Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész)
1990. március 20., kedd - Horn Gyula külügyminiszter sürgős, személyes üzenettel fordult Javier Pérez de Cuéllarhoz, az ENSZ főtitkárához, Teszfaje Tadesse-hoz, az ENSZ BT soros elnökéhez, valamint Jan Martenson főtitkár-helyetteshez, a genfi Emberi Jogi Központ vezetőjéhez. A magyar külügyminiszter az ENSZ Alapokmánya alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy a magyar kormány nevében mélységes aggodalmának adjon hangot a romániai magyarság ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn Gyula részletesen tájékoztatta a világszervezet vezetőit a Romániában élő magyarok emberi jogai, köztük az élethez és a személyes szabadsághoz való jogok példátlan és veszélyes méreteket öltött megsértései miatt. Minderről a magyar külügyminiszter kedden nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta: a marosvásárhelyi eseményekről értesülve kérte hazánk bukaresti nagykövetét, hogy keresse fel a román vezetőket: Iliescu elnököt, illetve Roman miniszterelnököt (a külügyminisztert nem lehet elérni, mert ő jelenleg Namíbiában tartózkodik, és így, noha meghívást kapott, nem vett részt a budapesti magyar-román értelmiségi találkozón sem). A nagykövet azonban nem tudott érintkezésbe lépni a román vezetőkkel. Ezért kedden délelőtt a magyar külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetet, és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések, a pogromok megakadályozására, hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek. Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is, hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos és számos súlyos sebesült áldozatot követelő akcióit. A román nacionalista hullám legvisszataszítóbb és a civilizált normák semmibevételét jelentő formája a magyarság Erdélyből való kiűzését célzó követelés. (folyt.köv.) 1990. március 20., kedd 14:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »