 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése
|
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács
foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló
törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta
fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai
közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a
népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben.
Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni.
Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben -
külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég
nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az
alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása.
A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok
arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az
igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló
szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására
ebben a kérdésben is.
Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány
népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen
tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja
áthidalni saját tehetetlenségét?
Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én
megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel
kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem:
"A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és
indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában
fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek."
A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói
Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem
tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és
mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan
nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást.
És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat.
A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati
adósságok hitelezőitől?
Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel
van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját
sorolhatnánk.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|