|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A szóvivő végül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a hagyományoknak megfelelően időszerű belpolitikai kérdéseket is áttekintett. A kedden folytatódó parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a törvényhozás elé terjeszti javaslatát népszavazás megtartásáról két nagy fontosságú és már huzamosabb ideje a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kérdésről. Az egyik ilyen össznépi döntést igénylő kérdés, mi legyen a Magyar Köztársaság címere. Az eddigi viták során sokan voltak amellett, hogy a koronás címer legyen az államiság szimbóluma, többen viszont a Kossuth-címerre voksoltak; s természetesen vannak hívei a jelenlegi címer megtartásának is. Nem kevésbé heves viták kereszttüzébe került a nemzeti ünnepek sorsa. A szóvivő ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott, amelyek szerint minden országnak egy nemzeti ünnepe van. Az elmúlt hetekben Magyarországon rendkívül élénk, heves, sőt indulatos polémia bontakozott ki akörül, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Esetleg a nemzeti megbékélés napja, netán nemzeti emléknap. A kormány e vita kapcsán döntött úgy, hogy e kérdésben is népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét. A magyar állampolgároknak a népszavazás során arról kell dönteniük, március 15-ét, augusztus 20-át vagy október 23-át választják e nemzeti ünnepül. Az elgondolások szerint a népszavazást a köztársaságielnök- -választással egyidőben tartanák. Ez utóbbi tájékoztatás kapcsán a tudósítók arról faggatták Bajnok Zsoltot, vajon az SZDSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója a köztársaságielnök-választás elhalasztására nem befolyásolja-e a választás kiírásának időpontját. A szóvivő úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem a kormánynak, hanem a Parlamentnek kell majd döntenie. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy az akció nyomán esetleg kiírandó népszavazás egy későbbi időpontot jelöl majd ki a köztársaságielnök-választásra. Kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány hétfői ülésén egyelőre nem került napirendre a Tengiz-jamburgi beruházás jövője, de a közeli napokban e kérdéskört is áttekinti a Minisztertanács. Ami a MSZMP-tag miniszterek ,,átigazolását,, illeti, rájuk is vonatkozik az a döntés, miszerint október 31-ig kell nyilatkozniuk az átlépésről. Az természetesen már biztos, hogy a kormánynak három olyan tagja van, aki az MSZP-nek is tagja: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula, akiket az új párt elnökségébe választottak. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 19:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|