|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nézeteltérések az MSZMP-n belül
|
München, 1989. február 2. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A nyugat-német Frankfurter Rundschau vastagbetűkkel jelenti az MSZMP Központi Bizottságának összehívását. A bécsi Die Presse ezzel kapcsolatban részletes elemzést közöl a helyzet alakulásáról, de mielőtt rátérnénk erre, érdemes elmondanunk, hogy a svájci Neue Zürcher Zeitung idézi Grósz Károly pártfőtitkárt is, aki davosi látogatása alkalmából kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy az 1990-es választásokon már több párt jelöltjei indulhatnak. Az említett Presse cikket bécsi munkatársunk, Hanák Tibor ismerteti: - A párton kívüli Die Presse Melyik felkelés? című kommentárjában foglalkozik az MSZMP vezetőségén belül, 1956 megítélésével kapcsolatban keletkezett viszállyal. Nyomban az első mondatban kijelenti, hogy ez a viszály nem végződhet másképp, mint Berecz János, egykori főideológus lemondásával. - Hogy miért? - kérdezi a kommentár. - Vajon miért kellene távoznia annak az ideológusnak, aki még az 1956-os forradalom 30. évfordulóján is kitartott amellett, hogy annak idején ellenforradalom, nem pedig népfelkelés történt? - A kérdésre a következőképp válaszol a Die Presse: - Azért kell Berecznek távoznia, mert annak a Kádár-érának, amely 1956-ban a Vörös Hadseregtől kapta a hatalmat, egyszer véget kell érnie. A gazdasági reformok felgyorsulásával, a demokratizálási intézkedésekkel már sok minden történt ebben az irányban, de újabb megterheléseket - olyan drágításokat, mint legutóbb - csak akkor lehet a nép nyakába akasztani, ha a vezetés eszmei téren tesz engedményeket. Berecz riválisa 1956-ot felkelésnek nevezte, s éppen ő. A február 10-ikére kitűzött pártgyűlés kérdésének voltaképp így kell hangzania: Berecz vagy Pozsgay? - mert ha nép körében az egyetlen kedvelt kommunista vezetőt karrierje során immár másodszor is a süllyesztőben tüntetik el, az reformellenes lépés, kiszámíthatatlan következményekkel járna. Jobb tehát úgy fogalmazni, hogy inkább kereszteljük át az ellenforradalmat népfelkeléssé, minthogy megkockáztassuk a nép felkelését. Azt, hogy ők most vitatkoznak a Kossuth címer koronával, vagy korona nélkül való bevezetéséről, a Die Presse kommentárja szerint ebben az összefüggésben kell nézni: minél hazafiasabbnak mutatkozik ugyanis a vezetés, annál inkább el tudja adni a szükséges gazdasági intézkedéseit. Ilyen egyszerű ez manapság Magyarországon. A szorongatott pártfigurával születik meg a változás még az ideológia terén is - fejezi be kommentárját a Die Presse. +++
1989. február 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|