ki a
választásokból, és ehhez a Keresztény Nemzeti Unió minden segítséget
megad.
1990. március 29.
A Keresztény Nemzeti Unió tagjai:
Magyar Nemzeti Párt
Független Magyar Munkáspárt
Bizottmány Erdély Megmentéséért
Magyar Legitimista Párt
Magyar Nemzetőrök Szövetsége
Mindszenty Emlékbizottság
Magyar Demokrata Keresztény Párt
"
SZER, Hírek, 11.00:
Zsidóüldözés Romániában?
"A romániai
főrabbi washingtoni látogatásán arról számolt be, hogy Romániában
újjáéledőben van az antiszemitizmus és ismét szerveződik a Vasgárda,
amelynek tagjai 1941-ben pogromokat hajtottak végre zsidók ellen. A
rabbi szerint az utóbbi időben számos romániai zsidó életét
megfenyegették és megrongáltak egy vidéki zsinagógát is.
A bukaresti kormány hangoztatta, hogy meg fogja bűntetni az
antiszemita akciók végrehajtóit, de a főrabbi kétkedésének adott
hangot azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megfelelő hatékonysággal
képesek fellépni.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Recsk - német földön (1. rész)
|
Berlin, 1990. március 29. csütörtök (MTI-Panoráma) -
Jelképes, és talán nem is véletlen egybeesés, hogy alig néhány
nappal az első szabad és demokratikus választások után derült fény
az NDK-beli Recskre. A Fünfeichen község mellett működő egykori
internálótábor csupán egyike volt az NKVD által Németország szovjet
megszállási övezetében létrehozott központoknak.
A sztálinizmus áldozatainak Kölnben bejegyzett egyesülete olyan
adatokat tett közzé, amelyek szerint 1945 és 1950 között 11
NKVD-tábor működött német földön. E táborokba összesen mintegy 200
000 embert internáltak. Az intézkedés alapját a Szövetséges
Ellenőrző Tanács 1945/38. számú határozata képezte. Ez
törvényesítette olyan személyek internálását, akik a mindenkori
megszálló hatalom - Nyugaton az USA, Nagy-Britannia, Franciaország,
Keleten a Szovjetunió - szempontjából ,,kockázati tényezőt,,
jelentettek, illetve, akik akadályozni próbálták Németország
demokratikus szellemű újjáépítését.
Internálótáborok tehát a nyugati megszállási övezetben is
voltak. Ám a sztálini terror féktelensége, az embertelen bánásmód
csöppet sem lényegtelen különbséget mutat Kelet- és
Nyugat-Németország között. Míg az amerikai, brit és francia táborok
lakóit a bezártságon kívül különösebb hátrány nem érte, addig az
NKVD táboraiban az internáltaknak csaknem a fele - 90 ezer ember -
elpusztult. A Fünfeichenben a tábor múltjának alaposan utánajáró
történész, Dieter Krüger sokat mondóan állapította meg: a sztálini
táborok terrorja semmivel sem maradt el a fasiszta koncentrációs
táborokétól. ,,Gyakorlati szempontokból,, az NKVD egyszerűen átvette
és internálótáborként ,,hasznosította,, a nácik rettegett
megsemmisítő táborait - például a Buchenwald és a Sachsenhausen
közelében levő táborokat. Az internáltak között akadtak rovott
múltú, náci érzelmű személyek, de mellettük szép számmal kerültek be
a táborokba szociáldemokrata és kommunista meggyőződésűek is.
Nagyobb részük azonban - állítja például a liberális Der Morgen című
újság - polgári elem volt, elsősorban a CDU és az LDP tagjai és
szimpatizánsai közül. Az NKVD seprűje nagy ívben söpört. Akkoriban a
legkisebb gyanú is elegendő ok volt az internálásra - megtette ezt
egy meggondolatlanul kiejtett szó, egy betiltott könyv vagy jelvény
birtoklása. (folyt.)
1990. március 29., csütörtök 13:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|