|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az "emberkereskedelemről"
|
-------------------------- München, 1989. szeptember 11. (SZER, Világhíradó) - A nyugati rádióállomások Európában ma vezető helyen hozták azt a hírt, hogy a magyar kormány engedélyezte többezer keletnémet kiutazását a Német Szövetségi Köztársaságba. Kelet-Berlin durván és sértően reagált a budapesti döntésre, amelyre a kormány elkötelezte magát a helsinki záróközlemények és a genfi menekültügyi megállapodás aláírásával. - Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját: - A hivatalos kelet-berlini magatartás a menekültek kérdésében nemzetközi jogot sért, mert ellentétben áll olyan nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Kelet-Németország is aláírt. E szerződések érvényességét nem bírálhatják felül olyan kétoldalú megállapodások, mint amilyen például 1969-ben jött létre Magyarország és Kelet-Németország között a harmadik országba, engedély nélkül távozni szándékozók visszatoloncolásáról. Az sem meglepő, hanem inkább rendszerspecifikus fejlemény, hogy a kelet-berlini jogsértő magatartás erőteljes szemforgatással párosul, a magyar kormány ugyanis több ízben leszögezte, hogy a keletnémet menekültek kérdését a két Németországnak kell megoldania. Miután ez nem következett be, s aligha Bonn hajthatatlansága miatt, Budapest felnyitotta a sorompót a Nyugatra vágyó keletnémetek előtt. Alaptalan tehát a hivatalos keletnémet hírügynökség állítása, miszerint az NDK-sok - úgymond - meglepetésszerűen távoztak Magyarországról. A Honecker-rezsim saját tétlenségéért nem háríthatja a felelősséget a magyar kormányra. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK emberkereskedelemről - 1. folyt.
|
Mindaddig, amíg változatlan feltételek mellett kiengedik Magyarországra a keletnémet állampolgárokat, nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy Kelet-Berlin alkalmasint nem bánja, ha az elégedetlenek közül sokan nem térnek vissza hazájukba. Ám a szemforgatás tényállása ebben még nem is merül ki. Az ADN hírügynökség azon vádja, hogy a magyar intézkedés nem más, mint szervezett emberkereskedelem, könnyen a visszájára sülhet el: ráirányíthatja a figyelmet a keletnémet gyakorlatra. Nyugatnémet becslések szerint ugyanis 1961 augusztusa - tehát a berlini fal felépítése óta - Bonn kereken 30 ezer politikai foglyot váltott ki keletnémet börtönökből, fejenként 20.000-100.000 márkáért. Köztudott, hogy ezeknek a foglyoknak döntő többsége még a keletnémet törvények értelmében is ártatlan volt. A rezsim potenciális devizaforrásnak tekintette őket. Ennyit az emberkereskedelemről. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|