 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (2. rész)
|
Kindler József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
docense - akit szakértőként hívtak meg a tanácskozásra - azt
hangoztatta: az OVIBER nem veszi komolyan a kormány álláspontját.
Véleménye szerint - ehhez egyébként többen is csatlakoztak - új
gazdasági számításokat kellene elvégezni arról, hogy milyen
kockázattal jár a beruházás folytatása, illetve leállítása.
Ugyancsak javasolta, hogy a beruházás területét vizsgálják meg
földrengéstani szempontból is, mert az erre vonatkozó eddigi
elemzések nem tűnnek megnyugtatónak, s beláthatatlan következményei
lehetnek, ha a lágy, morzsolható kőzetágy miatt megmozdul a gát. A
térségben kialakítandó monitoring rendszer sem megfelelő. Az elmúlt
hetekben Magyarországon vizsgálódó amerikai szakembercsoport
véleménye is az, hogy egy ilyen nagy mértékű beavatkozás előtt
legalább öt éven át kellene figyelni a környezet különböző
tényezőit, hogy ehhez az alapállapothoz lehessen viszonyítani a
későbbi változásokat. Végül Kindler József arra mutatott rá, hogy a
beruházást energiatermelés, illetve -felhasználás szempontjából is
újra kellene gondolni.
Ez utóbbi felvetéshez kapcsolódóan Gánti Tibor, a MTESZ
környezet- és természetvédelmi tanácsának elnökhelyettese elmondta:
energiagazdálkodási szakemberek szerint 8,8 milliárd forintos
beruházással biztosítani lehetne azt az energiát, amelyet a
nagymarosi erőmű termelne. Ebből az összegből el lehetne végezni a
meglévő hazai hőerőművek rekonstrukcióját, s gépészeti
átalakításokkal a mostani 30 százalék helyett 50 százalékra lehetne
növelni az erőművek hatásfokát többletfűtőerő felhasználása nélkül.
Ezzel a gépészeti beavatkozással 22 milliárd forintos megtakarítást
lehetne elérni. Ha ez a szakvélemény megalapozottnak bizonyul - s
ezt mielőbb meg kell állapítani -, akkor a beruházást egy napig sem
szabadna tovább folytatni.
Felvetődött a vitában, hogy a magyar-csehszlovák határtól nem
messze, Léván épül egy négyszer ezer megawattos atomerőmű, amelynek
első blokkját hamarosan üzembe helyezik. Felhívták a figyelmet arra,
hogy a készülő monitoring rendszer méréseit terjesszék ki a
radioaktivitás vizsgálatára is.
A beruházás visszafordíthatatlan folyamataival kapcsolatban több
kétely merült fel. Amint azt Varga Miklós megerősítette, a kormány
állásfoglalása szerint visszafordíthatatlanságot csak a betonozási
munkák jelentenek, de azok még nem kezdődtek el. (folyt. köv.)
1989. április 10., hétfő 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|