|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (1. rész)
|
1989. április 11., kedd - Levélben fordult Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a 29. számú Pest megyei választókörzet országgyűlési képviselője, hogy tájékoztatást kérjen a csehszlovák területen épülő, de az országhatárhoz közel telepített mohi atomerőműről. Az utóbbi időben ugyanis a Pest megye északi részén levő Bernecebaráti lakossága falugyűlésen felvetette, hogy a határ mellett épített atomerőműről és annak környezeti hatásairól mindezideáig semmilyen hivatalos információt nem kaptak. Mint az országgyűlési képviselő a miniszterhez írt levélben írja, az atomerőmű építéséről semmilyen fórumon, még a csehszlovák-magyar határ menti térségek fejlesztését koordináló bizottságban sem kaptak érdemi tájékoztatást. Az atomerőmű létéről a Nemzetközi Atomenergia Bizottság egyik bulletinjéből értesültek; innen tudták meg, hogy a paksi típusú, négyszer 400 megawatt teljesítményű, hűtőtornyos hőcseréjű erőmű építését 1986-ban kezdték meg, és az első blokk üzembe helyezését a jövő év második felére tervezik. A lakosság aggodalmát az okozza, hogy az erőmű a határhoz közel, légvonalban 30 kilométernél közelebb van, és az uralkodó szélirány északnyugati. A hűtőtornyos hűtés következtében nagy mennyiségű és folyamatos párafelhő képződésére lehet számítani, amely alapvetően befolyásolhatja a térség mikroklímáját. A képviselő a levélben kérte, hogy még az erőmű első blokkjának indulása előtt a Börzsöny térségében végezzék el a ,,nulla,, szint méréseket, beleértve a vízfolyásokat, a víztározókat is. Külön vizsgálat keretében kérte áttekinteni a nagymarosi erőművel kapcsolatos összefüggéseket, vagyis az erőmű működésének hatását a duzzasztott víz minőségére, és a működő vízkivételi művekre.
A miniszter által írt válaszlevél szerint a mohi atomerőműről csak részleges információkkal rendelkeznek, a pontos adatok beszerzése és a tájékoztatás az Országos Atomenergia Bizottság hatáskörébe tartozik, így a képviselő levelét is oda továbbították. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|