|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
|
BBC-interjú Romániában járt MDF-esekkel
|
---------------------------------------
London, 1990. március 23. (BBC, Esti panoráma) - Az erdélyi magyarok elleni erőszakkal kiemelt helyen foglalkozik az angol sajtó. Magyarországon tartózkodó munkatársunk, Siklós István tegnap autóbuszon Romániába utazott újságírók egy csoportjával. Willin Klára telefonon érintekezést keresett vele. Először azt kérdezte Siklós Istvántól, hogy ki szervezte ezt az utat és milyen céllal?
- A Magyar Demokrata Fórum szervezte, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, a marosvásárhelyi helyhatóságok és az ideiglenes kormány bizottsága meghívására érkezett volna ez a nemzetközi sajtóküldöttség Budapestről, a Budapestre akkreditált tudósítókból Marosvásárhelyre. Nevezetesen abba a romániai magyar városba, ahol zavargások voltak az elmúlt napokban, a véres zavargások és bizonyos értelemben a romániai nyitottság mértékét lett volna hivatott lemérni.
- Azt mondja, hogy lett volna, ha a küldöttség megérkezett volna. Mi történt?
- Az történt, hogy Marosvásárhely valamennyi bevezető útját páncélos egységek tartják megszállva. Mi Lábas felől próbáltunk beérkezni Marosvásárhelyre, de a bevezető úton a harckocsi hadosztály parancsnoka megállította ezt a konvojt - mert egy konvojról volt szó: több autóbusz, illetve magángépkocsi segítségével próbáltak tudósítók bejutni -, és várakozásra ítéltek bennünket, mondván, hogy a felsőbb hatóságoktól kell megbizonyosodni afelől, hogy valóban joggal érkeznek ezek a tudósítók be Marosvásárhelyre.
- Mikor érkeztek oda? (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Romániában járt MDF-esek - 1. folyt.
|
- Kora délután. Maga a tanácskozás a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, a marosvásárhelyi helyhatósági megbízottak, illetve az ideiglenes kormánynak a megbízottai között 11 órakor kezdődtek, és tulajdonképpen délutánra várták ezt a sajtóküldöttséget, amikor sajtókonferencián kívántak beszámolni a tanácskozásaink eredményéről. Kiderült, hogy ez a tanácskozás megtörtént Marosvásárhelyen és az is kiderült, hogy bizonyos értelemben egyetértés uralkodik a három fél között a tekintetben, hogy véget kell vetni az erőszakcselekményeknek. De ez csak a városból kijövő magyarok, illetve románok híre alapján jutott a tudósítók tudomására, mert őket minden tekintetben akadályozták a hatóságok, ami különösen figyelemre méltó.
Én magam meginterjúvoltam a két tank parancsnokát, aki tulajdonképpen felelős volt azért, hogy a be- és kimenetel miképpen történik Marosvásárhelyre. Ő biztosította a BBC-t arról, hogy a katonaság, vagyis a páncélos egységek nem alkalmaznak erőszakot, hogy ők tényleg csak a rend fenntartását próbálják biztosítani amennyire lehetséges, és azt megakadályozni, hogy - ahogyan kifejezte magát - ellenséges elemek bemenjenek a városba és ott rendbontást kezdjenek. Az a hír járta ugyanis, hogy más romániai városokból, falvakból szállítanak be tüntetőket.
- Az újságírók nem ellenséges céllal érkező rendbontó elemekként akartak Marosvásárhelyre bejutni. Mi volt az indok, amiért nem engedték be magukat? (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MDF útja Romániába - 2. folyt.
|
- Erre igazán magyarázat nem érkezett. Csak arra hivatkoztak, hogy jelen pillanatban nem lenne kívánatos a tudósítók jelenléte. Marosvásárhelyen tegnap a helyzet nagyon feszült volt. Több mint ezer tüntető tüntetett és meglepő módon kormányellenes jelszavakat kiabáltak, ami bizonyos értelemben arra mutat, hogy talán ez mégis a Securitate jelenlétét bizonyítja Marosvásárhelyen a véres tüntetésekben és az azt követő tüntetésekben is. Bizonyos értelemben a tudósítók is arról győződhettek meg, hogy azok a páncélos tisztek, akik megakadályozták hogy a tudósítók bejussanak Marosvásárhelyre, azok sem voltak talán mind páncélos tisztek, hanem elképzelhető, hogy a Securitate emberei voltak.
- Mire alapozza ezt a feltevést?
- Arra alapozom, hogy a fényképezőgépeket elkobozták az egyes tudósítóktól és tőlem is elkobozták azt a hangszalagot, amelyre rögzítettem ezen a ponton a péncélos egységnek a tisztjével, vagy parancsnokával készített interjút. Annak ellenére, hogy ebben az interjúban a következőket mondta a páncélosok tisztje: a zavargásokat a magyarok kezdeményezték, a magyarok okolhatók érte, annál is inkább, mert túl hamar és túl gyorsan követelnek változásokat a magyar nyelvű oktatás terén és a magyar nyelvűség terén. Tudomásom szerint ez a hivatalos álláspont. Tehát a hivatalos álláspontot hangoztatta, és ennek ellenére a hangszalagot erőszakkal elvették tőlem.
- Testileg bántalmazták-e az újságírókat?
- Testileg nem bántalmaztak senkit, de nagyon fenyegető módon léptek fel és erőszakosan elvették, elrabolták a fényképezőgépeket egy japán tudósítótól és egy magyar újságírótól is. Tőlem is erőszakkal el akarták venni a BBC tulajdonát képező kazettarögzítő gépet, amit nem engedtem, de ezt már csak annak köszönhettem, hogy már mozgásban volt az az autóbusz, amelyen utaztam és amelyen tulajdonképpen a harckocsis tisztek parancsára visszafordulásra kényszerült. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MDF útja Romániába - 3. folyt.
|
Miközben éppen indulófélben voltunk már, egy bámészkodó tömeg meg akarta rohamozni ezeket az autókat. Rendkívül fenyegető módon püfölték az autóbuszok ablakát, be akarták törni furkósbotokkal és ököllel, úgyhogy az egyik amerikai tudósító valóságos hisztériába esett, olyan félelemérzet hatalmasodott el rajta. Mindenképpen nagyon megrendítő és nagyon félelemkeltő volt az a fellépés, amelyet az ott összegyűlt tömeg - és nem is vagyok egészen biztos, hogy ez a tömeg a saját jószántából gyűlt ott össze, hanem igenis utasításra gyűlt össze, hiszen később, amikor ez a konvoj - ez különben szokássá vált Romániában, hogy a külföldiek konvojban érkeznek oda, mintegy egymást támogatva, hogy ne legyenek egyedül.
Szóval ez a konvoj a várost elhagyva megállt, hogy megbeszélje, hogy mi a további teendő, hogy talán egy másik útvonalon be tudunk jutni, vagy egyes újságírók be tudnak jutni Marosvásárhelyre. És miközben ez a megbeszélést folyt, egy autóbusszal katonatisztek, katonák, rendőrtisztek érkeztek, akik nyilvánvalóan követték a konvojunkat, és még agresszívebben, még fenyegetőbben léptek fel. A fegyvereiket is ránk fogva követelték, hogy azonnal szálljunk be az autóbuszba, illetve a kocsikba, és hagyjuk el a megyét haladék nélkül, mert ha nem tesszük, akkor súlyos következményei lesznek: letartóztatással fenyegettek.
Tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy Romániában - és ez felmerült az újságírókban is - történt-e változás. A gyanú az - a történtek alapján is -, hogy változás, igazán lényegbeli változás nem történt. Az említett hangszalagnak az elkobzása is jelzi, hogy tényleg fenyegetőleg léptek fel a tulajdonképpen csak tájékoztatni kívánó újságírókkal szemben. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MDF útja Romániába - 4. folyt.
|
- A tömeg, amelyik ilyen fenyegető magatartást tanúsított, tisztában volt-e azzal, hogy az újságírók több nyugati országból érkeztek - köztük magyar újságírókkal is -, vagy pedig arra reagáltak-e az emberek, hogy az autóbuszok és az autók magyar rendszámot viseltek?
- Valószínűleg az utóbbi a valóság, mert végeredményében egy pillanatban, egy alkalommal ennek a két tanknak a parancsnoka - aki román volt, de magyarul tudott és aki saját bevallása szerint kedveli a magyarok és semmi kifogása nincsen a magyarok ellen - azt a megjegyzést tette nekem magyar nyelven, hogy a magyar újságírók jelenléte az, meg a magyar rendszámtáblák az autóbuszokon, illetve gépkocsikon az, ami talán meg fogja akadályozni őt abban, hogy bár ő személy szerint lehetővé szeretné tenni nekünk a bejutást Marosvásárhelyre, de ezek azok a tényezők eleve megakadályozhatják, mint ahogy végül meg is akadályozták.
- Hogy ítéli meg az elkövetkező napok során a magyarság romániai helyzetét?
- Nem tudok olyan derűlátó lenni, amilyen szeretnék, mert nem sok jóval kecsegtet ez a rendőrségi, illetve karhatalmi magatartás, és legfeljebb csak bízni lehet abban, hogy a nemzetközi nyomás hatására mind az ideiglenes kormány, mind pedig a karhatalmak jobb belátásra térnek, és lehetővé teszik, hogy a magyarok és a románok között megállapodás születhessék, és az a nyitottság, amelyre Romániának égetően szüksége van, megvalósulhasson, hiszen nem lehet érdeke a román kormányzatnak az, hogy Marosvásárhely, vagy Erdély vagy Románia elszigetelt legyen a nyugati tudósítóktól, beleértve a magyar tudósítókat is. +++
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|