|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Választások előtt - kecskeméti jelentés
"Kecskeméten
ma eleven volt a hangulat, még a helyi KGST-piacon is nyüzsgött az
élet - ahogy kecskeméti tudósítónktól, Doboznyi Gézától hallhatjuk:
- Harangszó ébresztette a város lakóit, és a kora reggeli
óráktól igazi fesztiválhangulatban ünnepelhetjük az első szabad
választás napját. Ebben jelentős szerepe van a szerencsés
időzítésnek: március 15-ike óta zajlanak a Kecskeméti Tavaszi Napok
rendezvényei, melynek látogatói, bel- és külföldiek egyaránt, napok
óta nemzetközi jellegűvé alakították a városközpontot.
A választók két választókerületben 72 szavazókörben jelölhették
meg választottjaikat. Az egyes számú kerületben 8 egyéni jelöltre,
38 szavazókörben választhatnak, míg a kettes számú kerület 6
jelöltjére 34 egyéni szavazókör választói adhatják le voksaikat.
Bács-Kiskun megyében összesen 12 párt állított listát, melyből
18 országgyűlési képviselő kerülhet ki győztesen. A városi
választóbizottságtól kapott tájékoztatás szerint elvileg 20 órától
lesz lehetőség a választás részeredményei megismerésére - de
várakozásaik szerint inkább 22 órát tartják reálisnak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (1. rész)
|
1989. november 21., kedd - Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. Tájékoztatta a plénum tagjait arról, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselői mandátumáról lemondott, a Nógrád megyei 6. számú választókörzet pótképviselője azonban a megbizatást nem vállalta. Szólt arról is, hogy a nemzetiségek és az egyházak képviseletére, közjogi szerepük intézményesítésére vonatkozó tervezet még nem készült el, azt a kormány csak a decemberi ülésszakra tudja benyújtani. Fodor István elmondta: a mostani ülésszakra 13 interpelláció és 12 kérdés érkezett a képviselőktől.
A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véleményét megismerné. Amennyiben a kormányzat úgy határoz - tette hozzá -, hogy a jelenlegi Parlamentnek nem kívánja benyújtani a törvényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében - rövid, a padsorok közötti konzultáció után - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők elálltak. Ezután úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) 18 képviselő támogatásával a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló indítványát decemberi ülésszakán tűzi napirendre az Országgyűlés. Ugyancsak ekkor döntenek dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) indítványáról az egészségügyi törvény módosítása tárgyában. Dr. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási törvény módosítására benyújtott indítványát, mert garanciát kapott arra, hogy a kérdés jogszabályértelmezéssel megnyugtató módon tisztázható, s a Legfelsőbb Bíróság elnöke saját hatáskörben megteszi a szükséges intézkedéseket. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 12:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (2. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló, 1988. évi XXII. törvény módosítását indítványozta. A kulturális bizottság a kérdés napirendre tűzését nem támogatta, mivel azt az oktatási törvény átfogó módosításával együttesen célszerű megtárgyalni. A képviselő - miután Glatz Ferenc művelődési miniszter jelezte, hogy a tervek szerint a jövő év első negyedévének végére az oktatási törvény átfogó módosítása elkészül - visszavonta indítványát. A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György (Budapest, 4. ------------- vk.) ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a gazdasági és a kormányzati téren válságos helyzet alakult ki. Ennek további romlása veszélyeztetheti a Parlament által már elfogadott törvények maradéktalan megvalósítását is. A további ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy lehetne megmenteni, ha az Országgyűlés december 11-i hatállyal - megbizatásának lejárta előtt - kimondaná feloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az ideiglenes köztársasági elnök - az alkotmány előírásának megfelelően - 1990. március 11-ére kiírhassa az országgyűlési választásokat. Az alkotmány 28. szakaszának 6. pontja értelmében a jelenlegi Országgyűlés tovább folytatja eredetileg beterjesztett tervei szerint munkáját, az új Parlament első üléséig. Javasolta azt is, hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszítené. A képviselő kérte az Országgyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé, hogy javaslatát az illetékes bizottságok és képviselő csoportok megtárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990-1992. évi gazdaságpolitikai programjáról; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető törvénykönyvről szóló törvény, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 9. az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdések; 12. Bejelentések, nyilatkozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíróság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 12:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amelyet dr. Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének címzett: ,,Tisztelt Elnök Úr Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9-én benyújtotta lemondását. Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse fel tisztsége alól Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később teszek javaslatot.,, Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A ----------------- környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezetőül elmondta: nem újkeletű elhatározásának alapvetően politikai oka van. A kormánynak az ország érdekében stabilizáló tényezőnek kell maradnia, ezt azonban nehezíti, hogy nincs mögötte meghatározó erejű politikai párt. Az egymással vetélkedő, s győzni akaró politikai erők nincsenek tekintettel arra, hogy győzelmüknek milyen ára lehet. E rendkívüli helyzetben a számításba jöhető politikai erőknek támogatniuk kell a kormányt - hangoztatta Maróthy László -, s ezt kívánja tenni elhatározott lépésével ő maga is. Érvei közt említette, hogy az átmeneti időszak másik stabilizáló tényezője - a köztársasági elnöki poszt mielőbbi betöltése - is veszélybe került. A Parlament stabilizáló szerepe csak a kormánnyal való szoros együttműködésben érvényesülhet. Ezért nem akarta lemondását addig benyújtani, amíg az Országgyűlés ismételten meg nem tárgyalja a dunai vízlépcső ügyét. Két éve, amióta a vízlépcsővel foglalkozik, meggyőződéssel vallja, hogy az építkezést és annak üzemeltetését a környezetvédelmi követelményeknek kell alárendelni, de azt is fontos szempontnak tartja, hogy hozzon hasznot is az országnak. Mint megjegyezte, időközben módja lett volna álláspontját ,,elegánsan,, megváltoztatni, amint ezt sokan megtették. A felelős magatartáshoz azonban figyelembe kell venni az ország előre látható energetikai problémáit, a hazánkat Európával összekötő hajózható víziút szükségességét; az árvízvédelmi követelményeket - amelyek a vízlépcső nélkül újabb költségeket jelentenek -, s végül a ,,szemérmes hallgatással övezett,, kártérítési ügyeket, amelyek további súlyos anyagi terheket rónak az elszegényedő lakosságra. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 13:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
Maróthy László végül a vízlépcső kapcsán közállapotaink rendezetlenségéről szólt. Kijelentette: sem az országnak, sem önmagának nem kíván olyan demokráciát, amelyben nincs helye a felelősségteljes ellenvéleménynek, ahol folyamatos támadásnak teszik ki magukat azok, akik határozottan vállalják ellenétes álláspontjukat. Ezután került sor a miniszter felmentéséről szóló szavazásra. Az indítvány mellett 135, ellene 124 képviselő voksolt. Tekintetbe véve a 66 tartózkodást is, a javaslat nem kapta meg a többséget. A döntés értelmezése körül tanácstalanság támadt, majd dr. Horváth Jenő képviselő indítványára az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglaljon állást ez ügyben. A Maróthy László felmentése körüli értelmezési vita csaknem két órán át húzódott. A jogi bizottság ülése elé utalt kérdés abban foglalható össze, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter maga jelentette-e be lemondását posztjáról, vagy a kormányfő kérte-e minisztere felmentését. Hogy a problémát az Országgyűlés tisztábban lássa, Németh Miklós a szünet után felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László intézett hozzá, bejelentve lemondását. A levélben Maróthy László hangoztatja: ,,A kormány korábbi ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri megbízatásomat visszaadom. Kérem szíves egyetértését. A miniszterelnök úrnak és a kormánynak eredményes munkát kívánok,,. Németh Miklós elnézést kért az értelmezési zűrzavar miatt a parlamenttől, mert a kormány levele, amely Maróthy László lemondásáról értesítette az Országgyűlést, pontatlanul fogalmazódott. A levélben azt kellett volna egyértelművé tenni, hogy Maróthy László önmaga mondott le posztjáról, s ezt a Minisztertanács elnöke támogatja. A kormányfő tehát nem a miniszter felmentését kéri az Országgyűléstől, hanem lemondásának tudomásul vételét. Lényegében ezt erősítette meg Horváth Jenő a jogi bizottság részéről is. Emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács tagjainak jogállásáról intézkedő 1989. évi IX. törvény előírásai irányadóak a szóban forgó problémára is. A törvény felsorolja, hogy a Minisztertanács tagjainak megbízása megszűnhet: lemondással, felmentéssel, visszahívással, a bizalom megvonásával, halálozással. Az alkotmány előírásai szerint pedig a miniszter felmentése a parlament határozatával történik, ez esetben a miniszterelnök csak javasolhatja a felmentést. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 13:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, amikor a miniszter maga mond le posztjáról. Ebben az esetben a parlament egyszerűen tudomásul veszi a miniszter döntését. Az értelmezési vita után röviden szót kért az érintett fél, Maróthy László is. Hangoztatta: korábbi szavai és a levél is egyértelműen bizonyítja, hogy saját elhatározásáról van szó, amikor megválik posztjától. A félreértések elkerülése végett a leköszönő miniszter leszögezte: mindeddig a legjobb kollegiális viszonyban dolgozott a miniszterelnökkel; a kormányfő részéről nem merült fel kezdeményezés a lemondására. Maróthy László végezetül köszönetet mondott a parlamentnek a vele szemben tanúsított megértésért. A parlament az elmondottak fényében tudomásul vette Maróthy László lemondását. A poszt betöltésére a kormányfő később tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 13:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves kormányprogram beterjesztése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar Köztársaság kikiáltásával az átmenet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött. Sokan úgy vélik, hogy a Parlament és a kormány együttműködésében is lezárult egy szakasz. Azt sugallják, hogy a jogintézmények létrehozását eredményező jó együttműködést most egy éles konfrontációs szakasz váltja majd fel. Ez azzal magyarázható, hogy súlyos érdekellentéteket felszínre hozó kérdések kerülnek napirendre. Amíg a demokratikus jogállam alapintézményeinek megalkotásában könnyű volt a közös nevezőt megtalálni, addig a gazdasági válság megoldását célzó kormányzati törekvéseket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai érdekeik a Parlament és a kormány konstruktív viszonyának megbontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehetséges cselekvés korlátait, a szükséges cselekvés elkerülhetetlen voltát. - Vitathatatlan - folytatta -, hogy amiről hamarosan dönteni kell, azt nem fogják tízezrek ujjongva üdvözölni a Kossuth téren, mint tették a köztársaság kikiáltásakor. De a kormány és a Parlament munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzetben ünnepeljék. A népet, az ország jövőjét kell szolgálni, s ehhez nem elég díszes homlokzatokat emelni. Az alapokat kell megerősíteni, mert szilárd alap nélkül a még oly díszes felépítmény is csak egy ideig áll, majd összeomlik. - A kormány szemére vetik, hogy a politikai jogi intézményrendszer átalakítása lefoglalta minden erőnket - mondotta Németh Miklós -, és közben a gazdaságra nem jutott energia, kellő figyelem. Ez nagyrészben igaz, ám bizonyos mértékben szükségszerűség is. Több évtizedes tapasztalat diktálta ugyanis: a gazdasági viszonyok átalakításának lényeges feltétele a politikai, alkotmányos viszonyok megreformálása. A gazdasági demokráciára irányuló törekvések eddig mindig az igazi politikai demokrácia, a plurális társadalmi viszonyok hiánya miatt buktak meg. Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez. Csakhogy ezzel fájdalmat okozunk, mégpedig másoknak és többeknek, mint a politikai struktúra átalakításakor. A többség demokráciát akart és akar, és ezért támogatta a pártállam és állampárt lebontását. A gazdaságban azonban már kínosabb a régi struktúrák lerombolása. Nagy áldozatokat kíván az új felépítése. Éppen ezért az előttünk álló feladatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a Parlament között. Nem egymással kell konfrontálódnunk, hanem a valósággal. (folyty.köv.)
1989. november 21., kedd 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
Ezután Németh Miklós tájékoztatást adott a képviselőknek az ország valós adóssághelyzetéről. - Mindenki előtt világos, hogy az ország külső adóssága óriási mértékű, és hatalmas terhet jelent. Sokan nem értik azonban, hogy ez igen nagy mértékben korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket egy bármilyen összetételű kormánynak meg kell tennie. Túlbecsülik a gazdasági lehetőségeket, mert kevesen tudják, hogy ez az adósság hogyan alakult ki. A kérdést az emberek egyszerűen úgy teszik fel: mondjuk már meg végre, mennyi is az adósságunk, és számoljunk el azzal, hová tettük azt a rengeteg pénzt. A kérdést már régóta feszegetik, mert egyesek érzik, mások tudják, hogy az erre adandó válasz fontos ahhoz: tisztán lássák a helyzetet és a lehetőségeket. A probléma gyökere a sztálinizmus gazdaságpolitikai gyakorlatához nyúlik vissza. A sztálinizmus szocialista politikai gazdaságtana szerint a szocializmus abban is magasabb rendű a kapitalizmusnál, hogy a mindenről gondoskodó központi költségvetés legalábbis egyensúlyban van, a hiány pedig a rosszul működő kapitalista gazdaságok sajátja. Így a szocialista országok költségvetésében sohasem volt hiány, legalábbis nyilvánosan nem. Mi, magyarok ebben is úttörők voltunk, és a gazdaság irányításáról vallott eretnek nézeteinkbe az is belefért, hogy bizonyos szolid mértékű hiányt azért kimutassunk. Mint annyi másban, ebben is óvatos kompromisszumok uralkodtak. Amikor az 1970-es évek elején kialakult óriási világpiaci árváltozásokról a politikai vezetés azt állította, hogy ezek ránk nem lehetnek hatással, akkor ezt a felfogást tükröztetni kellett a pénzügyi mérlegekben is. Ez meg is történt. Miközben a költségvetés hatalmas kiadásokkal védte meg a vállalatokat és a lakosságot a külső hatásoktól, a gazdaság nem termelte meg az ehhez szükséges jövedelmet. A költségvetés egyensúlya ennek következtében nyilvánosan nem tükrözte ezt az ellentmondást, vagyis a valóságosnál sokszorosan kisebb hiányt publikáltak. A rendszer, a dogma, az MSZMP gazdaságpolitikájának és döntési rendszerének logikája diktálta ezt, s az ország úgy is élt, mintha minden rendben ment volna. Nőtt az életszínvonal, szinte stabilak voltak az árak, senki munkahelye nem került veszélybe. De az élet igazi törvényeit áthágni nem lehetett, valamiből fizetni kellett a látszólag nyugodt fejlődést. Ezt külföldi hitelekből tették, s így néhány évig valóban többet fogyasztott és költött beruházásra az ország, mint saját jövedelme megengedte volna. Az 1971-1979 közötti időszakban emiatt fel is halmozódott mintegy 9 milliárd dollár adósság. És akkor felismerték, hogy ez így nem mehet tovább. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Megkezdődött a belső felhasználás fokozatos hozzáigazítása a tényleges jövedelmekhez, de a már felhalmozott adósság törlesztése és kamatai több pénzt igényeltek, mint amit komoly megrázkódtatás nélkül a hazai gazdálkodók és a lakosság jövedelméből erre el lehetett vonni. Ezért folyamatosan újabb hiteleket is kellett felvenni. Néhány éven át sikerült is javítani valamit a helyzeten, de a 80-as évek elején a nemzetközi pénzvilágot több politikai és pénzügyi válság zavarta meg. Számos ország fizetésképtelenné vált, köztük több szocialista ország is. Az addig biztonságos hitelforrások előttünk is bezárultak, és így minket is fenyegetett a pénzügyi összeomlás. Támaszt kellett keresni, s erre a Nemzetközi Valutaalapba való belépés volt a legalkalmasabb. Egyértelmű volt, hogyha felvesznek minket a szervezetbe, segítségükkel - de csak azzal - úrrá tudunk lenni fizetési gondjainkon. Akkor a politikai és gazdasági vezetés komoly dilemma elé került. A csatlakozáshoz ugyanis részletes adatokat kell az érintett országnak bemutatnia. Magyarország pénzügyi helyzete pedig lényegesen rosszabb volt annál, amit addig éveken keresztül a nyilvánosság elé tártak. A vezetés megriadt. Ha bevallják a valós helyzetet, ami alapvetően a költségvetési deficit évek óta felhalmozódott hiányának tényleges és publikált összege közötti különbség feltárását igényelte volna, olyan rossz képet festünk magunkról, hogy nem vesznek fel bennünket a szervezetbe. Ebben az esetben pedig nem kapunk hitelt, fizetésképtelenné válunk, és bekövetkezik a pénzügyi összeomlás. Végül az az álláspont győzött, hogy a tiszta helyzet bemutatása esetén nincs semmi esély a belépésre. Mivel az ország alapvető érdeke a csatlakozás, ezt veszélyezteti, ha feltárják a tényleges helyzetet. Ennek megfelelően született a döntés. Az akkor fennálló konvertibilis adósságállomány tényleges és publikált összege között mintegy másfél milliárd dollár, a költségvetésben, illetve az államháztartásban pedig közel 300 milliárd forint különbség volt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez a különbség pár év alatt, a belépést követően felszámolható. A belépést követő két-három év igazolni látszott a döntés helyességét. A Valutaalappal megvalósult pénzügyi együttműködés eredményeként sikerült elhárítani a fizetési válságot, s a kialakított és követett szigorú gazdaságpolitika a pénzügyi egyensúly javulását eredményezte. Rövid idő alatt megállt az adósság növekedése, sőt 1984-ben az adósság csökkent. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész)
|
De az eredményeket hozó, megszorító jellegű gazdaságpolitikát a politikai vezetés - élvezve a gazdálkodó és pénzügyi szervezetek bizonyos köreinek és a szakszervezetek legfőbb vezetőinek támogatását - nem tolerálta tovább. Kiadta a jelszót: élénkíteni, dinamizálni kell a gazdaságot. Anélkül, hogy a szerkezet átalakításáért bármit tettek volna, lendületet akartak adni a növekedésnek. Így nőtt az import, emelkedett a fogyasztás és 1985-1987 között ismét megduplázódott az adósság, újra óriásira duzzadt az átmenetileg egyensúlyba került költségvetés hiánya. 1988-ban ugyan sikerült lefékezni a romlást, és ismét aktív volt az áruforgalom egyenlege, de olyan intézkedések születtek - a világútlevél bevezetése, vámrendelkezések -, amelyek népszerűek voltak a lakosság körében, ám fenyegetően előrevetítették a kedvezőtlen tendenciákat. Mindez újabb csapdát jelentett. Visszavonni ezeket a rendelkezéseket akkor értetlenséget váltott volna ki, hiszen kedvezően fogadott intézkedésekről volt szó. - Az én felelősségem - hangsúlyozta Németh Miklós -, hogy bár a helyzet tarthatatlanságát felismertem, mégsem tettem ellene. S amikor tettem - a legutóbbi valutarendelet kiadásával -, már későn és rosszul magyarázhatóan cselekedtünk. Nem tehető felelőssé a lakosság azért, hogy adott szabályok között legalább ő igyekszik racionálisan cselekedni. De 1988 a politikában is fordulatot hozott, és a májusi pártértekezlet után létrejött új Politikai Bizottság ugyancsak szembekerült az adósságcsapda dilemmájával. A felhalmozott adósság és annak terhe olyan örökség, amely nem engedi szárnyalni a fantáziát, sőt gúzsba köti a társadalomnak rövid távon többet nyújtani kívánók szándékait. Ezért ha a társadalom nem ismeri ennek a tehernek valódi súlyát, lehetetlen megmagyarázni és elfogadtatni a szükséges áldozatokat. Fel kellett volna tehát tárni a valós helyzetet, hogy az óhatatlan megteendő intézkedéseket indokolni lehessen, és az új vezető testület politikailag hiteles legyen. - Ám ismét felmerült az aggály: ha nyilvánosságra hozzuk, hogy eltérés van a publikált és a tényleges adatok között a költségvetés hiánya és a külső adósság tekintetében, akkor a nemzetközi pénzvilág bizalma megrendül, a pénzügyi összeomlás elkerülhetetlen. Ez viszont az ország érdekei ellen van. Úgymond, aki a nép, az ország érdekét nézi, az nem dönthet a tényleges számok feltárása mellett. - Ismét, akárcsak hét évvel korábban, ez az álláspont győzött, és ez volt a testület döntése. De elhatároztuk akkor, hogy az egyébként is meglehetősen zavaros és sokszor hézagos nyilvántartási rendszer rendbetételével és megfelelő pénzügyi műveletekkel két-három év alatt fel kell számolni az eltérést. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész)
|
Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank a múlt év végén hozzákezdett a helyzet tisztázásához. Rendkívül összekuszált szálakat kellett kibogozni, hogy az 1982 óta történt események, műveletek, illetve az azt megelőzően történtek nehezen átlátható rendszerében rendet tegyenek. Ez mostanra megtörtént, s a kormány így abban a helyzetben van, hogy végre hiteles képet tud adni a Parlamentnek az ország pénzügyi helyzetéről. Az alapos felülvizsgálat, a pénzügyi műveletek teljes körű számbavétele után a teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt. Az államháztartás összes adóssága - ami az éves hiányok összegét, az árfolyamváltozások miatti leértékelési különbözeteket, az Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hiteleket, valamint az állam által garantált vállalati hiteltartozásokat is tartalmazza - az év végére eléri az 1100 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg megegyezik a külföldi bruttó adósságállomány forintban kifejezett értékével. Némi leegyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy a külső adósságállomány a széles értelemben vett államháztartás - aminek részei az állami költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a tanácsi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetése - tartozásává konvertálódott. - Természetesen attól, hogy egyes korábbi hitelműveletek, például a szocialista relációban nyújtott konvertibilis hitelek, most bekerültek a nyilvános és most már teljes körű adatszolgáltatásba, a népgazdaság valós terhei nem lettek nagyobbak, hiszen hitelezőinek eddig is a tényleges adósság után fizettük a törlesztést és a kamatot. Semmit sem változik tehát az adósságszolgálatra fizetendő összeg és a GDP aránya, az adósságszolgálati ráta. Természetesen a kormány nem kívánja megkerülni, hogy a Parlamentet teljes részletességgel tájékoztassa az ország adósságával összefüggő adatokról. Ezért - mondotta Németh Miklós - felkértem a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy amikor a jövő év elején a kormány beterjeszti a jegybankról szóló törvényt, az MNB mellékelje a bank tisztába tett mérlegét is, és azt megfelelő magyarázatokkal mutassa be az Országgyűlésnek. Ekkor kell dönteni arról is, hogy kinek - az Országgyűlésnek vagy a Minisztertanácsnak - a felügyelete alá tartozzon a Magyar Nemzeti Bank. Addig is elkészült egy tájékoztató, amelyet még kedden kézhez kapnak a képviselők. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (12. rész)
|
Németh Miklós őszintén válaszolt arra is, hogy a tájékoztató anyagot miért nem juttatták el már előbb a képviselőknek. A kormány ugyanis - mondotta - éppen olyan dilemma előtt állt, mint korábban a politikai vezetés két alkalommal is. Még a legutóbbi napokban is éles vita folyt, mit kell tenni az ország érdekében. - Mi most arra a döntésre jutottunk, hogy a teljesen tiszta kép bemutatása szolgálja jobban az ország érdekeit. Eltökéltek vagyunk abban, hogy az ország életében új történelmi szakaszt nyissunk, és meggyőződésünk, hogy ezt csak tiszta lappal lehet sikerrel megtenni. A kormányban arra a következtetésre jutottunk, hogy a demokratikus átalakulás az alkotmányos jogrend, a plurális társadalom megvalósítása érdekében tett lépéseink kellő bizonyítékát adják szándékaink komolyságának. A kormány tisztességgel akarja az ország érdekeit szolgálni. Az az út, amire a nemzet rálépett, önmagában is nehéz és gyötrelmes lesz. Minden fölösleges terhet le kell tehát rakni, ami a haladást nehezítheti. Mi nem akarunk ilyen terhet tovább hurcolni, és főképp nem akarunk tisztázatlan helyzeteket magunk mögött hagyni. A bizalom és támogatási készség partnereink többségénél nem üres szólam. Eleinte voltak olyan jelzések, hogy a nyugati országok majd csak a választások után, azok eredményétől függően váltják valóra segítő szándékaikat. A tények cáfolják ezeket a spekulációkat. A nyugati országok többsége nem vár ki a választásokig. Csak egyet várnak: átalakulást célzó és alátámasztó határozott reformpolitikát, következetes gazdaságpolitikát és rendezett békés átmenetet. Azt tehát, amit mi is akarunk. Egyértelművé tették: nem személyeket vagy pártokat, hanem az átalakulási folyamatot támogatják. Tudják, hogy súlyos nehézségeink vannak, és segíteni akarnak, hogy azokat áthidaljuk. De csak akkor tudnak segíteni, ha mi sem várunk itthon, nem halogatjuk a szükséges lépéseket, még ha azok fájdalmasak is. Erről győztek meg Bush elnökkel, Kohl kancellárral, González miniszterelnökkel, Vranitzky kancellárral, valamint az Európai Közösség vezetőivel, Dumas és Delors urakkal a közelmúltban folytatott személyes megbeszélések. De ugyanez volt tapasztalható Mitterrand köztársasági elnökkel, valamint a francia, svéd, holland, kanadai és ausztrál miniszterelnökökkel korábban folytatott eszmecseréimben is. Németh Miklós hangsúlyozta: bízik abban, hogy a hazai folyamatokban azóta elért haladás tükröződni fog Margaret Thatcher brit kormányfővel és Helmut Kohl kancellárral küszöbön álló tárgyalásain is, mint ahogy nagy várakozással tekint a dél-koreai elnök mostani, a japán miniszterelnök és Mitterrand elnök jövő év eleji látogatása elé. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
Németh Miklós kifejezte reményét, hogy az ország hasznára válik az a kivételes lehetőség, amit az Európai Közösség vezetői legutóbbi, budapesti látogatásukkor felajánlottak: a magyar miniszterelnök vegyen részt és szólaljon fel a Közös Piac külügyminisztereinek december 13-án, Brüsszelben tartandó, Magyarország és Lengyelország megsegítésével foglalkozó tanácskozásán, amelyen Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere is részt vesz. - Mindez nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági nyitás politikájának, de nem jelenti azt, hogy külkapcsolati rendszerünk a korábbi egyoldalúság után most egy ellenkező előjelű egyoldalúságra épül. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatrendszere az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön, a be nem avatkozáson, a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartásán, az útkeresés szabadságán alapuljon, független, szuverén országok közötti érett, kiegyensúlyozott partneri viszony legyen. Németh Miklós hangsúlyozta: rokonszenvvel követjük azokat a politikai változásokat is, amelyek több közép-európai országban zajlanak. Saját törekvéseink iránt megértést, bizalmat, türelmet kérünk, s hasonló az alapállásunk szomszédainkhoz is. A kölcsönös tolerancia az érintett országok javára válhat. Kiemelte: a jövőben soha többé ne rendeljük alá országunk érdekeit olyan internacionalista közösségi érdekeknek, amelyeket a nép, a társadalom előtt nem tudunk igazolni. E felfogással a magyar kormány nem áll egyedül, szövetségesei vannak. Erről biztosítottak ebben az évben a lengyel vezetők, továbbá Markovics jugoszláv miniszterelnök és erről tárgyalok várhatóan a jövő év elején Mazowiecki lengyel kormányfővel - mondotta Németh Miklós, hozzátéve, szeretne a nem távoli jövőben találkozni Modrow-val, az NDK új miniszterelnökével, s bízik abban, hogy még ez évben Moszkvába látogathat. A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt. Elmondotta: alapkérdés, hogy a békés átmenet jelenlegi szakaszában sikerül-e törvényes, alkotmányos úton elvezetni az országot a választásokig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a Parlamentnek és a kormányának szüksége van a különböző pártok segítségére is. A békés átmenet, a választások rendezett lebonyolítása a Magyar Köztársaság minden törvényes és felelős politikai erejének elemi érdeke. A miniszterelnök ebből kiindulva kezdett konzultációkat az erre igényt tartó pártok vezetőivel. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
- A megbeszélések eddigi tapasztalatai alapján reményt látok arra, hogy a Parlament, a kormány és a pártok vezetői közötti magas szintű megbeszélésen konzultációkat folytassunk a választások időpontjáról, az addig terjedő időszak politikai menetrendjéről, a Parlament és a kormány, valamint a pártok közötti konzultatív kapcsolatok tartalmáról, a lényeges gazdaságpolitikai és társadalompolitikai vonalvezetés fő kérdéseiről, nevezetesen a gazdasági alkotmányosság megteremtésére és intézményeinek kiépítésére irányuló legfontosabb gazdasági sarkalatos törvényekről, a gazdaság működőképességének, külső és belső pénzügyi egyensúlyának fenntartását és megszilárdulását alátámasztó rövid távú konkrét akciókról, valamint a szociális intézményrendszer olyan korszerűsítéséről, amely alkalmas a tömegessé váló szegénység enyhítésére. Reményt látok arra, hogy a pártok felelős politikai szerepvállalásának olyan módja alakul ki, ami nem veszélyezteti az átmenet alkotmányos, törvényes jellegét, és ugyanakkor erősíti a döntések politikai legitimitását. De mindezt úgy kell megtenni, hogy a Parlament szuverenitását ne érje sérelem. Németh Miklós ezután röviden foglalkozott a kormány helyével és szerepével. Véleménye szerint: az új alkotmányos rendben a Magyar Köztársaság kormánya a népszuverenitást megtestesítő Parlamentnek felelős. Ez nemcsak belpolitikai szempontból jelentős, hanem erősíti Magyarország nemzetközi presztizsét is. A kormány a Parlamenttel szoros együttműködésben, konzultálva pártokkal és a társadalmi szervezetekkel a békés átmenet második szakaszának feladataira összpontosít. E tevékenységében kiindulópontnak tekinti, hogy az új alkotmányjogi helyzetben eddigi stratégiáját megerősítve a Parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként kíván működni. - Az, hogy a kormány független - és ezt hangsúlyozza -, elsősorban a nemzetközi környezethez való viszonyát foglalja magában. Tömören, egyetlen szóval jellemzi a Varsói Szerződésen és a KGST-n belüli státusát, a Szovjetunióval és a többi szövetséges országgal kapcsolatos új típusú magatartását. Az, hogy nemzeti kormány, azt jelenti: az átmenet bonyolult időszakában mindennél előbbrevalónak tekinti az össz-nemzeti érdekeket, a békés viszonyok, a demokrácia, a belpolitikai stabilitás erősítését, a gazdaság működőképességének fenntartását, a szociális feszültségek mérséklését. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
Az, hogy a kormány nemzeti kormányként működik, azt is jelenti: integratív szerepre törekszik, ezért folyamatosan tárgyal, konzultál a különböző pártokkal, társadalmi mozgalmakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, egyházakkal, egyfajta centrumpozícióból próbálja a gazdasági, társadalmi és politikai feladatokat a Parlamenttel együttműködve irányítani és befolyásolni. De a kormány nem független a pártoktól és társadalmi mozgalmaktól. Nem is lehet az, mert - mint a Parlamentnek felelős intézmény - a Parlament politikai erőviszonyai döntő mértékben meghatározzák irányvonalát és akcióit. Természetesen van a kormánynak politikai arculata és elkötelezettsége is. A Minisztertanács - mint testület - a baloldali európai szocialista progresszív értékek elkötelezettje, és tagjai teljes mértékben elfogadják ezeket az értékeket. Támogatják és tiszteletben tartják az emberi és állampolgári jogokat, az állampolgárok önszerveződő, öntevékeny gazdasági, társadalmi és politikai közösségeit. A kormány tehát támaszkodik a Magyar Szocialista Pártra, annak parlamenti frakciójára, de számít minden progresszív, a békés átmenet iránt elkötelezett, parlamenti és azon kívüli politikai erőre is. Németh Miklós elmondotta, hogy nemzetközi tárgyalásain közölte: a kormány az ország működőképességének fenntartása, a finanszírozhatóság biztosításának érdekében vállal és kezdeményez minden szükséges intézkedést. Szempontjai között egyszerűen nem szerepelhet, hogy lépései népszerűek-e vagy népszerűtlenek, mert különben nincs szerkezetátalakítás, nem lesz később vállalkozás- élénkítés, piac, de lehet vágtató infláció, és gyökeret verhet a szegénység. Nehéz utat kell végigjárni, amelyet csak úgy lehet megtenni, ha létrejön a szövetség a demokráciáért, és kialakul az együttműködés a gazdasági helyzet javításáért. Nincs szükség pénzügyi terrorra, sem kivételes gazdasági állapot bevezetésére. Ugyanakkor nem vezet céljához az olyan szociális intézkedés sem, amelynek hiányzik a fedezete a gazdasági teljesítményekben. - Sokan ajánlanak csodarecepteket, és ezek végrehajtását kérik számon a kormánytól. Veszélyes illúzió lenne azt hinni, hogy több évtized alatt felhalmozódott problémaszövevényt egy kardvágással át lehet vágni. A kialakult helyzet ugyanis sokkal bonyolultabb, mint volt annak idején a gordiuszi csomó. Nem kard, hanem szorgos munkáskéz és tisztességgel, fegyelmezetten végzett minőségi munka kell (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (16. rész)
|
Ezután arról szólt, milyen tényezők veszélyeztethetik, illetve segíthetik a kormányzat és az államigazgatás működőképességét. Kifejtette: a pártállam rendszerének lazulása, majd annak leépítése az állami politikai gépezetben zavarokat idézett elő. A pártállam rendszere ugyanis betöltött egyfajta társadalom- és államszervező erőt, ami összefogta az állami és politikai gépezetet. Lebontásával az államigazgatásban elbizonytalanodtak, mert nem érzik még maguk mögött a demokrácia védelmét. - A kormány és személy szerint én minden időben mindenféle boszorkányüldözésnek esküdt ellensége voltam, és az leszek a jövőben is. Nem csupán erkölcsi okokból, hanem azért is, mert az országnak nagy károkat okoz. Mélységesen elítélem azt a módszert, ahogy 1945-46-ban az államapparátust szétverték, hiszen számtalan emberi tragédia okozása mellett a hatalom megfosztotta önmagát szakmai bázisától. Mélységesen elítélek minden olyan megnyilatkozást, amely pártállás alapján, vagy pusztán az államigazgatásban kifejtett működés miatt bosszúhadjáratra hív fel. Minden pártnak, az ország egészének az az érdeke, hogy az államigazgatás működőképessége fennmaradjon. Ezért célszerűnek tartom már most a pártokkal tárgyalást kezdeni arról, hogy melyek azok a vezetői posztok, amelyeket elsődlegesen politikai tisztségnek kell tekinteni, ahol a pártoknak a hatalmi harcban elért eredményei alapján cserélődnek az emberek. De minden más tisztség ellátásának feltétele csak a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség megléte lehet. Ezt a kérdést átfogóan és tartós jelleggel a közszolgálati törvény rendezheti, amelynek előkészítését a Minisztertanács felgyorsította. Ilyen elvi alapon kell megítélni az MSZMP-alkalmazottak ügyét is. A Munka törvénykönyvében kell megtiltani, hogy a korábban pártalkalmazásban állt, felkészült szakemberek elhelyezkedését pusztán korábbi munkahelyük miatt egyesek meggátolják - A kormány a pártállam lebontása jegyében lehetővé tette azt is, hogy mintegy 300-400 személy a pártapparátusból korengedményes nyugdíjba mehessen. Sokan azt mondhatják: a kormány menti a pártállam alkalmazottait. Én azt mondom: csak óvatosan a minősítéssel Nem kizárt, hogy egy idő után a mostani gyanakvók még örülni fognak e törvényeknek. Tudni kell az új társadalmi rendszerben kulturáltan, gyűlölködés, B-listák nélkül, egymással megbékélve együttélni. A Büntető törvénykönyv már előírja, hogy politikai okból nem lehet halálos ítéletet hozni. Ám tragédia lenne, ha a mindennapi együttélés során az erkölcs és morál helyett a Büntető törvénykönyvnek kellene átvennie a fő szabályozószerepet. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
Fogjunk össze, hogy ez a nem csak gyalázatos, de rendkívül káros diszkrimináció ne nyerhessen teret Nem kérek elvtelen hozzáállást a korábban harácsolókkal, a törvények megszegőivel vagy a hatalommal visszaélőkkel szemben. Ők viseljék el tetteik következményeit. De a tisztességes, felkészült, erkölcsi tőkével bíró emberek ne legyenek boszorkányüldözésnek kitéve. A jövőben csak a szakértelem, a rátermettség legyen az egyedüli kritérium minden munkában. A miniszterelnök szólt arról a politikai, morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. - Nem kell bizonygatni Önök előtt - mondotta -, hogy ez mennyire veszélyes. Ezért első lépésként a probléma kivizsgálására azonnal parlamenti bizottságot küldtünk ki. A kialakult helyzet kapcsán több ízben beszéltem Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott miniszterelnök-helyettes lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és vállalta, hogy kiköltözik lakásából. A honvédelmi miniszter pedig, utasításomra, december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor-könyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is és ezen keresztül az ország széles közvéleményének. Felkértem a honvédelmi minisztert arra is, hogy tegyen jelentést a hadsereg szervezetében, személyi állományában az utóbbi években végrehajtott, illetve tervezett változásokról. Ez módot ad arra, hogy Király Ferenc képviselőnek, az előző ülésszakon elhangzott interpellációjára a miniszter november 30-ig megfelelő választ adjon. Németh Miklós leszögezte: a kormányzat tapasztalata szerint a honvédség tisztikarának és sorállományának döntő többsége a vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tesz, és tisztességgel látja el a nemzet szolgálatát. Egyes korábbi közép- vagy magasabb beosztású honvédtisztek magatartása, inkorrektsége senkinek nem adhat jogot arra, hogy befeketítse vagy kikezdhesse a több ezres tisztikart, a sorállomány erkölcsi tisztaságát, emberi helytállását. A reformfolyamatot, a demokratikus átalakulást, a belső stabilitást gyengítheti az ilyen jellegű sommás minősítés sugalmazása. A kormány a védelmi stratégiával összhangban még novemberben dönt a fegyveres erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti felépítésének korszerűsítéséről is. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
- A kormány katonapolitikájában az elégséges védelem ésszerű elvét vallja. Kontinensünkön az enyhülési folyamat eredményeként a katonai szembenállás mértéke csökken, ezért a kormánynak az európai folyamatok várhatóan pozitív alakulásával összhangban szándékában áll a lehetséges további ésszerű létszámcsökkentés megvalósítása is 1992 januárjáig, beleértve a katonai szolgálati idő további mérséklését is. A hadsereg mellett nem kevésbé fontos egy erős, szellemében tiszta és önérzetében szilárd rendőrség léte is. Nem lehet belenyugodni abba, hogy romlik a közbiztonság, a közrend, egyre terjed a bűnözés, mind gátlástalanabbak a feketevalutázók. Meg kell védeni az embereket, meg kell fékezni az erőszakot. A demokráciának renden és respektált szabályokon kell alapulnia. Ezért támogatni kell a rend őreit. Nagy szükség van jól működő államgépezetre, törvénytisztelő állampolgárokra, belső késztetéssé váló szilárd erkölcsi rendre. Ezek a civil társadalom nélkülözhetetlen értékei. Az elmúlt évtizedek sokat hangoztatott jelszava volt a bürokrácia elleni harc. A kormány most a szavak helyett tényleges romeltakarító jellegű munkára vállalkozik. A következő hónapokban a közigazgatásban is sor kerül az úgynevezett deregulációs program végrehajtására, teret nyitva az állampolgári szabadságon alapuló önrendelkezés előtt. Az állampolgárral szembeni bizalmatlanságra épülő szabályozás kiiktatásával egy év leforgása alatt félmillió hatósági bizonyítvány és igazolás kiadása válhat feleslegessé. Az indokolatlan hatósági kötelezettségek megszüntetésével évente 3 millió, hivatal előtti személyes megjelenés válik szükségtelenné. A kormányzat célja, hogy az állam és polgárainak kapcsolatát új alapokra helyezze, az állam legfőbb feladatává polgárainak szolgálatát tegye. Minden eszközzel elő kívánják segíteni az önkormányzatok kibontakozását. Ehhez meg kell teremteni a szükséges jogi, anyagi és szervezeti kereteket. A szabályozási elvekről a közeljövőben a kormány tanácskozik a politikai pártokkal, az állampolgárokkal. Mindezek alapján egy alaposan átgondolt, valamennyi progresszív társadalmi erő támogatását maga mögött tudó szabályozási koncepciót kíván a kormány az Országgyűlés elé terjeszteni. Végül Németh Miklós arról beszélt, hogy itt, a Kárpát-medencében ritkán élt olyan generáció, amelynek felhőtlen élet jutott volna osztályrészül. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
- Voltak időszakok - emlékeztetett -, amikor eleink nagy áldozatot vállaltak, még azon az áron is, hogy feladták saját egyéni boldogulásukat, hogy ez a kis ország tovább létezhessen. Mi most azt tehetjük, hogy közvetlen elődeinket, az ország korábbi vezetőit, az MSZMP-t mint uralkodó pártot, a hatalmi berendezkedést hibáztatjuk, bűneit és annak következményeit értékeljük. Ez azonban csak tanulságot nyújthat, nem megoldást. Tehetjük, hogy egymás torkának esünk, és ahány érdekcsoport, politikai áramlat létezik, annak mentén hadakozunk, miközben az országot a legmélyebb anarchiába süllyesztjük. Ajánlom azonban: tegyük azt, hogy az ország javát tekintjük elsődlegesnek, és egyéni sorsunkat annak rendeljük alá. Ez igényli tőlünk ugyanis a legnagyobb áldozatot, de erre kötelez bennünket az államférfiúi, politikai és közéleti felelősség, a hazaszeretet. - Az Országgyűlés alig egy év alatt mintegy 60, többségében átfogó kódex-szerű törvényt alkotott, annyit, amennyit 1980 óta összesen. Ez jól mutatja azt az óriási változást, amelyet ez az Országgyűlés megélt. Az Országgyűlés és a kormány egymásra utaltan, nagy viták árán, de eredményesen folytatta azt az egyedülálló kísérletet, hogy a válság mélypontján is elszántan építi a politikai és gazdasági demokrácia intézményrendszerét. Azért egyedülálló ez, mert a történelmi tapasztalatok arra intenek: a válság vonzza az erős, valamiféle rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a demokrácia útján lehet számítani - mondotta végezetül Németh Miklós, és a kormány nevében arra kérte a képviselőket, hogy amíg az Országgyűlésnek és a kormánynak megbízatása le nem jár, a sors által meghatározott szerepet tisztességgel, egymás iránti szolidaritással lássák el. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (20. rész)
|
A miniszterelnök beszéde után az elnöklő Fodor István dr. Balla Évának (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------------- Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosának adta meg a szót. A képviselőnő a gazdaság törékenységére, a fizetésképtelenség növekvő veszélyére hivatkozva - és csatlakozva Bánffy György korábbi indítványához - sürgette, hogy az Országgyűlés mielőbb írja ki a parlamenti választásokat. Nem vállalhatjuk - mondta -, hogy az új magyar demokrácia egy csődtömeggel induljon el. Ezért mindenekelőtt egy rövid távú, a választásokig érvényes válságkezelő programra van szükség, amely azonban csak úgy számíthat sikerre, ha a társadalom türelemmel és megértéssel fogadja, s nem válik politikai harcok tárgyává. Ez ügyben a kormánynak a pártokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel is meg kell egyeznie. A képviselőnő utalt arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége október végi küldöttgyűlésén határozatban javasolta: ha a kormány előterjeszt egy megfelelő válságkezelő programot, akkor az ellenzéki pártok összehangoltan vállalják, hogy nem fogják pártpolitikai célokból támadni. Ezt a javaslatot - a helyzet komolyságára hivatkozva - Balla Éva ismételten a pártok figyelmébe ajánlotta. Az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990-92 évi gazdaságpolitikai programjáról. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (21. rész) - Kemenes
|
- Napjainkban, amikor politikai reformjaink hihetetlen gyorsasággal haladnak a megvalósulás felé, különösen szembetűnő a gazdasági kibontakozás lassúsága. A gazdasági előrehaladást illető társadalmi elégedetlenség fokozódik. Jól jelzik ezt a különböző érdekképviseleti és politikai fórumok megnyilatkozásai, s ez megnyilvánult a Parlament bizottságainak mostani vitáiban. A szükséges gazdasági változások felgyorsítása, a gazdaságpolitika radikalizálása ma tömegigény. A kormányzat ezt a magatartást érvényesíti előterjesztett javaslatában - mondotta előljáróban. - A radikalizálódás elsősorban a piaci versenyfeltételek átalakításában, a termelésben, az elkerülhetetlen strukturális szelekció felgyorsításában, a jövedelmek elosztásában, a teherviselési arányok átrendezésében mutatkozik meg. A magyar gazdaság válsága nem átmeneti, rövid távon oldódó és múló konjunkturális válság és nem irányítási probléma, amely néhány naív, de helyenként nagyon is hangos nézet szerint néhány vezető vagy éppen a kormány cseréjével kezelhető és megoldható. Sajnos, gazdaságunk betegsége ennél komolyabb és elhúzódóbb. A magyar gazdaság mély strukturális válságba süllyedt: gyenge alkalmazkodóképességéből következően versenyképessége a nyugati piacokon nem erősödött, sőt több területen meggyengült, s éppen ezekben az években kelet-európai térvesztéssel is szembe kell néznünk. A kitörés a helyzetből, a strukturális megújulás nyilvánvalóan nem egy-két év feladata. Ismert gazdaságunk nemzetközi eladósodási folyamata, melynek eredményeként folyamatosan súlyos fizetési helyzettel kell megküzdenünk. A magas adósságállományból következő fizetési kötelezettségek folyamatosan a GDP több százalékát kitevő erőforrás-kivonásra kényszerítik gazdaságunkat, ami nyilvánvalóan blokkolja a strukturális modernizálás folyamatát, és korlátozza az egyre feszítőbb életszínvonal- és szociális problémák oldásának lehetőségeit. Mozgásterünk bővítéséhez, az adósságszolgálati terhek finanszírozásához és a modernizáláshoz szükséges tőkeforrások biztosításához folyamatosan új hitelek igénybevétele is szükséges, ami tovább növeli függőségünket a nemzetközi mozgásoktól. A strukturális és fizetési problémákkal egyidejűleg küzdő gazdaságunkban az elmúlt években nem jött létre érdemi gazdasági növekedés, s viszonylag magas, kétszámjegyű az inflációs ráta, azaz sajátos stagflációs helyzet alakult ki. Az utóbbi időben néhány akut strukturális problémához kapcsolódóan megjelent a munkanélküliség veszélye is. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész) - Kemenes
|
E többirányú, súlyos gonddal szembesülve, milyen gazdaságpolitikát lehet és kell folytatni? A kormányzat elsődlegesnek, minden továbi akció előfeltételének az eladósodási folyamat lefékezését, megállítását, a nemzetközi fizetési mérleg konszolidálását tekintette. Az 1988-ban indított stabilizációs program ezt célozta. 1988 eredményei ebből a szempontból kedvezőek voltak. A fellendülő nemzetközi konjunktúra bázisán, a teljesítmények javításával, a fogyasztás csökkentésével felszabadított forrásokra építve fordulatot, jelentős aktívumot értünk el a kereskedelmi mérlegünkben, a nemzetközi fizetési mérleg hiánya számottevően csökkent. Az ez évi gazdaságpolitika kidolgozása során reálisan nem számolhattunk a fizetési mérleg javításában hasonló, megismételhető lehetőségekkel. Szakítanunk kellett az egyensúlyjavítás egyoldalúan korlátozó, restriktív jellegével, és előtérbe került a kínálatélénkítő, piacképes teljesítményeket támogató liberalizációs gazdaságpolitika kialakítása és érvényesítése. Az új gazdaságpolitikai kurzus nagyon jelentős kockázatok vállalásával járt együtt: például kiélezett fizetési szituációban kezdeményeztük az import liberalizálását, magas infláció mellett vállaltuk a bérgazdálkodás liberalizálását stb. A kockázatok ellenére a liberalizációs, kínálatélénkítő gazdaságpolitika működőképesnek bizonyult. A gazdaság összeteljesítménye szerényen javul, a GDP növekedése 1 százalék körül várható, a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi forgalom aktívuma és az inflációs ráta az előző évihez hasonló szinten alakul. Emellett jól megfigyelhetően felerősödött a termelésnek a változó piaci lehetőségekhez igazodó differenciálódási folyamata: az ipari termelésben az egyes alágazatok 10 hónapra átszámított termelési indexei - mínusz 10 százalék és plusz 9 százalék között szóródnak. Az ipar területén körülbelül ezer új, többnyire kisebb vállalkozás kezdte meg működését. A mezőgazdaság összességében kedvező telesítménye mögött is erőteljes differenciálódási folyamat rejlik. Tovább folytatódik az előző évben megindult erőteljes expanzió: a konvertibilis export volumene körübelül 5 százalékkal, a dollárban kalkulált export bevétel körülbelül 8 százalékkal bővül. Ezek a gazdasági mozgások a kibontakozás irányába mutatnak, és a jövőben is erősítendő fejlődési irányt jelentenek. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (23. rész) - Kemenes
|
Az 1989. évi gazdasági helyzet kedvezőtlen új jelensége a rubel elszámolású import jelentős, körülbelül 5 százalék körüli mérséklődése, és az export visszaesése, számottevő kereskedelmi aktívum, forráskihelyezés kialakulása. Az importkiesés és az export csökkenése kiélezi gazdaságunk piaci gondjait és strukturális problémáit. Az áruforgalom és idegenforgalom egyaránt aktív egyenlege jelentős, nem elviselhető forráskihelyezést jelentő fizetési mérlegtöbbletet eredményezett. Sajnos, a konvertibilis elszámolású fizetési mérlegünkben a kedvező, körülbelül félmilliárd dolláros külkereskedelmi egyenleg ellenére részben a növekvő kamatterhek (körülbelül 1.4 milliárd dollár) részben az idegenforgalmi devizamérlegben - a lakossági deviza igénybevételét fékező vámrendelkezések és korlátozó devizaintézkedések ellenére - kialakuló 400-500 millió dollár hiány nyomán körülbelül 1.3-1.5 milliárd dollár körüli, tehát növekvő hiány várható. A fizetési mérleg növekvő hiánya és a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás elmaradása jelentősen növelte az év során finanszírozási nehézségeinket, az elismert kedvező eredmények ellenére rontotta az ország külső megítélését, és kritikus helyzetet teremtett a gazdaság finanszírozása számára az év végén, illetve a jövő év elején. Az 1989. évi gazdasági fejlődés tovább nem vihető sajátossága a fogyasztás gazdasági teljesítményeket meghaladó növekedése - mutatott rá a tervhivatal elnöke. A bérek és a teljesítményjavulás összhangja a liberalizált bérezési rendszerben a vállalatoknál, intézményekben az érdekegyeztetési megállapodásoktól eltérően alakul; a reálkeresetek alakulása jelentősen eltér a várttól és gazdaságilag indokolhatótól. A feszítő szociális gondok nyomására a társadalmi jövedelmek körében jelentős, közel 30 milliárd forintot kitevő intézkedések születtek. Összességében a lakosság reálfogyasztása körülbelül 1.5 százalékkal nő, hozzátéve a lakosság külföldi fogyasztását is, megközelíti a 4 százalékot. Ez jóval meghaladja a gazdasági növekedés adta lehetőségeket. A jelzett kedvező és kedvezőtlen irányú mozgások mellett növekednek a gazdaság működési zavarai (például likviditási problémák, piaci ellátási zavarok, veszteségessé válás, depressziós térségek stb.) és a kiterjedt szociálpolitikai kezdeményezések ellenére növekvők a szociális gondok, nő a nehéz élethelyzetbe kerülő családok, egyének, esetenként rétegek száma is. Ezekre a folyamatokra építve, ezekkel az éleződő problémákkal szembenézve kell meghatároznunk az 1990. évi gazdaságpolitika feladatait. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (24. rész)
|
A Minisztertanács úgy gondolja, hogy a nemzet sorskérdéseiben súlyos felelősséget viselő kormánynak a következő hetekben, hónapokban mindent meg kell tennie nemcsak a gazdaság működtetéséért, hanem a szükséges fordulat megalapozásáért is. Fontos, gazdaságunk nemzetközi kapcsolatait meghatározó döntéseket, megállapodásokat kell előkészítenünk kelet- és nyugat-európai gazdasági kapcsolatainkat, nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkat illetően egyaránt. Elő kell készítenünk a piacgazdasági rendszer gyorsított kialakításához szükséges ,,sarkalatos,, gazdasági törvényeket. A radikális fordulat elérése jegyében kell néhány gazdasági változást elindítani a termelés, az elosztás és felhasználás racionalizálása érdekében. Szociálpolitikai akciók is szükségesek a hátralévő időszakban a szociális gondok kezelésére. Az 1990. évre javasolható gazdaságpolitikát körvonalazva Kemenes Ernő kitért külső gazdasági környezetünk hatásaira is. Rámutatott: a KGST-országok többsége Magyarországhoz hasonló válságjelenségekkel jellemezhető helyzetben van, a kelet-európai térség depressziós válságövezetté vált. Mindez nem teszi lehetővé kapcsolataink bővítését, sőt közép távon az importlehetőségek további beszűkülésével, az exportlehetőségek korlátozásával, piacvesztéssel kell számolnunk. 1990-ben jól bemérhetően további 3-5 százalékos importcsökkenés várható, és szembe kell néznünk a rubelexport 14-16 százalék körüli, egyes ágazatokban 30 százalékot is elérő csökkenésével. Ez katasztrofális helyzetet teremt több ágazatban. Ellentétes távlati érdekeinkkel, de a következő években is tartós folyamatként prognosztizálható. A piaci lehetőségek szűkülése önmagában körülbelül 2 százalékkal mérsékli a gazdasági növekedés 1990. évi lehetőségét. A következő évek gazdaságpolitikáját meghatározó, lényeges adottsággá válik ez a piacváltási kényszer. A nyugati kapcsolataink oldaláról két kritikus problémát kell megoldani: a piaci lehetőségek biztosítását és gazdaságunk külső finanszírozását. Gazdaságdiplomáciai erőfeszítésekkel próbálunk piaci lehetőségekhez jutni a számunkra meghatározó Nyugat-Európában. Reális esély mutatkozik az európai integrációs folyamathoz való felzárkózáshoz. Külső finanszírozásunkban a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás kiemelkedő fontosságú. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (25. rész)
|
A kormányzat mai megítélése szerint meg tudunk állapodni a gazdaságpolitikai vonalvezetésben, a fontosabb akciókban és forgatókönyvekben; viták egyes folyamatok és akciók konkrét jellemzőit illetően vannak (például fizetési mérlegpozíciók, költségvetési deficit, árfolyampolitika stb.). Javuló gazdasági teljesítmények és politikai stabilitás, valamint az IMF-fel való megállapodás esetén a külső finanszírozás biztosíthatónak tűnik. A kormányzat arra törekszik, hogy enyhítse a gazdaságot szorító adósságterheket, és bővítse a gazdasági átalakulás felgyorsítását lehetővé tevő mozgásteret. - A javasolt gazdaságpolitika alapján belső gazdasági mozgásokba a gyorsabb kibontakozás érdekében néhány új mozgatóerőt kívánunk bekapcsolni - hangsúlyozta ezután az előterjesztő - Alapvetőnek a piaci kényszerek fokozását tartjuk. Tovább szélesítjük az importversenyt a konvertibilis import liberalizálásának továbbvitelével; a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk piaci alapokra helyezni rubel elszámolású kereskedelmi kapcsolatainkat; kormányzati vállalkozásélénkítő program segíti a belső piacon új vállalkozások kibontakozását, a piaci verseny erősítését. Gyorsított ütemben teremtjük meg a piacgazdaság hiányzó intézményeit, a tőkepiaci intézményeket (például a tőzsdét, befektetési alapokat, fejlesztési pénzintézeteket), a munkaerőpiaci intézményeket (munkaerőgazdálkodás, át- és továbbképzés stb.). A piaci verseny szabályait törvényi szinten kívánjuk meghatározni, és megszervezzük az állami piaci kontrollt. Versenysemleges gazdasági szabályozást érvényesítünk, például a támogatások leépítésével, a tulajdonosi osztalék kérdéseinek rendezésével. Ezek a változások alapvetően rázzák meg a termelés különböző területeit, és felgyorsítják a strukturális szelekciót, kikényszerítik a piaci igényekhez igazodó műszaki és beruházási, fejlesztési akciókat és a vállalati gazdálkodás átalakítását. Sok területen a versenyképtelenségből következően termelésvisszaesésekkel, vállalatok megszűnésével is szembe kell néznünk. A kormányzat a még vállalható gazdasági és szociális konfliktusok szélső határáig kíván elmenni e folyamat gyorsításában. A változás szükségességét a vállalkozói érdekképviseletek és a szakszervezetek is elismerik, és megfelelő biztosítékok mellett támogatni kívánják. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (26. rész)
|
Jelentős változást okozhat a tulajdonreform kibontakoztatása, amely a tulajdonosi érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési, kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási akciók kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális területek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. A megmaradó állami tulajdon olyan működését alakítjuk ki, amelyet a valós gazdasági érdekeltség határoz meg. Sor kerül a gazdaságunkban nagy jelentőségű szövetkezeti tulajdon működési formáinak korszerűsítésére is, és törvényszintű szabályozási garanciákat teremtünk a megántulajdon, az egyéni vállalkozások számára. Tovább folytatjuk a megkezdett kínálatélénkítő liberalizációs gazdaságpolitikát. Megkezdjük szabadabb decentralizált devizagazdálkodás kiépítését, növeljük a rubel elszámolású kereskedelemben résztvevő gazdálkodó szervek mozgásterét, az inflációs kockázatokat mérlegelve kívánunk lépni az árak és bérek további liberalizálásában. Az értékpapírpiacok, a tőzsdék új lehetőségeket jelentenek a tőkemozgások számára. A vállalkozások élénkítése érdekében már 1990-ben sor kerül az adóterhek csökkentésére, amelyet több lépésben tovább folytatunk. Ez akkor is jelentős változás, ha az adott gazdasági kényszerek mellett nem tudjuk vállalni egy lépésben a vállalkozók által kívánt adómértékeket. A kormányzat a gazdálkodás szabályrendszerében deregulációs programot hajt végre több ezer jogi és adminisztratív előírás felülvizsgálatával. Kemenes Ernő kiemelte, hogy a kívánt gazdasági változások felgyorsításában fokozatos szerepet szán a kormány a külföldi tőke bevonásának. A működőtőke importját a kormány szakértői a realitásokat mérlegelve évi fél milliárd dollár körül valószínűsítik. Ez nemcsak pótlólagos felfutási célú pénzforrást jelent, hanem új piaci lehetőségeket és a műszaki, termelési és vállalatirányítási kultúra fejlesztését is eredményezheti. Külföldi beruházási hitelekkel is gyorsítani kívánjuk infrastruktúránk fejlesztését és az ipari modernizációs folyamatot. Az Európai Beruházási Banknak a magyar kormány átadta programjavaslatát, s ezek alapján már jövőre számít hitelekre. - Az erőteljes világpiaci nyitás, a piac meghatározó szerepének erősödése, az állami gazdasági funkciók ezzel kapcsolatos módosulása, a liberalizáció fokozatos kiterjesztése a gazdaság- politikai program kiemelkedően fontos elemévé teszi a vásárlóerő teljesítményekhez igazodó szabályozását. Ennek érdekében szigorú költségvetési és monetáris politikát kell érvényesítenünk. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (27. rész) - Kemenes
|
A bér-, kereseti rendszer teljes körű liberalizálására törekszünk, a differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés kialakításának érdekében. Ez csak akkor vállalható, ha kialakul az önkorlátozó típusú, garanciákat és szankciókat is tartalmazó érdekegyeztetési rendszer, amelyen a szakszervezetekkel és a vállalkozó érdekképviseletekkel együttműködésben dolgozunk. Nem lebecsülhető szociálpolitikai rendszerünk több elemének megújítása sem. 1990-ben ezen változások előkészítése és egyes elemeinek megvalósítása mellett elsősorban a sűrűsödő foglalkoztatási gondok oldására, az infláció társadalmi jövedelemre gyakorolt hatásainak kivédésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket, részben pedig a legkedvezőtlenebb körülmények között élők támogatása jelent kiemelt kormányzati feladatot. Szűkös erőforrás-lehetőségeink és pénzügyi helyzetünk mellett is kiemelt figyelmet fordítunk a humán erőforrások fejlesztésére, az egészségügyi és szociális ellátás és az oktatás, a családok szociális terheinek elviselhetővé tételére. Nagy változást jelentenek a kormány illetékes szakszerveinek lakásrendszerünk megújítását célzó javaslatai. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a rendszer változatlansága esetén működése finanszírozhatatlanná válik. A javaslatok az állam szerepvállalásának módosítására irányulnak. Piaci típusú lakásrendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegyede jelenleg is személyi tulajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci hitelkamatok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szervezett és ellenőrzött lakáspiac megteremtését jelentené. Az állam feladatai emellett szociális természetűek, a lakbérterhek és kamatterhek viselésében támogatni kell az arra jövedelmi és szociális helyzetüknél fogva rászorulókat. Ez az állami támogatások átcsoportosítását jelentené a lakással nem rendelkező fiatal családok és az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek javára, az átlagosnál kedvezőbb helyzetben lévők terhére. A javasolt lakásrendszerbeli változtatás kétségtelenül nagy konfliktusok forrása, széles körű az ellenérdekeltek köre. Mégis: gazdaságilag racionálisabb, szociálisan igazságosabb rendszer kialakulását eredményezi. - Az elmondottak érzékeltetik, hogy a választható gazdaságpolitika sok konkrét, ellentmondásos követelmények mérlegelése alapján juthat csak érvényre. Célunk: európai integráció, technológiai és gazdasági struktúránk megújítása, a piacgazdasági rendszer kiépítésének gyorsítása, a szociális gondok oldása - mondotta befejezésül Kemenes Ernő. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (28. rész) - Bartha 1.
|
Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét árnyaltabbá tette a képviselők számára. Utalt arra, hogy az elmúlt évtizedekben, de még a legutóbbi években sem foglalkozhattak a képviselők a pénzügyi helyzet kérdéseivel. Az eddigi gyakorlat megváltoztatását most több szempont indokolja, így gazdasági rendszerünk újraformálása és az Országgyűlés szerepének növekedése. Emellett természetesen megnőtt a pénzügyi politika szerepe is, s ennek fontos eleme a jegybank országgyűlési kapcsolatainak erősítése. A bankelnök szerint az elmúlt évtizedekben felhalmozódott rendkívül súlyos gazdasági örökséget tovább terhelték a legutóbbi év gazdaságpolitikai vonalvezetésének hibái, hiányosságai. Mindezek hatására gazdasági helyzetünk rövid távon kiélezetté vált. A stabilizálás érdekében már korábban körvonalazott elveket ez év során a Magyar Nemzeti Bank határozottan képviselte a kormányzati munkában, igaz, csak mérsékelt sikerrel. A továbbiakban az ország külföldi adósságának és tényleges államadósságának reális számbavétele, az ár-, bér-, import-, külföldi tőkebevonás, valamint a lakosság utazásának erőteljes ütemű liberalizálása, a gyorsuló pénzromlás elkerülése, a külföldi eladósodás növekedésének tervezett és hitelezőinkkel is egyeztetett keretek között tartása, a kínálat bővítése, a vállalkozások ösztönzése, valamint a szükséges szerkezetátalakítás felgyorsítása egyenként és együttesen is a korábbiaktól eltérő, jóval határozottabb gazdaságpolitikai vonalvezetést igényel. Olyat, amely szigorú, feszesebb és folyamatosan karbantartott belföldi pénzügyi egyensúlyt és keresletszabályozást valósít meg. Mégpedig úgy, hogy a pénzügyi kiigazítás súlypontját elsősorban az állami kiadások erőteljesebb visszafogása jelentse. Fontos, hogy ily módon enyhüljön a gazdaságra nehezedő, túlzottan szigorú pénz- és hitelpolitikai szorítás. Kapjon fokozatosan növekvő szerepet a piaci árak aktív szabályozó funkciója népgazdasági és vállalati szinten egyaránt, tehát folytassunk aktívabb és rugalmasabb árfolyam-, vám-, valamint kamatpolitikát - mondotta. Az állami vállalatok átalakulását részvénytársaságokká, a tőkepiac fejlesztését, a privatizációt, a külföldi működőtőke bevonását és a KGST-forgalom megfelelő kézbentartását az irányítás aktívan használja fel a szerkezetváltás meggyorsítására és a gazdálkodási fegyelem megszilárdítására, külső és belső pénzügyi helyzetünk javítására. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (29. rész) - Bartha 2.
|
Szorgalmazta, hogy a fentieket magába foglaló program pénzügyi támogatására kössünk megállapodást a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy a gazdasági reform és a kiigazítás biztonságos külső finanszírozásra épüljön. Bartha Ferenc szerint az 1989-es év azért nem minősíthető sikeresnek, mert több fontos követelményt nem vagy csak felemásan érvényesített a gazdaságpolitika. Az okok között egyaránt fellelhető a kormány következetlensége és a változásokhoz szükséges társadalmi támogatás hiánya. Így például az elmúlt évben nem értük el a költségvetés előirányzott pozícióját. 1989-re a szükségesnél lazább költségvetést terveztünk, amihez képest nem tartottuk meg az előirányzott rubel-fizetési pozíciót, s mindezek következtében 70-80 milliárd forint többlet-likviditás jött létre a gazdaságban. Ezt a vállalati hitelpolitika szűkítésével kényszerült a jegybank ellensúlyozni, a még nagyobb és így elviselhetetlen mértékű fizetési mérleghiány elkerülése, valamint a felgyorsuló infláció kézbentartása érdekében. Tehát az MNB meghirdetett szándékaival ellentétben a gazdaság kiegyensúlyozottabb hitelellátását egyszerűen nem volt mód végrehajtani - mutatott rá. A késlekedve és következetlenül végrehajtott árfolyammódosítás, a reálkamatok folyamatos mérséklése számottevően visszavetette a megtakarításokat. Ráadásul külföldi költekezésre késztette a lakosságot. A rossz, veszteséges vállalatok felszámolásának halogatása a vállalati pénzügyi fegyelem romlását eredményezte, s felerősítette a rövid távú vállalati gondolkodást. Végül is több ok miatt a pénzügyi egyensúly az év közepére olyan állapotba jutott, hogy nem volt mód meghosszabbítani a Valutaalappal való hitelmegállapodást sem. Gazdaságunk külső megítélését ez a tény tovább gyengítette. A gazdaság külső finanszírozhatósága tehát nem javult, sőt még inkább kiéleződött, s a mai napra kritikus állapotba jutott. Így gyors és határozott kiigazításra van szükség már a választások előtt is, éppen annak nyugodt és sikeres lebonyolítása érdekében - fejtette ki az MNB elnöke. Bartha Ferenc is utalt arra, hogy a bruttó adósság a megtermelt hazai összterméknek mintegy hetven százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban is magas. Az elmúlt év végéhez viszonyítva az adósságállomány több mint 2.5 milliárd dolláros növekedésének egyik összetevője az, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának áthidalására ebben az évben újabb jelentős hiteleket vettünk fel. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész) - Bartha 3.
|
Az állami költségvetés még ma sem rendelkezik úgynevezett vagyonmérleggel; az elmúlt években, évtizedekben csak folyó költségvetési mérlegek készültek - folytatta a bank elnöke. Az egyes állami intézmények, pénzintézetek, pénzügyi statisztikai elszámolásaiban többször és folyamatosan technikai korrekciókra került sor annak érdekében, hogy a folyó költségvetési mérleg és az egyéb pénzügyi adatszolgáltatás publikusan elfogadható legyen. A múlt örökségét, az 1100 milliárd forintra tehető teljes államadósságot maradéktalanul fel kell számolni, hiszen csak ez lehet a biztosítéka egy egészséges piacgazdálkodás, monetáris politika és erős jegybank működésének, legfőképpen egy valóságos és tovább nem halasztható stabilizációnak. Sajnálatos, hogy ezt a rendezést olyan időben végezzük el, amikor egy harmadik adóssághullámnak a mélypontján vagyunk. Tisztában kell lenni azzal, hogy az adatok elkerülhetetlen, a valóságnak megfelelő korrigálása nem marad hatás nélkül az ország megítélésére, hitelképességére. Ez egy olyan tényező, amely méginkább igényli, hogy a Valutaalappal és a Világbankkal a folyamatban lévő tárgyalásokat minél előbb lezárjuk, még akkor is, ha feltehetően nem lesz módunk ilyen körülmények között egy középtávú megállapodást létrehozni. Bízunk abban, hogy a nemzetközi közvélemény megértő lesz - hangsúlyozta. Rendkívül kiélezett, nemzetközi fizetőképességünk megítélése szempontjából kritikus időpontban, éppen a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások közepette értünk el tehát odáig - folytatta az MNB elnöke -, hogy a tényleges helyzetről pontos képet adjunk országnak és világnak. Bizonyos, hogy tájékoztatásunk erősen megnehezíti a külső finanszírozhatóság megőrzése érdekében folytatott tárgyalásainkat. Ennek tudatában is vállaltuk ezt, mert meggyőződésünk: az Országgyűlés is csak így képes a nemzet javát szolgáló döntések meghozatalához eljutni. A pénzügyi politika lehetőségeit az állami költségvetés, illetve a kormányzati gazdaságpolitika törekvései rendre keresztezik, illetőleg túllépik - mondotta a továbbiakban. A pénzpolitikai egyensúlyi követelményeket maguk alá gyűrik a gazdaságpolitika és a költségvetés egyéb problémái, törekvései. Ezért is került sor az államadósság felgyülemlésére, az állam hitelezésére, ami végül is elvezet az ország túlköltekezéséhez, miközben a gazdálkodókat aránytalanul nagy mértékben megterheljük adókkal, hitelszigorításokkal. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész) - Bartha 4.
|
Ezért is tartjuk fontosnak és sürgetőnek, hogy a jegybank helyzetét egy, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően szabályozó jegybank-törvénnyel az Országgyűlés mielőbb változtassa meg. A jegybank-törvény lehetőség szerint a jövő év elején kerüljön az Országgyűlés elé - javasolta Bartha Ferenc. E törvény az elképzelések szerint a bankot közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá helyezné, megszűnne tehát a jelenlegi szoros kormányzati kötődés, alárendeltség. Az MNB a jelenlegi helyzetben belső pénzpolitikánk és külső finanszírozhatóságunk lehetőségeit szem előtt tartva javasolja a kormány 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjának megerősítését. Az MNB szükségesnek tartja annak az elvnek és követelménynek határozott érvényesítését, hogy minimalizáljuk a pénzromlást, az inflációt, a nemzeti valuta további térvesztését - tette hozzá befejezésül. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
A hároméves kormányprogramról elsőként Nagyiványi András, ------------------- az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét. A képviselő a termelő infrastruktúra és a lakásgazdálkodás szempontjából értékelte a programcsomagot. Figyelmeztetett arra, hogy a kormány előterjesztése elnagyoltan foglalkozik az infrastruktúra helyzetével. A bizottság széles körű tájékozódás után kifogást emel a kormánynak a termelő infrastruktúrával kapcsolatos elégtelen politikája miatt. Ez szemlélet annál inkább tarthatatlan, mivel a nyilatkozatokban mindenki állást foglal ezen szakágak fejlesztésének szükségessége mellett, ugyanakkor a napi gyakorlatban ezek a területek csak a maradékelv alapján részesedtek a fejlesztési forrásokból, s a jelek szerint most sincs változás. Az egyes ágazatokat sorra véve elsőként a hírközlés sanyarú helyzetére hívta fel a figyelmet. Bár a kormányprogram elismeri, hogy a gazdaság megújításának egyik legelmaradottabb eleme a hírközlés, a program mégis csupán évi 80 ezer új távbeszélő állomással számol. Ez az adat azonban kevesebb, mint a jelenlegi középtávú tervidőszak átlaga; az ötéves terv ugyanis 420 ezer állomás felszerelését irányozta elő. Az ország távközlésének elmaradottsága miatt évente több tízmilliárd forintos kár éri a népgazdaságot. A bizottság megállapítása szerint a kormánynak a hírközléssel kapcsolatos szemlélete nem elég komplex. A testület vitathatónak találja az írásos anyagok pontosságát is, s úgy véli, hogy a tervekben ismét a rövid távú érdekek kapnak előnyt. A közutak állapotával kapcsolatban a bizottság arra figyelmeztet, hogy még a stagnáló előirányzatok sem teljesültek maradéktalanul, nemhogy a fejlesztés dinamizálása. A közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése évtizedek óta tervalku kérdése, a maradékelv függvénye. Egyes szakértők szerint az országos úthálózat kritikus állapota mintegy 50-60 milliárd forint értékű gazdasági kárt okoz évente. Ellentmondásos, hogy miközben a motorizáció robbanásszerűen fejlődik, az úthálózatra fordítható pénz zsugorodik. A bizottság ezen ellentmondás feloldása érdekében azt javasolja, hogy hozzanak létre egy olyan útalapot, amely teljesen kiiktatja a tervalkut, s a motorizáció fejlődését automatikusan követő forrásokat biztosít. A vízi közlekedés állapotát elemezve Nagyiványi András a fejlesztések sorozatos elmaradására mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy az 1992-ben megnyíló Duna-Majna-Rajna csatorna jelentősen felértékeli ezt a közlekedési ágat. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész)
|
A jelenlegi tervidőszakban ennek az ágazatnak juttatott 2,2 milliárdos támogatás még a kikötők működőképességének fenntartására sem elegendő, nemhogy fejlesztésre. A közlekedési rendszer gerincét a vasút alkotja. A bizottság elnöke figyelmeztetett arra, hogy a vasútnál koncentrálódott hatalmas értékű eszközállomány elhasználódása, a vasúttal kapcsolatos koncepciók évenkénti változása az egész vasút használhatóságának színvonalát erősen rontotta. A romló tendenciák megfékezésére évente mintegy 15 milliárd forint fejlesztésre és 13 milliárd forint fenntartási költségre lenne szükség. Ezzel szemben az idén a terv 7,4 milliárdot irányoz elő a fejlesztésre és 10,8 milliárdot a fenntartásra. Ez még az eszközállomány megőrzését sem teszi lehetővé. A helyzet felvázolásával a bizottságnak nem az a célja, hogy ,,benyújtsa a számlát,, a kormánynak, mindössze arra akar rávilágítani, hogy a gazdaság teljesítményének növeléséhez feltétlenül szükség van az infrastrukturális beruházások növelésére. A bizottság ezért azt javasolja: a közúthálózatnál már 1990-ben el kell érni, hogy minden kiadását útalap finanszírozza, a tervalkut mellőzve. Javasolják, hogy a lehető legrövidebb időn belül önálló napirendi pontként kerüljön a Parlament elé a vasúti közlekedés helyzete. Célszerű lenne, hogy az Országgyűlés már jövőre megtárgyaljon egy átfogó közlekedéspolitikai koncepciót, amely az ezredfordulóig felvázolná az ágazat jövőjét. Az előadó végezetül röviden érintette a lakásgazdálkodás helyzetét, rámutatva, hogy az állam fokozatosan ki akar vonulni a lakásépítés és -fenntartás feladatából. Ez a bizottság számára elfogadhatatlan. Ezért azt javasolja a Parlamentnek, hogy a jelenlegi vitában ne foglaljon állást a tervezet lakásgazdálkodási koncepciójával kapcsolatban, hanem azt egy átfogó vita keretében tekintse át. A testület indítványozza azt is, hogy gyorsítsák fel az önkormányzatokról szóló törvény előkészületeit, s ennek bevezetésével egyidejűleg alakítsák ki a hosszú távú lakásgazdálkodás irányelveit. Ennek egyik kulcsa lenne a tulajdonviszonyok rendezése. Összegezve az elmondottakat, Nagyiványi András kijelentette, hogy az építési és közlekedési bizottság nem támogatja az előterjesztésnek az infrastruktúrára, illetve a lakásgazdálkodásra vonatkozó elképzeléseit. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (34. rész)
|
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari ----------- Kutatóintézetének főigazgatója javasolta, hogy a kormány - akár az Országos Tervhivatal bázisán is - hozzon létre gazdasági minisztériumot vagy töltse be a gazdasági államminiszter posztját. Szakértők véleményére támaszkodva annak adott hangot, hogy a kormány gazdasági programjából hiányzik a hazai vállalkozások megújításának a szándéka, azaz, a vállalatok nem juthatnak hozzá ahhoz a saját erőforráshoz, amellyel képesek lennének a fejlesztésre. Pedig a piaci versenyben maradásra, a megújulásra egyedül ez adna számukra lehetőséget. Szólt arról is, hogy a gazdaság egyik legnagyobb gondja az infláció, amelynek mértékét ,,a kormány rendszeresen alultervezi, a SZOT megkérdőjelezi, a lakosság pedig közben kapkodva elkölti a pénzét. Beruházni, gyűjteni senki nem hajlandó,,. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (35. rész)
|
Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Ráckeve körzeti állatorvosa --------------- rámutatott: az előremutató tervek, törekvések megvalósításának - ismerve az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, erejét - nincs realitása. Enélkül viszont naív vágyálom marad a gazdaságpolitikai programban rögzítettek elérése. A képviselő javasolta: a hároméves terv helyett három hónapi, vagy legfeljebb féléves válságtervet készítsen a Minisztertanács. A képviselő szerint ugyanis mind a kormánynak, mind a Parlamentnek mindössze ennyi ideje van még hátra. E gondolatsort folytatva javasolta dr. Vona Ferenc a parlamenti választások mielőbbi megtartását, mint mondotta, a késlekedés felesleges, sőt káros időhúzás. Úgy vélte: az új kormánynak és az új Parlamentnek jóval nagyobb mozgástere lesz, mint a jelenleginek. A továbbiakban a hazai vállalkozás erősítésére és a már-már elviselhetetlen adóterhek mérséklésére hívta fel a figyelmet. Óva intett attól, hogy külföldieknek a hazai vállalatokat ,,áron alul elkótyavetyéljék,,. Javasolta, hogy az eddiginél körültekintőbben gazdálkodjanak az állam pénzével, és szorgalmazta a felesleges költekezések további korlátozását. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (36. rész)
|
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai --------------- Napköziotthonos Óvoda óvónője kifogásolta, hogy a kormány hároméves gazdaságpolitikai programja nem tartalmaz részletes szociálpolitikai elképzeléseket. Véleménye szerint a programban felvázoltak nem teszik lehetővé a lakosság szociális biztonságának megőrzését. A különböző elvonások és antiszociális intézkedések - a képviselő szerint - csak ,,a szegényházak ismételt felépítését,, tűzik ki célul. A hátrányos helyzetű embereknek nem ilyen támogatásra van szükségük. Nem érthető, miképpen képzeli el a kormány a gazdaság fellendítését akkor, amikor a költségvetés a jövőben lényegesen kisebb szerepet vállal az élőmunka újratermelési feltételeinek biztosításában. A gyereknevelés terheiben az állam egyre kisebb arányban vesz részt. Végül azt javasolta, hogy a kormányprogramban beterjesztett lakáskoncepciót a Parlament decemberi ülésszakán önálló napirendi pont keretében tárgyalja. Kérte továbbá, hogy a kormány pontosabb adatokat szolgáltasson a téma vitájához, a pénzügyi kormányzat pedig a család nettó jövedelmébe ne számítsa bele a családi pótlékot, mert az a gyereknevelés költségeit hivatott fedezni. Javasolta, hogy a lakbérek, a hitelek terheiről is valós képet adjon a kormány. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (37. rész)
|
Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár -------------- üzemvezetője szinte sokkolónak nevezte az ország helyzetére vonatkozó új adatokat, aminek következtében nehéz indulatok nélkül szólni a kormány programjáról. Mégis arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a meghatározott célok és a mindennapi gyakorlat között döbbenetesek a különbségek, és számtalan ellentmondás érezhető a most előterjesztett anyagban is. Miközben a kormány vállalkozásbarát politikát hirdet, jó néhány iparost elrettentenek a különböző szabályok, vagy az immár uzsorakamatnak is beillő banki hitelfeltételek. Így nem csoda - tette hozzá -, hogy sokan felélik, kimenekítik pénzüket. E téren - vélelmezte - esélyegyenlőség alakult ki az állami vállalatokkal, amelyeket szintén óriási adók, elvonások és tetemes bank-költségek terhelnek, még a legsikeresebb export-vállalkozások esetében is. A továbbiakban a lakáskoncepció beterjesztett formáját bírálta, amely szerinte nem koncepció, legfeljebb egy teheráthelyezési program. Elfogadása esetén a családok elvesztik a hosszú távra szóló tervezés esélyét. Szerinte a képviselők most két tűz közé kerültek, egyfelől a külföldi hitelképesség megőrzése érdekében meg kellene szavazni a kormány programját; másfelől figyelembe kell venni, hogy a választók többsége már régóta a tűréshatár közelében van. Ennyi bizonytalanságot tartalmazó programot nem lehet lelkiismeretesen elfogadni, ezért az általa is kifogásolt részek újraértékelését kérte. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda --------- korrektor-főrevizora szintén a kormányprogramnak a lakáskoncepcióval foglalkozó részéhez fűzött megjegyzéseket. Azt fejtegette, hogy a koncepció elfogadása csak a költségvetés helyzetén javíthat, de a lakáshelyzetet tovább súlyosbítja. A lakbéremelés tervezett mértéke, a lakáskorszerűsítéssel, -fenntartással összefüggő javaslatok, továbbá a bérlakások eladására vonatkozó tervezet tovább fokozza a feszültséget. Nem értett egyet a vízdíj oly módon való bevezetésével sem, hogy az - mellőzve a lakásonkénti fogyasztás mérését - átalányon alapuljon. A koncepció elfogadása révén a lakásárak, az albérleti díjak a csillagokig növekedhetnek. Ő is azt javasolta, hogy a koncepcióról, alapos mérlegelés után, decemberben tárgyaljon újra az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (38. rész)
|
Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.), a Borsodi ---------- Szénbányák vezérigazgatója a szénbányászat szerkezetátalakításáról fejtette ki véleményét. Elmondta: a gazdaság zavartalan működésének egyik fontos feltétele a megnyugtató energiaellátás. Eddig néhány kisebb zavartól eltekintve emiatt nem volt probléma. A jövőre vonatkozóan azonban egyre több a kérdőjel, a bizonytalanság. Emiatt kérte a kormányt, hogy mielőbb és megnyugtatóan rendezze a hosszú távú energetikai program részeként a hazai szénbányászat sorsát, jövőjét. A szén fogyasztói piacának felvevőképességét ugyanis változatlannak lehet prognosztizálni az elkövetkezendő évekre. Ez azt jelenti, hogy a mai, évi mintegy 20 millió tonnányi szén kitermelése továbbra is indokolt. Ehhez viszont számolni kell egy olyan belső szerkezet-átalakítással, amely során a gazdaságtalan bányákat bezárják, és a hazai lignitvagyont fokozottabban használják ki. Az importenergia arányát azért nem indokolt növelni, mert jelentős a gazdaságosan kitermelhető hazai szénkészlet. A képviselő kiemelte: a magyar népgazdaság piacgazdasággá történő átalakulása után a magyar szénbányászat versenyezni kíván a hazai szenek helyettesítésére képes import alternatív energiahordozókkal. Kiss Dezső arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a gazdaságtalanul termelő bányák bezárása várhatóan társadalmi feszültséget okoz. Erre időben, elsősorban új munkahelyek megteremtésével kell felkészülni. Hozzátette: problémái megoldását a bányásztársadalom nem az utcán szeretné kiharcolni. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot terjesztett elő. Elmondotta: a személyi javaslatok körében dönteniük kell az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítéséről. A döntés azért sürgős, mert ennek a bizottságnak a feladata a vasárnap sorra kerülő népszavazás törvényességének a felügyelete. A bizottságnak a munkáját minél előbb, a törvény által megkívánt létszámban kell megkezdenie. A népszavazásról szóló törvény szerint a népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására, a képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A választási törvény azonban - amely az Országos Választási Bizottság kiegészítéséről is szól, s ezt a jogot az országos listán jelöltet állító pártokra ruházza át - értelemszerűen a népszavazás során nem alkalmazható. Ezért szükséges, hogy e törvény ide vonatkozó rendelkezését az Országgyűlés értelmezze, s tegye lehetővé az Országos Választási Bizottság kiegészítését legalább 9 tagúra. Ezt a javaslatot az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta, azzal egyetértett. Horváth Lajos röviden ismertette a javaslat lényegét. Eszerint a jelöltet állító pártnak a népszavazás esetében azokat a pártokat kell tekinteni, amelyek a népszavazásban érintettek. Ennek alapján az Országos Választási Bizottságba a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt kaphat delegálási jogot. Az Országgygűlés egyeteértett azzal, hogy a választási törvény az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó rendelkezését javasolt módon értelmezzék. Ezzel - este hat órakor - befejezte novemberi ülésének első munkanapját az Országgyűlés. (folyt. köv.)
1989. november 21., kedd 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés novemberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban (40.)
|
Kedden délelőtt megkezdődött az Országgyűlés novemberi - négynaposra tervezett - ülésszaka. A napirend ismertetése előtt Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet lemondása után a megüresedett képviselői hely betöltését a választókörzet pótképviselője nem vállalta. A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) 63 képviselőtársával a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti, illetve az állami ünnepek meghatározására. Miután a kormány a törvénymódosító javaslatot nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani, a képviselők elálltak az indítványtól. A képviselők úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) 18 képviselő támogatásával a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló indítványát a decemberi ülésszakon vitatják meg. Ekkor határoznak dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) indítványáról az egészségügyi törvény módosítása tárgyában. Dr. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási törvény módosítására benyújtott indítványát, s így döntött Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) is, aki a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXII. törvény módosítását indítványozta. A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György indítványozta, hogy a Parlament december 11-én mondja ki önfeloszlatását, s 1990. március 11-ére írják ki az országgyűlési választásokat. Javasolta azt is, hogy a köztársasági elnököt szintén március 11-én válasszák meg. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990-1992. évi gazdaságpolitikai programjáról; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetési irányelveiről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 19:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés novemberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban (41.rész)
|
5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető törvénykönyvről szóló törvény, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 9. az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdések; 12. Bejelentések, nyilatkozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíróság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amelyet Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének címzett Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondása ügyében. Ezután Maróthy László kért szót. A képviselőket a jogi értelmezés tisztázatlansága miatt először megszavaztatták, utóbb azonban kiderült, hogy a lemondás tényét elegendő tudomásul venniük. A poszt betöltésére a kormányfő tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Ezután Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves kormányprogramot terjesztette elő. Felszólalásában közölte: Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és vállalta, hogy kiköltözik jelenlegi lakásából. A mininiszterelnök beszéde után elsőként dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kért szót, majd Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjáról. A tájékoztatót Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egészítette ki, a jegybank szerepét is árnyaltabbá téve. A hároméves kormányprogramról elsőként Nagyiványi András, az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés novemberi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban (42. rész)
|
A vitában szót kért: Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.); Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. kv.); Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.). Az elnöklő Horváth Lajos az ülés befejezése előtt javaslatot terjesztett elő az Országos Választási Bizottság tagjainak kiegészítésére. Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy a választási törvénynek az Országos Választási Bizottság kiegészítésére vonatkozó rendelkezését a részletesen kifejtett módon értelmezzék. A novemberi ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött. A plénumon felváltva elnökölt Fodor István és Horváth Lajos. Az ülésszak szerdán folytatja munkáját. (MTI)
1989. november 21., kedd 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|