|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai véleményváltozások Litvánia ügyében
|
--------------------------------------------
München, 1990. március 23. (SZER, A mai nap) - Litvániai helyzetképünk következik:
- A kardcsörtető intézkedésekkel Moszkva alighanem azt szeretné elérni, hog Litvánia önszántából változtassa meg a függetlenség kikiáltását. A fegyverek és a katonai járművek beszolgáltatására szóló felhívást Prunskene asszony, Litvánia miniszterelnöke a köztársaság iránti szovjet bizalmatlanság megnyilvánulásaként értékelte, és leszögezte hogy Moszkvának semmi joga sincs az ilyen beavatkozásra.
Az intézkedés egyike volt Gorbacsov első döntéseinek, amelyeket az elnöki hivatal jogkörének kiterjesztését követően hozott. Egyúttal határozott hangnemű üzenetet is intézett Landsbergis litván államfőhöz, akit óva intett a Moszkva és Vilnius közötti kapcsolat további romlásától. Az üzenet szerint Litvániában nagy ütemben folyik az önkéntes véderő toborzása, de a már megalakult egységeket haladéktalanul fel kell oszlatni.
Landsbergis - válaszában - szintén jogtalan beavatkozásnak nyilvánította Gorbacsov utasítását és kijelentette: az intézkedés Sztálin szellemének újraéledésére vall, amelynek azonban csakis erőszakkal lehet érvényt szerezni.
Noha Geraszimov szovjet külügyi szóvivő tagadta, hogy Moszkva katonai beavatkozás lehetőségét fontolgatja, letartóztatással fenyegette mindazokat, akik nem tesznek eleget Gorbacsov elnök parancsának. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Amerikai véleményváltozások Litvánia ügyében - 1. folyt.
|
A fenyegetésekkel egy időben fokozták a litván területen tartózkodó szovjet katonai egységek tevékenységét. Tegnap délután hosszú katonai gépkocsioszlop vonult át Vilnius központján - mintegy válaszként Prunskene miniszterelnök kérdésére, hogy mi szükség van a mintegy 30 ezer szovjet katona fokozott erőfitogtatására.
Gorbacsov utasította továbbá a KGB különleges határőregységeit is, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a litvániai fejleményeket, a szovjet külügyminisztérium pedig csak rendkívüli esetekben ad beutazási engedélyt Litvániába.
A köztársaság főügyésze a vilniusi törvényhozás előtt bejelentette, hogy a Szovjetunió főügyészségének 11 tagú küldöttsége rövidesen Litvániába érkezik. A látogatás célját nem közölte, de feltehetően ez is része annak a kampánynak, amellyel Moszkva a függetlenségének feladására próbálja rábírni Litvániát.
Hogyan reagáltak Amerikában a litvániai fejleményre? Erről számol be Kéry Tamás New Yorkból:
- Egy rögtönzött sajtóértekezleten Bush elnök Litvániával kapcsolatosan lényegében megismételte eddigi álláspontját. És - ahogyan az egyik itteni hírügynökség írja - ismét nem volt hajlandó Gorbacsovot bírálni. Az elnök "bizonyos realitásokról" beszélt, amelyekkel a litvánok is nyilván teljes mértékben tisztában vannak. Újra meggyőződését fejezte ki, hogy a kibontakozást csakis a felek közötti békés tárgyalások hozhatják meg, majd hozzátette: biztos abban, hogy egyik fél sem kíván erőszakhoz folyamodni. Bush közölte: készpénzként fogadja el Sevardnadze erről szóló szavait. Azt is újra kifejtette, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el Litvánia bekebelezését a Szovjetunióba. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Amerikai véleményváltozások Litvánia ügyében - 2. folyt.
|
Nem véletlen viszont, hogy az újságírók minden lehetséges alkalommal újra és újra felteszik a kérdést: hogyan reagál Bush a Litvániával kapcsolatos újabb fejleményekre?
A kérdésnek van egy olyan oldala, olyan tartalma is, amit általában ugyan nem szoktak kimondani, most viszont tévében, rádióban egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hangzik el. Mégpedig valahogy így: meddig megy el az adott válságban Amerika Gorbacsovnak a támogatásában?
Úgy tűnik, mintha a litvániai képeket látó, az ottani beszámolókat hallgató amerikai tévénézőknek a moszkvai nyomás növekedésével arányosan kezdene fogyni a türelme. Hiszen hiába ismétli el Moszkvában Geraszimov: nem lesz Litvániában katonai intervenció -, amikor mindenki tudja ugyanebből a tévéből, hogy a szovjet csapatok ott vannak a főváros utcáin is Litvániában.
Ugyanez a Geraszimov arra a kérdésre, hogy a szovjet vezetőség elrendelheti-e a litván vezetőknek a letartóztatását, így válaszol: erre a kérdésre nem tudom a feleletet. Igaz, ehhez hozzáfűzi: a problémát békés módszerekkel kívánjuk megoldani - ha valaki azonban megszegi a törvényt, akkor az ellen el kell járni.
Az ilyen, meg ehhez hasonló mondások, meg cselekedetek itt rossz vért szülnek - és ennek nemcsak a tévében láthatni, hallhatni a jeleit.
Szerdán este a szenátusban terjesztettek be javaslatot arról, hogy Amerika ismerje el a független Litvániának a kormányát. A nem kötelező érvényű javaslatot 59:36 arányban elvetették. A javaslat ellen szavazók fő érve azonban az volt, hogy az elnöknek meg kell hagyni a cselekvési szabadságát. Erre tegnap a képviselőházban terjesztettek be ugyanilyen értelmű javaslatot - méghozzá 120 társszerzővel. Aligha kétséges, hogy ha a javaslat szavazásra kerül, akkor a Ház is el fogja azt vetni. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Amerikai véleményváltozások Litvánia ügyében - 3. folyt.
|
Barométernek azonban szinte tökéletesek ezek a parlamenti kísérletek is. Végső fokon azt tanúsítják - a többi hasonló jellel együtt, hogy - legalábbis ami Amerikát illeti -, Gorbacsovnak Litvániát illetően nincs teljesen szabad keze.
A szovjet elnök nehéz helyzetét még a kongresszusi javaslat szerzői is elismerik, s aláhúzzák: javaslatuk nem ellene irányul. Mégis: ha Gorbacsov a kemény kéz kampányát tovább folytatja, elérkezhet az alulról jövő nyomásnak az a pillanata, amikor magának az amerikai kormánynak is ugyancsak oda kell majd figyelnie. Semmi garancia sincsen arra, hogy ez be is következik. Az azonban bizonyos, hogy a hangulatválatozásnak egyre több jelét tapasztalhatjuk itt. +++
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|