 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keresztény Nemzeti Unió tagjainak felhívása
"A Keresztény Nemzeti Unió
felszólítja tagjait, támogatóit és szimpatizánsait, a Szent Korona
felkéri olvasóit, hogy április 8-án, a választások második
fordulóján a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeire szavazzanak .
A magyar nemzet jövője szempontjából sorsdöntőnek tartjuk, hogy
a Magyar Demokrata Fórum kormányzóképesen kerüljön ki a
választásokból, és ehhez a Keresztény Nemzeti Unió minden segítséget
megad.
1990. március 29.
A Keresztény Nemzeti Unió tagjai:
Magyar Nemzeti Párt
Független Magyar Munkáspárt
Bizottmány Erdély Megmentéséért
Magyar Legitimista Párt
Magyar Nemzetőrök Szövetsége
Mindszenty Emlékbizottság
Magyar Demokrata Keresztény Párt
"
SZER, Hírek, 11.00:
Zsidóüldözés Romániában?
"A romániai
főrabbi washingtoni látogatásán arról számolt be, hogy Romániában
újjáéledőben van az antiszemitizmus és ismét szerveződik a Vasgárda,
amelynek tagjai 1941-ben pogromokat hajtottak végre zsidók ellen. A
rabbi szerint az utóbbi időben számos romániai zsidó életét
megfenyegették és megrongáltak egy vidéki zsinagógát is.
A bukaresti kormány hangoztatta, hogy meg fogja bűntetni az
antiszemita akciók végrehajtóit, de a főrabbi kétkedésének adott
hangot azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megfelelő hatékonysággal
képesek fellépni.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (5. rész)
|
Kis János, az SZDSZ tanácsának tagja ,,Út a szabad
választásokhoz,, címmel tartotta meg a politikai vitát bevezető
előadást. Elöljáróban hangsúlyozta: az SZDSZ tanácskozására olyan
politikai pillanatban kerül sor, amikor az országot csupán egy lépés
választja el a szabad választásoktól. Ez a pillanat egyszerre
ígéretes és nyugtalanító - mondta. Ígéretes, mert az Országgyűlés
legutóbbi ülésszakán elfogadott törvények - az alkotmány módosítása,
a választójogi és a párttörvény - hatalmas lépést jelentenek a
jogállamiság felé. Ugyanakkor a helyzet nyugtalanító is, hiszen az
ország a bizonytalanság állapotában van. A küldöttgyűlésnek nem
azzal kell törődnie, hogy választ adjon a Szabad Demokraták
Szövetségét ért vádaskodásra, hanem azzal, hogy kellő komolysággal
és eltökéltséggel kiutat ajánljon a válságból.
A válság összetevőit elemezve Kis János a legfőbb gondnak azt
nevezte, hogy a békés átmenetnek nincs olyan chartája, amelyet az
egész ország magáénak tekinthet és amely a közmegegyezés szilárd
alapja. Ez a tény a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás
aláírását követő napon nyilvánvalóvá vált, s ettől kezdve olyan
helyzet alakult ki, amelyben maguk az aláírók is újra és újra
elhatárolták magukat attól, amit aláírtak, hangsúlyozva, hogy
elégedetlenek az eredménnyel. Mindezeket a megoldatlan kérdéseket
figyelembe véve indította meg az SZDSZ a népszavazást szorgalmazó
aláírásgyűjtési kampányát. A népszavazás kezdeményezése -
hangoztatta Kis János - nem destabilizálta, hanem éppen hogy
stabilizálta a politikai helyzetet. Hiszen ez is befolyásolta a
munkásőrség megszüntetéséről, illetőleg a pártok munkahelyi
működésének tilalmáról meghozott parlamenti döntést. Az SZDSZ tanács
tagjának érvelése szerint ez az akció csökkentette azt a távolságot,
amely a háromoldalú tárgyalásokon részt vevő politikai elit és a nép
között volt. A népszavazást szorgalmazó akcióval ugyanis az SZDSZ
arra ösztönözte a társadalmat, hogy alkotmányos jogaival élve
nyilvánítson véleményt alapvető kérdésekben - hangsúlyozta Kis
János.
A továbbiakban a mélyülő politikai válság okai közé sorolta,
hogy bár az állampárt felbomlása megtörtént, az MSZMP utódpártjának,
az MSZP-nek az összezsugorodása, valamint bizonytalan küzdelme az
önmagukat utódpártnak deklarálni kívánó volt MSZMP-csoportokkal,
erősíti a hatalmi vákuumot. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|