 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának
szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának
megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél -
kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak
szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe
szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus
egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet
modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem
felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem
a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt
gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a
nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A
gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles
demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő
elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz
vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő
szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe
ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek:
Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában,
mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom
leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok
népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe
jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az
1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a
térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk
folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata.
(folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|