 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyilatkozata
"A Magyar Demokrata Fórum Elnöksége
fokozódó aggodalommal értesül a függetlenségéért parlamenti
eszközökkel küzdő litván néppel szemben alkalmazott katonai
nyomásgyakorlásról. Reméljük, hogy a szovjet vezetésben ez a
józanság kerekedik felül, amelyet az utóbbi időben már több ízben
üdvözölhettünk. "
SZER, Magyar híradó:
Fenyegetés a Malév ellen
"Előzetes becslések szerint ebben az évben több mint 70 ezer, a
Szovjetunióból Izraelbe kitelepülni szándékozó zsidó fordult meg
Ferihegyen, és utazott tovább a Charter járatain Tel-Avivba. Azonban
március 16-ikán az Iszlám Szent Háború Palesztina Felszabadításáért
Szervezet egy ultimátumot juttatott el a Magyar Légiforgalmi
Vállalathoz, amely szerint egy hét türelmi idő után mind a
repülőgépek, mind az irodák ellen terrorcselekményeket indítanak, ha
a Malév nem állítja a le a Budapest-Tel-Aviv járatokat. A vállalat
vezetői úgy érezték, hogy a fenyegetést komolyan kell venniük, ezért
a hét végén már nem szálltak fel a gépek.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar választások amerikai szemmel
|
-----------------------------------
Washington, 1990. március 27. (Amerika Hangja, Kommentár) -
Amerika Hangja kommentárja következik, amely az Egyesült Államok
kormányának álláspontját tükrözi:
Több mint 4 évtizede először szabad választásokat tartottak
Magyarországon. A jelöltet indító több mint 50 párt közül a Magyar
Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a
Független Kisgazdapárt kapta a legtöbb szavazatot. Mindhárom párt a
piacgazdaság bevezetésére törekszik, bár eltérő ütemben és
mértékben.
A reformkommunisták, akik most szocialistának hívják magukat, a
három, piacgazdaságot szorgalmazó párt mögött a negyedik helyen
végeztek. Az MSZMP ortodox kommunistái a jelek szerint nem kapják
meg a parlamentbe kerülés minimumát sem.
Április 8-ikán tartják a választások második fordulóját, hogy
eldöntsék, melyik párt, illetve a pártok milyen koalíciója alakítja
meg Magyarország új demokratikus kormányát.
Magyarországon utoljára a második világháború utáni években
tartottak szabad választásokat. Ezek eredményeként kiáltották ki a
köztársaságot és a koalíciós kormány a kisgazdapárt vezetésével
működött. Nem sokáig azonban, mert a Szovjetunió megszálló erőinek
támogatásával és ismételt beavatkozásával a kommunisták magukhoz
ragadták a hatalmat és diktatúrát létesítettek.
1956-ban a magyar nép forradalmat indított a kommunista
diktatúra ellen, és új kormányt ültetett hatalomra Nagy Imre
vezetésével. Szabad választásokat helyeztek kilátásba, amelyen
minden párt indulhat. November 4-ikén hajnalban azonban a szovjet
tankok betörtek Magyarországra, és véget vetettek a forradalomnak.
Nagy Imrét később kivégezték, és Magyarország népének több mint 3
évtizedet kellett várni a szabad választásokra, amelyeket most
vasárnap tartottak. (folyt.)
1990. március 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|