|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Diákkamara alakult Pécsett - Feloszlott a kari KISZ-szervezet
|
1989. április 20., csütörtök - Egységes, független diákszervezet - Hallgatói Kamara - alakult a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán. A szokatlan elnevezést azért választották az alapítók, mert a szakmai kamarákhoz hasonlóan az új szervezetnek is az érdekképviselet és az érdekvédelem az alapfunkciója. Az ország első ilyen jellegű diáktömörülése azután jött létre, hogy a kari KISZ-bizottság és a kari csoportvezetői tanács - a hallgatók akaratának megfelelően - feloszlatta önmagát. Funkcióikat a diákkamara vette át.
Az alapszabály első pontja szerint a kamara ideológiamentes. Bármelyik hallgató tagja lehet, függetlenül attól, hogy a KISZ-nek, a FIDESZ-nek vagy más politikai közösségnek, pártnak is tagja. Politizálni csak akkor és annyiban kiván a szervezet, amennyiben a felvetett problémák érintik a felsőoktatást. El akarják kerülni, hogy a politikai mozgalmak szétdarabolják a hallgatóságot, a többpártrendszer körülményei között atomizálódjék az egyetemi ifjuság. Végtére is - mondják - az egyetem elsősorban az oktatás-tanulás és nem a politizálás színtere. Vállalkozott a kamara arra is, hogy segíti a közgazdász hallgatók értelmiségivé válását. Úgy ítéli meg ugyanis, hogy a mostani felsőoktatási rendszer ebből a szempontból kifejezetten kedvezőtlen. E cél szolgálatában saját újságot alapítanak, megszervezik az intenzív idegennyelvi oktatást, közvetlen kapcsolatokat építenek ki külföldi egyetemi hallgatókkal. Megszerzik, lefordítják és sokszorosítják a nemzetközi szakirodalom fontos műveit, amelyekhez a jelenlegi körülmények között nem tudnak hozzájutni. A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely félévenként tanácskozik, de a tagok egyötödének kívánságára soron kívül is összehívják. A napi munkát a nyolctagú elnökség irányítja. Munkahelye a KISZ volt irodája. Mivel nem mindenki tagja a szervezetnek, a közgazdaságtudományi kar egészét érintő ügyekben ,,népgyűlést,, hív össze, és ,,népszavazást,, kezdeményez a kamara. (MTI)
1989. április 19., szerda 22:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|