 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - második nap (23. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak
lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson
köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a
választókat fel kell világosítani.
Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére
reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról
szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a
bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról
szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett
kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi
állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak
azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez
magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak -
hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet.
Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az
Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon
szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő
végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással
leszavazta.
Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy
a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252
képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a
Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő
szavazata.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a
módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a
köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött
magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát,
hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző.
Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre -
annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak
szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor
azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a
,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag
értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon
se a korábbi, se a következő választásokat.
Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a
szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a
népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta
döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a
határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|