 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (1. rész)
|
1989. január 29., vasárnap - Miként már jelentettük az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában.
Kérdésekre válaszlva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai
rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem
szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös
politikai ,,miniválságban,, Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban
1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták.
A megitélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések.
Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások
alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy
oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni
felkelésnek.
- A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset
mondani- folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor
tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek
esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném
hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a
történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az
a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak
minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a
párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont
az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét.
Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem
1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz a
1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista
modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a
működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett,,.
A többpártrendszerről szólva elmondotta:
- Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is.
Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy
melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek.
(folyt.köv.)
1989. január 29., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|