![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF nyilatkozata
"A Magyar Demokrata Fórum Elnöksége
fokozódó aggodalommal értesül a függetlenségéért parlamenti
eszközökkel küzdő litván néppel szemben alkalmazott katonai
nyomásgyakorlásról. Reméljük, hogy a szovjet vezetésben ez a
józanság kerekedik felül, amelyet az utóbbi időben már több ízben
üdvözölhettünk. "
SZER, Magyar híradó:
Fenyegetés a Malév ellen
"Előzetes becslések szerint ebben az évben több mint 70 ezer, a
Szovjetunióból Izraelbe kitelepülni szándékozó zsidó fordult meg
Ferihegyen, és utazott tovább a Charter járatain Tel-Avivba. Azonban
március 16-ikán az Iszlám Szent Háború Palesztina Felszabadításáért
Szervezet egy ultimátumot juttatott el a Magyar Légiforgalmi
Vállalathoz, amely szerint egy hét türelmi idő után mind a
repülőgépek, mind az irodák ellen terrorcselekményeket indítanak, ha
a Malév nem állítja a le a Budapest-Tel-Aviv járatokat. A vállalat
vezetői úgy érezték, hogy a fenyegetést komolyan kell venniük, ezért
a hét végén már nem szálltak fel a gépek.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A sorompót le se eresztik? (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990 március 27. (MTI-PRESS) - A legtöbb ujságíró maga se
bánja, hogy megint megfosztoták egy látványos kérdéstől: nyugatnémet
politikus sajtóértekezletén többé nem faggatózhat arról, vajon mi
lesz a vizumkötelezettség eltörlésével?
Nem mintha érdemes lett volna bármikor is feltennni ezt a kérdést. Szinte mindíg kitérő volt rá a válasz, pontosabban, valamiféle szándéknyilatkozat hangzott el, miszerint Bonn mennyire szeretné, időszerűnek tartja, stb.,, ámde nemzetközi szerződés köti.
Most, amikor végre valahára aláírták a kölcsönös vízummentességről szóló szerződést, senki nem hivatkozott az NSZK-nak erre a bizonyos nemzetközi elkötelkezettségére, s nem is igen tudjuk, hogyan kapta meg az illető partnerektől az annyira áhított ,,engedélyt,,. Tudjuk viszont, és erre érdemes most visszaemlékezni milyen kötelezettség az, amire eddig a nyugatnémetek tétovázásukat áthárították.
Schengen-nek hívják azt a luxemburgi kisvárost, amelynek nevéhez fűződik a megállapodás. 1985-ben az EGK öt tagországa: az NSZK, Franciaország, Belgium, Luxemburg és Olaszország ebben a városkában tett szerződéses igéretet egymásnak arra vonatkozóan, hogy az EGK-n kivüli országokkal szemben alkalmazott vizumpolitikáját összehangolja. Az öt ország eredeti elképzelése az volt, hogy 1990 január 1.-től területeiket - a belépő utasok kezelése szempontjából is - egységes egésznek tekintik, vagyis, aki az öt orszóg bármelyikének területére lép, ebben a pillanatban a másik négybe is beutazott, mivel mindenfajta formaság, ellenőrzés nélkül juthat át az ilymódon képletessé váló államhatáron.
Bár igazából csak idén lépett volna az egyezmény életbe - legalábbis összes vonatkozásival - a vizumkiadás tekintetében vállalt egybehangolási kötelezettséget folyamatosan komolyan vette az öt ország. Igaz, nem egyformán. Hiszen aligha képzelhető el, hogy az NSZK elleni évről évre ismétlődő magyar roham, ami a vizumkiadás felgyorsítását eredményezte, lehetővé tette volna, hogy a konzulátus minden egyes kérelmezőt igazán gondosan ,,lekáderezzen,,. Móárpedig a többi négy ezt várta el, hiszen félelmük alapja: a hátsó szándékkal érkező, azaz letelepedni kivánó, és ilyen értelemben nem tul szivesen látott utas egyszeriben csak ott terem a másik négy ország valamelyikében... Az öt ország közül csak az NSZK volt ilyen nagyvonalu, igaz a tömeges kérelmek sulya alatt megtörve. Aki Franciaországba, vagy a Benelux országokba készül, akár egy hónapot is várhat az engedélyre, s ezt mit sem változott az évek alatt. (folyt )
1990. március 27., kedd 14:07
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A sorompót le se eresztik? (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A múlt év végén kénytelen-kelletlen belátták a schengeniek, hogy január 1-től biztos nem léphet életbe az egyezmény. Hiszen akkor azonnal le kellene zárni az NdK és az NSZK között éppen csak megnyitott határt A keletnémetek ugyanis a schengeni értlemezé s szerint akkor is ,,harmadik országbeliek,, ha ez az NSZK-nak nem tetszik. A világot Schengenben úgy osztották fel, hogy a schengeni öt ország, az EGK többi tagja és a kivülálló harmadik államok.
Bölcs előrelátással 1989 december közepén elnapolták a megállapodás életbeléptetését - 1992 utánra - azzal, hogy némely pontja ujratárgyalásra szorul. Tehát az egységes Európa megteremtése után döntenek majd csak véglegesen, aktuálisak-e még egyáltalán a schengeni elképzelések. Addig is törik a fejüket, milyen intézkedések közbeiktatása lenne szükséges az eredeti, igazán tetszetős ötlet kivitelezéséhez. Ha nincs vizum, akkor a határátkeléskor (bármelyik légyen is az utas első belépési pontja az öt ország közül) az egész térségre kiterjedő elektropnikus adathálózatba is be kell léptetni az utast - hogy csak egyet említsünk az elképzelések közül. Mert hiszen, mint tudjuk, azóta már nemcsak az NDK-sok rugták fel az eredeti tervet, hanem mi magyarok is: az NSZK sok okra visszavezethetően, nem utolsósorban a német-német ügyekben tanusított magyar megáértés és készség ,,honorálásaként,, május 1. től eltörölte a vizumkötelezettséget a magyarok számára. Igaz, az időbeli behatárolás a schengeni partnerek megnyugtatására szolgálhat: azért a végtelenségig nem lehet en gedély nélkül az NSZK-ban tartózkodni.
A másik négy ország - amelytől, ha erről nem is esik szó, nyilván Bonn kicsikarta a beleegyezést - egyelőre hallgat. De van ok remélni, hogy a kötöttség megszünte, és más példák - a közéjük nem tartozó Olaszország hasonló intézkedése például - őket is megfontolásra, majd számunkra kedvező lépésre készteti. +++
1990. március 27., kedd 14:10
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|