 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az új miniszterek sajtókonferenciája (2. rész)
|
Horn Gyula három pontban összegezte terveit. Az eddig is
sikerágazatnak számító külpolitikának maximálisan ki kell aknáznia a
nemzeti adottságainkban rejlő lehetőségeket; világszerte bizalmat
kell keltenie a magyar reformtörekvések iránt; az ország
fennmaradása érdekében minden nap késznek kell lennie a megújulásra.
Glatz Ferenc a magyar művelődéspolitika új helyének kijelölését
tartotta elsődleges feladatának. Szorgalmazta az 1949-ben kialakult
kultúrpolitikai intézményrendszer elavult elemeinek lebontását; a
művészeti, irodalmi élet centralizált mechanizmusainak
kiküszöbölését, s ehelyett egy ,,szürkeállomány-menedzselés,,
meghonosítását. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági, társadalmi,
erkölcsi válság jórészt a magyar munkaerő értékének hanyatlására
vezethető vissza. ,,Ha ezt nem állítjuk meg az 1990-es évekre, akkor
a legkedvezőbb hitelek sem segítenek az ország gazdaságán.,, Ezért
például szükségessé vált az iskolarendszer célirányos, radikális
felülvizsgálata. Tudomásul kell venni azt is, hogy a
kultúr-külpolitika az az intézményrendszer, amely Magyarországot
szervesen beillesztheti az 1990-es évek Europájába.
Horváth Ferenc a piaci feltételek között fejlődő ipar
jelentőségét hangsúlyozta. A tárca kiemelt feladatai közé sorolta ,
hogy olyan gazdasági körülményeket teremtsenek, amelyek segítenek
megőrizni, illetve serkenteni a vállalkozási készséget hazánkban.
Hütter Csaba fontosnak tartotta az új agrárpolitika
kimunkálását. Hangoztatta: a tárca élén arra fog törekedni, hogy
ebbe a folyamatba az alternatív szervezeteket is bevonják. Az ágazat
fejlesztésében azt kell szem előtt tartani, hogy az
élelmiszergazdaság ne pusztán stabilizáló, hanem dinamizáló
tényezője is legyen a magyar gazdaságnak. Álláspontja szerint a
mezőgazdaság az ország iparosításából is tevékenyen kiveheti részét.
Többen érdeklődtek egy esetleges koalíciós kormányzati forma
kialakításának lehetőségéről. Németh Miklós ezzel kapcsolatban úgy
foglalt állást: ma a helyzet nem kedvez a koalíciónak. Jelenleg az
tűnik a legfontosabbnak, hogy az MSZMP és az újonnan formálódó
pártok, politikai szervezetek ne a nép feje fölött, a nép ellenében
tárgyaljanak, hanem az ország érdekeit tartsák szem előtt. Ami a
kormány ezzel kapcsolatos tevékenységét illeti, leszögezte: a
Minisztertanács a reformok elkötelezettje. Arra törekszik, hogy azok
politikai, jogi, intézményi és anyagi feltételeit egyaránt
biztosítsa. Ha eljön az ideje, a kormány is bekapcsolódik a
párbeszéd e folyamatába. Addig azonban nem lehet a kormányt
felcserélni a pártokkal. Utalt arra is, hogy a kormány az esetleges
választásoktól függetlenül végzi cselekvési programjának
kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|