|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél a népszavazásról
|
---------------------------- München, 1989. november 13. (SZER, Magyar híradó) - A nagypolitika iránt érdeklődőket minden bizonnyal erősen foglalkoztatják a népszavzásra való előkészületek. Most egy nyílt levélről számolunk be, amely az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz szól, s amelyben az aláírók egyet nem mértésüknek adnak hangot a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat szellemével kapcsolatban. A nyílt levél az Országgyűlés október 31-iki ülésén hozott, a népszavazást elrendelő határozat visszásságait veszi szemügyre. Kifogásolja, hogy a határozat önkényesen módosította a népszavazásra kerülő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket és magyarázatokat fűzött azokhoz. Ez - a levél szerzői szerint - sérti a népszavazási törvény rendelkezéseit. A két legkirívóbb jogsértésről szólva a levél így folytatódik: "Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hogy vajon az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményező kérdése világos volt. Jó-e népünknek az, ha még a mai rendszerben új hatalmi inétzményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett választás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot." A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igenlő válaszukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében álló közvagyont. (folyt.)
1989. november 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyílt levél - 1. folyt.
|
Ezzel szemben - az Országgyűlés magyarázata szerint - az állampolgárok nemleges válaszukkal lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig a pénzuügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését hagyják jóvá. Minthogy az állampárt valójában mind ez ideig még nem számolt el vagyonáról, a magyarázat szerinti "igen" éppenséggel arra adna felhatalmazást, hogy ne is számoljon el ezután sem. A levél szerzői végezetül arra kérik a címzetteket, hogy mielőbb éljenek alkotmányos jogkörükkel, és a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. Az aláírók: Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemookrata Párt elnöke, Prepeliczay István, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt főtitkára, dr. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője és Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja. +++
1989. november 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|