|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF köztársaságielnök-jelöltjének életrajza
|
1989. október 22., vasárnap - Für Lajos parasztcsaládban született 1930. december 21-én a Vas megyei Egyházasrádócon. A csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történész diplomát szerzett. Kezdetben az egyetemen dolgozott a jeles történész, Szabó István tanársegédjeként. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt; november 4. után letartóztatták és internálták. Rövid időre Franciaországban keresett menedéket. Hazaérkezése után évekig kétkezi munkásként, majd általános iskolai tanárként kereste a kenyerét. 1964-ben térhetett vissza a tudományos pályára. Jelenleg elismert agrártörténész, a történettudományok doktora. Csaknem negyedszázadon át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, kutatási területe elsősorban az agrártermelés és -társadalom XVIII-XIX. századi históriája. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori és koraújkori magyar történelem tanszékének docense.
Közíróként az elsők között emelt szót a határainkon túli magyarság sorsáért. 1974-ben a Tiszatáj című folyóiratban megjelent ,,Milyen nyelven beszélnek a székelyek?,, című esszéjéért évekig hallgatásra ítélte a hivatalos kultúrpolitika. Nős, két gyermek apja. Felesége, Bíró Friderika néprajzkutató. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|