|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 2. folyt.
|
- Az előbb kimondtad azt a két nagy szót, hogy történelmi periódus Magyarország életében. Nyugaton többnyire reformfolyamatnak nevezik, amikor Magyarországról beszélnek, Lengyelországról, adott esetben a Szovjetunióról is. Ami érdekelne, hogy véleményed szerint mi a motorja tulajdonképpen ennek a folyamatnak? Mi az, ami hajtja előre? A társadalom nem aktivizálódott még olyan mértékben, hogy a társadalmi motorra lehetne hivatkozni. Megkockázatatom a magam véleményét: én úgy érzem, hogy az indító erő feltétlenül az volt, ha ezt erőnek lehet nevezni: a párt önbizalmának a széthullása, szétesése, a hatalom önbizalmának a végzetes megingása. És ez indította el, és még ma is jelentős részben ez az egyik erő, ami ezt a folyamatot előre viszi. Mi a te véleményed? - Kétségtelenül egyik tényezője annak az átalakulásnak, ami ott történik most, a párt önbizalomvesztése. Emellett még nagyon sok olyan faktort lehetne megnevezni, amely elképzelhető, hogy részt vesz ennek a folyamatnak a hátterében. Elképzelhető, hogy még nagyon sok hasonló tényezőt meg tudnánk nevezni. Ha nagyon őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy nem tudom, hol húzódnak a társadalom tartalékai. Én elhittem azt, amit az ellenzék és az emigráció mondott. Elhittem, hogy ezt a társadalmat depolitizálták apró kis juttatásokkal, konzum-javakkal, konzum-értékekkel megvásárolták. Elhittem azt, hogy ennek a társadalomnak már van veszítenivalója, és ezért nem alkalmas egy forradalmi átalakulás hordozójának lenni. Elhittem, hogy az átlagéletkora már túl öreg ahhoz, hogy egy forradalom országa lehessen, mert vannak ilyen elméletek is, hogy minél kisebb egy országban az átlagéletkor, annál valószínűbb egy forradalmi folyamat létrejötte. Nos, mindezt elhittem másokkal együtt, akiket gondolom, hogy ugyanolyan meglepetésként ért az, hogy a társadalom egy ilyen politikai tetszhalál állapotából képes volt talpra állni, rosszul használtam a múlt időt: képes. Ezekben a pillanatokban áll talpra. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|