|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
|
A nacionalizmus, Kelet-Európa átka
|
----------------------------------
München, 1990. március 24. (SZER, Kelet-európai szemle) - Kelet-európai szemlénk következik Bárdy István összeállításában: Nacionalizmus, Kelet-Európa átka.
A szabadság kapuján most kopogtató Kelet-Európa új rémséggel, a nacionalizmus démonával találja szemben magát. Felületesebb kommentárokban ezt gyakran azzal magyarázzák, hogy a marxizmus, a kommunista uralom lett volna az egyetlen erő, amely 40 éven át sakkban tartotta a nacionalista szenvedélyeket, amelyek a diktatúra megdőlésével nyomban újra fellángolnak. A valóság ezzel szemben - amire egyre több nyugati megfigyelő rámutat -, hogy a kommunizmus nem csupán tartósította, hanem egyenesen szította, sőt újakkal tetézte a népek közti ellentéteket.
Elég egy pillantást vetni Kelet-Európa térképére, mindenütt a bolsevizmus által mesterségesen és erőszakkal megúnt határokra bukkanunk. Kulturálisan és etnikailag igen különböző népeket zsúfoltak össze a jugoszláv államszövetségben. Az oroszoktól teljesen idegen baltiakat Moszkva egyszerűen annektálta, Lengyelországot pedig eltolta Nyugat felé, a Szovjetunióhoz csatolt területekért Németország egy jó nagy darabjával kárpótolta a lengyeleket.
Számtalan népet kényszerítettek bele a szovjet birodalomba, amelyeket mind még a cári időkben alávetett népekkel egyetemben a ploretár internacionalizmus jelszavával, tőlük teljesen idegen népekkel való együttélésre kárhoztattak.
A kényszer volt a szovjet, majd a kelet-európai gyarmatokon is bevezetetett kommunizmus legfőbb ismérve. Kényszer és béklyó mindenre, ami emberi megnyilvánulás, lett légyen az szó, gondolat vagy cselekedet. Tilos volt legfőbbképp minden, ami nem volt összeegyeztethető a népek közti barátság központilag elrendelt mákonyával. (folyt.)
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|