|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió tagjainak felhívása
"A Keresztény Nemzeti Unió
felszólítja tagjait, támogatóit és szimpatizánsait, a Szent Korona
felkéri olvasóit, hogy április 8-án, a választások második
fordulóján a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeire szavazzanak .
A magyar nemzet jövője szempontjából sorsdöntőnek tartjuk, hogy
a Magyar Demokrata Fórum kormányzóképesen kerüljön ki a
választásokból, és ehhez a Keresztény Nemzeti Unió minden segítséget
megad.
1990. március 29.
A Keresztény Nemzeti Unió tagjai:
Magyar Nemzeti Párt
Független Magyar Munkáspárt
Bizottmány Erdély Megmentéséért
Magyar Legitimista Párt
Magyar Nemzetőrök Szövetsége
Mindszenty Emlékbizottság
Magyar Demokrata Keresztény Párt
"
SZER, Hírek, 11.00:
Zsidóüldözés Romániában?
"A romániai
főrabbi washingtoni látogatásán arról számolt be, hogy Romániában
újjáéledőben van az antiszemitizmus és ismét szerveződik a Vasgárda,
amelynek tagjai 1941-ben pogromokat hajtottak végre zsidók ellen. A
rabbi szerint az utóbbi időben számos romániai zsidó életét
megfenyegették és megrongáltak egy vidéki zsinagógát is.
A bukaresti kormány hangoztatta, hogy meg fogja bűntetni az
antiszemita akciók végrehajtóit, de a főrabbi kétkedésének adott
hangot azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megfelelő hatékonysággal
képesek fellépni.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól, hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -, hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában 1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya. (folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|