![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar politikai helyzet
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja: - A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű átértékelését jelenti. Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és normális eltemetésébe. Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy Imre rehabilitálását. Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos és nem hivatalos kiadványokra. A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal. Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot, valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket képviselnek, esetleg szintén működhetnek.. A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus", illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista rendszert. A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer visszahozását, esetleg Szent István koronájával. Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++
1989. január 31., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|