Rendszerváltás és az MTI

	Szokai Imre külügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója (1. rész)
1990. március 23., péntek - A Magyar Külügyminisztérium legfrissebb információi szerint jelenleg nincsenek atrocitások, nem folyik a vér Romániában. A helyzet ugyanakkor továbbra is nyugtalanító, hiszen tovább folytatódik az alantas ösztönökre alapozó fajgyűlölő politikai erők szerveződése. Ezek a szervezetek erőteljesen hallatják hangjukat, s a legerőszakosabb eszközöktől sem visszariadva furkósbotokkal, baltákkal ugrasztják egymásnak a román és a magyar népet - hangoztatta a nemzetközi sajtó képviselői előtt Szokai Imre külügyminiszter-helyettes péntek délben a nemzetközi választási sajtóközpontban megtartott értekezletén. A külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi tragédia figyelmeztetés Románia vezetőinek, de egyben egész Európának is. Az események arra intenek, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni a viszálykodást, akkor az egységesülő Európában egy potenciális Karabah alakulhat ki. A magyar kormány sajnálattal veszi tudomásul, hogy Európa határai a jelenlegi körülmények között a magyar-román határnál húzódnak. A konfliktus okait boncolgatva a magyar külügyminiszter-helyettes arra a következtetésre jutott, hogy a valódi ok a román vezetés bizonytalan, ellentmondásos magatartása az emberi jogokkal, a romániai magyarság egyéni és kollektív jogaival kapcsolatban. Az események bizonyították, hogy a rendfenntartó alakulatok a pogrom idején tétlen magatartást tanúsítottak, s nem akadályozták meg a marosvásárhelyi tragédiát. Ez a passzivitás bátorítja a fasisztoid, fajvédő alapokon működő szervezeteket. Ez egyben azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egy új diktatúra léphet a bukott diktatúra helyébe. Magyar részről sajnálattal konstatálják, hogy a román kormány nem tesz eleget a nemzetközi szerződésekben önként vállalt kötelezettségének, nem védi meg állampolgárainak biztonságát, s nem akadályozza meg a fajvédő szervezetek működését. Igen bizonytalan az is, mennyire őszinték a román vezetőknek azon nyilatkozatai, miszerint a demokrácia megteremtését tűzik ki célul Romániában. A tettek azt bizonyítják, hogy a román politika a kisebbségek - magyarok, zsidók, cigányok stb. - ügyét a belső hatalmi harcoknak rendeli alá, s taktikai elemnek tekinti a politikai játszmákban. (folyt.köv.) 1990. március 23., péntek 13:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szokai Imre külügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója (2. rész)
A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy a román politikai vezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor megállapítható, hogy nemzetközi garanciák nélkül nem biztosíthatóak a kisebbségek jogai. Ennek kapcsán Szokai Imre rámutatott, hogy a kisebbségek jogainak garantálása szempontjából megnyugtató lenne, ha az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő államok meggyorsítanák egy kisebbségi charta kidolgozását. Ami a magyar-román kétoldalú kapcsolatok jövőjét illeti, Szokai Imre emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés a decemberi forradalom után világosan tudomására hozta a román vezetőknek: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése elképzelhetetlen a romániai magyarok helyzetének megnyugtató rendezése nélkül. Magyar részről számos konkrét javaslatot tettek arra, hogy a deklarációkon túl milyen konkrét lépésekkel szolgálhatnák a két nép közeledését. Most sajnálattal kell megállapítani, hogy a román politikai vezetés mind ez ideig nem válaszolt érdemben a magyar javaslatokra. Ugyancsak nem adtak érdemi választ azokra a figyelmeztetésekre sem, amelyekkel a magyar vezetés immár január 22-e óta - Horn külügyminiszter román kollégájához Celac külügyminiszterhez intézett első levele óta - a romániai helyzetben rejlő veszélyekre próbálta ráirányítai a figyelmet. Érdemi válasz helyett ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el és hangzanak el mindmáig felelős román tényezőktől. (Szokai Imre példaként azt a huzavonát említette), amely magyar könyvek romániai bevitelét kísérte. Az első változat szerint azt hallhattuk Romániától, hogy nem lehet ilyen könyveket bevinni, később azt, hogy az Oktatási Minisztérium címére küldhetik meg a magyar könyveket, utóbb azt hangzott el, hogy bárkinek szabadon lehet magyar könyveket küldeni, történelmi vonatkozási munkák kivételével.) A bukott Ceausescu-rendszer taktikáját juttatja a magyar emberek emlékezetébe a mostani román vezetésnek az az igyekezete, hogy külső okokban keressen magyarázatot belső problémáira. Ceausescu módszere volt az is, hogy Magyarországot vádolja a nemzeti ellentétek szításával. Az elmodottakat összefoglalva a magyar külügyminiszter-helyettes négy pontban foglalta össze a magyar kormány kívánalmait a román vezetést illetően. Magyar részről mindenekelőtt azt szorgalmazzák, hogy a román vezetés tegyen eleget alapvető kötelességének, védje meg állampolgárait, akadályozza meg a pogromokat. (folyt.köv.) 1990. március 23., péntek 13:37
Vissza »

	Szokai Imre külügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója (3. rész)
A magyar kormány követeli továbbá a marosvásárhelyi események pontos, tényszerű kivizsgálását. Ennek eredményeként nevezzék meg és vonják felelősségre a bűnösöket. Magyarország követeli azt is, hogy Románia tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és tiltsa be a népirtó, fajgyűlölő politikát hirdető szervezeteket. Végezetül elengedhetetlen, hogy a román vezetés határozottan kiálljon a romániai magyarok egyéni és kollektív jogai mellett. Arra a kérdésre, keletkezhet-e területi vita a magyar és a román kormány között, amennyiben nem sikerül stabilizálni az erdélyi eseményeket, Szokai Imre úgy válaszolt: területi vitához két fél kell; Magyarország azonban nem lesz partner területi vitához. Ilyen vonatkozásban tehát Erdély és Karabah helyzete eltér. A kialakult helyzet összevetése a karabahival mindössze arra utal, hogy a tudatosan szított nemzetiségi gyűlölködés a végsőkig instabillá teheti a helyzetet. Egy kérdésre válaszolva Szokai Imre sajnálattal állapította meg, hogy a bukaresti magyar nagykövetet egyetlen felelős román vezető sem fogadta a vészterhes napokban. A román vezetők nem vették komolyan a magyar aggodalmakat, holott így elkerülhető lett volna a vérontás. A magyar és a román felső vezetők között a kapcsolattartás még ma sem felhőtlen, a román kormány a közvetlen kontaktusok helyett jobbára az üzengetést választja. Legutóbb Petre Roman miniszterelnök egy nyilatkozatban jelentette be, hogy érintkezésbe kíván lépni Németh Miklós kormányfővel. A magyar kormányfő várta román kollégájának hívását, ám az elmaradt. (MTI) 1990. március 23., péntek 13:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Javítás az MTIB1033 sz. hírre
Mai mtib1033 számú, Szokai Imre külügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója (2. rész) című hírünk 2. bekezdésének 16. sorában a szöveg helyesen: Szokai Imre példaként azt a huzavonát említette, amely ... utolsó sorában: ... munkák kivételével. (MTI) 1990. március 23., péntek 16:00
Vissza »