|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére.
A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes bizottságoknak.
Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik - bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel - munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították.
A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem, hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban, hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500 forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta, hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz.
A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László (MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást. (folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|