|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyaroroszági csapatkivonás - Burlakov (1.rész)
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1990. május 7. hétfő (MTI-tud) - Noha a
magyarországi szovjet csapatok kivonásának ütemtervét pontosan
betartják, nagy és nehéz feladatot jelent a kivonás ütemének további
növelése, hogy sikerüljön teljesíteni a jövő júniusi határidőt. Az
országgyűlésnek a kivonás meggyorsítására vonatkozó esetleges
döntése torlódásokat okozhat az utakon és kedvezőtlenül hatna a két
ország amúgy is feszült gazdasági kapcsolataira - jelentette ki
Matvej Burlakov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport
parancsnoka a Pravda budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában,
amely eldugva, a lap vidéki mutációjában jelent meg szombaton.
Burlakov kifejtette, hogy pontosan betartják az ütemtervet. Április 20-ig 35 szerelvényt indítottak útnak, rajtuk 400 harckocsival, 500 páncélozott csapatszállító járművel, lövész harceszközökkel, 40 ezer tonna hadfelszerelést és más anyagot is kivontak, s 2500 sorkatona és tiszt hagyta el az országot. Burlakov hangsúlyozta, hogy sok és nehéz feladat van még hátra: tovább kell növelni a tempót, hogy sikerüljön tartani a jövő júniusi határidőt.
A kivonás határidejének esetleges előbbre hozására vonatkozó kérdéssel kapcsolatban kifejtette: egy ilyen értelmű magyar országgyűlési döntés esetén torlódások keletkeznének az utakon és az negatívan hatna az amúgy is feszült szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokra.
A magyar sajtóban megjelent, s a szovjet csapatokkal szembeni ,,rosszindulatú,, írásokkal kapcsolatban Burlakov elmondta: ,,Rendkívül egyoldalú, nem objektív az információ tálalása.,, Kifejtette, hogy évente a szovjet csapatok több mint egy milliárd forintot fordítottak az általuk használt objektumok javítására és helyreállítására. Egyebek közt ebből a pénzből az összes bérelt létesítmény felében bevezették a központi fűtést és a melegvizet. Az 1968-as szerződés értelmében ezen munkák ellenértéke beszámított a bérleti díjba. Burlakov szerint jelenleg megkísérlik az egyezmény egyes pontjainak felülvizsgálatát.
A szovjet katonai vezető hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg pénzén 370 lakóház épült, s ezek 70 százaléka - magyar tervek alapján. Burlakov szerint azokat a valóságos helyzetet meghamisító híreszteléseket, amelyek szerint ezek az épületek semmire sem jók, olyan céllal terjesztik, hogy ne kelljen fizetni értük. Burlakov szólt arról is, hogy nem támasztott semmilyen követelményt az a bizottság, amely a környezetvédelmi helyzetet vizsgálta a Veszprém melletti hackocsizó kiképző bázison. (folyt)
1990. május 7., hétfő 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|