 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Április 4.
|
München, 1989. április 3. (SZER, Magyar híradó) - Holnap ülik meg a
legjellemzőbb pirosbetűs kommunista ünnepet, Magyarország szovjet
megszállásának 44. évfordulóját. - Hallgassák meg Kasza Lászlót:
- A Jereváni Rádió így jelent: az igaz, hogy nem azt a falut
foglalták el elsőnek 1945-ben a szovjet csapatok, amelyikről eddig
szó volt, és nem akkor hagyta el az utolsó náci katona az országot,
amikor ezt 43 éven át ünnepeltették az országgal, de a hír többi
része stimmel.
Ha valóban stimmelne, nem kellene ma is beszélnünk április 4-ről,
bár a nap igazságtartalmára már ezek az "ez sem igaz", "az sem úgy
volt" leleplezések is utalnak, de az igazi probléma az, hogy semmi
nem stimmel, amit erről a napról és következményeiről tanultunk,
amit ünnepeltettek velünk. Mert az, hogy felszabadultunk a szörnyű
náci elnyomás alól, csak féligazság, ha nem tesszük hozzá, hogy
ugyanakkor a nem kevésbé szörnyű szovjet megszállás igájába
kerültünk.
A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével.
Az 1848-as szabadságharc legutóbbi évfordulóján szavazott a magyar
társadalom arról, hogy mennyire fontos neki ez az ünnep. Mint
tudjuk, 100 ezer ember vett részt csak Budapesten a független
szervezetek tüntetésén. Az egyik transzparensen ezt a jelszót
olvastuk akkor: "Kádár János azt üzente elfogyott a regimentje".
Hogy mennyire igaz a jelszó, egy héttel később beigazolódott,
csupán 200 ázott veterán kullogott egy Kádár-kép alatt a
tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján. Most április 4-én
ennyire sem számítanak.
Úgy mondják, csendes ünnep lesz. Jövőre talán már semmilyen. +++
1989. április 3., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|