 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- A népszavazásról - 9. folyt.
|
- Már máskor is elmondtam, de boldogan megismétlen, hogy nagyon
jó recepteket lehet ajánlani azoknak, akik a 200 millió forintot
sajnálják erre. Hogy valóban, ki kell nevezni egy embert, nevezzük
azt elnöknek, vagy nevezzük azt kondukátornak, és döntsön az minden
fontos ügyben. Ez borzasztó olcsó, ehhez nem kell népszavazást
tartani, nem kell országgyűlési választásokat tartani, és nem kell
semmilyen ilyen költséges ceremóniát csinálni. Eldönti, hogy be kell
vetni a főtereket a városokban kukoricával, mert kevés az
élelmiszer, eldönti, hogy azért üresek a polcok az üzletekben, mert
rosszul van megszervezve az egyébként kiváló ellátás, és így tovább,
és így tovább.
Valóban, ez látszólag sokkal olcsóbb. El tudja dönteni, hogy nem
ennyire egyértelműen diktatórikus rendszer, ahol politikai
bizottságnak hívják esetleg a diktátorokat, vagy nem diktátorokat,
hanem az ország irányítóit, hogy épüljön egy vízlépcső az ország
legszebb tájának kellős közepén.
Az talán már nem annyira világos, hogy ez miért olcsó, hiszen ez
több milliárdba kerül, és hogyha nem döntenének így, akkor nyilván
más úton sokkal olcsóbban meg lehetne oldani az energiaellátást.
Tehát azt hiszem, hogy aki a 200 milliót sajnálja a demokrácia
intézményeire, ilyen népszavazásra, vagy hasonlóra, annak jó lenne,
ha belegondolna abba, hogy a diktatúrák mennyi pénzt szoktak kidobni
sztálinvárosi vasművek építésére, vízlépcsők építésére, amelyek
mind-mind feleslegessé válnak, és évtizedek alatt sokkal több
milliárdba kerülnek, mint egy-egy demokratikus aktus. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|