Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Bodor Pállal (II. rész)
------------------------------- London, 1989. december 28. (BBC, Esti híradó) - Most budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetését hallják Bodor Pál íróval - aki néhány éve Erdélyből költözött Budapestre. Mi lesz az emigrált romániai írók sorsa? Hazatérnek? - Nem akarom sem magunkat, sem magamat mentegetni - hiszen én is az elmenekültek közé tartozom, és számtalanszor elmondottam már, hogy van is lelkiismeretfordalásom ezért. De felhívnám a figyelmet arra, hogy ennek az elmenekült értelmiségi csoportnak a romániai magyarság - bár joggal tesz szemrehányást - ha tesz -, bizonyos szellemi előnyöket is köszönhet. Hiszen a romániai magyar kisebbségi sors, és a romániai magyar zsarnokság tapasztalataival gazdagon, ez az értelmiségi réteg szabad helyzetbe kerülve - Magyarországon, vagy nem Magyarországon - megfogalmazhatott számos olyan gondolatot, és meghírdethetett számos olyan gondolatot, amely otthon nem volt megfogalmazható, vagy nem volt eljuttatható a magyar tömegekhez. Van tehát valamilyen szellemi előnyünk is abból, hogy egy csoport eljött. Azt is hozzá kell tennem, hogy nem minden területen olyan nagyon jelentős számú ez a veszteség. A magyar színházi életnek - tudjuk - hogy igen nagy volt a vesztesége, hiszen több mint száz erdélyi magyar színész, rendező, díszlettervező, satöbbi települt át főleg Magyarországra - író azonban már jóval kevesebb. Az írók is - akik áttelepültek - továbbra is Erdélyben gondolkodtak. Az áttelepült írók gyönyörű rögeszme-szerűen élték át újra és újra a romániai helyzetet - ismét csak azt mondom: nem mentegetőzni akarok, csak azt akarom mondani, hogy jó részük igyekezett az erdélyi magyarság számára hasznos maradni, hasznos lenni a száműzetésben vagy az elmenekültségben is. (folyt.) 1989. december 28., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Bodor Pállal II. rész - 1. folyt.
Ahhoz nincs jogom - és le is kellene szoknunk arról -, hogy mások helyett döntsünk, vagy másoknak vezényszavakat fogalmazzunk. Nem hiszem, hogy erkölcsi jogom lenne megmondani, hogy ki mit cselekedjék. Van akinél a legtermészetesebb az azonnali, vagy a rövidesen végrehajtható visszatérés. Van, aki ennek a tudatában jött el Romániából: hogy amint lehet - visszatér. Van azonban olyan is, aki olyan helyzetbe került - családilag, egészségileg, életkorát tekintve -, hogy nem képes már egy újabb nagy váltást végrehajtani. Én közel hét éve élek Magyarországon. Ha szükség lesz rá, boldogan visszamegyek segíteni -, de nem hiszem, hogy végleg visszatelepülnék. Már nem hiszem, hogy az erőmből és az életemből futná még egy ekkora váltásra. Mert ez - mondjuk - az én személyes helyzetem, igen: családi és egészségi állapotom függvénye. Nem tudok tehát - nem is akarok - receptet fogalmazni. Azt sem tudom megmondani, hogy a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség kiáltványában megfogalmazottak milyen mértékben, milyen gyorsan valósulhatnak meg. A romániai politikai helyzet pillanatnyilag szerintem rendkívül körvonalazatlan. Rendkívül nehéz korszak következik el Románia életében - nemcsak a kultúrában, nemcsak a politikában, nemcsak a szellemi életben, a gazdasági életben is. Nagyon félek attól, hogy a zsarnokság ugyan megbukott, de hosszú évtizedek mérgezettsége - a tudat síkján - nem oldódik fel, nem szűnik meg egyhamar. Nehogy azt higyjük most - eufóriában - hogy mindazok az előítéletek, feszültségek, gyűlöletek, amelyek a sorsunkat tönkretették - nemcsak a miénket, a románokét is -, azok most - hogy úgy mondjam - egy központi rendelettel megszüntethetők. Feltételezésem szerint még évtizedek kellenek ahhoz, hogy a természetes, a felszabadult, a toleráns együttélés kialakuljon. Hogy a románokat ne ingerelje a másságunk. (folyt.) 1989. december 28., csütörtök
Vissza »

	- Interjú Bodor Pállal II. - 2. folyt.
Gondoljunk arra, hogy Ceausescu, mint az utolsó perében is - ugye ebben a rettenetes, ítélkező perben is - megkísérelt az idegengyűlöletre apellálni. Arra célzott - még ebben a 40 percesre levágott változatában is a videoszalagnak -, hogy itt idegen érdekek, idegen erők, idegen hatalmak, a külföld keze játszotta a főszerepet abban, amit ő államcsínynek nevezett. Tehát gyanakvás és félelem, és feszültség továbbra is működni fog Romániában. Nagyon bölcsen, nagyon higgadtan, nagyon keményen kell tudnunk viselkedni, a magunk igényeit nagyon pontosan meg kell tudtunk fogalmazni - olymódon, hogy a románok gyanakvását és ingerültségét feleslegesen ne szítsuk magunk ellen, de megteremtsük az új sorsunk feltételeit. Nagyon nagy felületességre, politikai szélhámosságra vallana, ha én most mernék jósolni - én csak reménykedni merek. +++ 1989. december 28., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »