 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
 |
Indulatos röpirat - a Kornai tanulmány
|
--------------------------------------
München, 1989. november 12. (SZER, Világhíradó) - Indulatos
röpirat az átmenet ügyében - ezt a címet viseli a neves magyar
közgazdász, Kornai János legújabb munkája, amely a napokban jelenik
meg. Ez a munka a gazdasági stratégia mai sürgűs feladatairól szól,
ezért nagy a politikai jelentősége. - Hallgassák meg Kemény Istvánt
Budapestről:
- Néhány nap múlva jelenik meg Kornai János "Indulatos röpirat
az átmenet ügyében" című műve. Kornai világhírű közgazdász, a
Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője, és a Harward Egyetem
professzora. Idejét fele-fele részben osztja meg Budapest és Boston
között.
Az indulatos röpiratból egy részletet közölt a Figyelő
gazdaságpolitikai hetilap november 2-iki száma, és egy másik
részletet a november 9-iki szám. Interjút közölt a röpiratról a Heti
Világgazdaság november 11-iki száma, és ugyanebben a számban
olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós "A Kornai bomba" című írását.
A régi párt által készített HVG-interjú bevezető mondata szerint
"lehetséges, hogy megszületett a következő három sorsdöntő év magyar
gazdaságpolitikájának elméleti váza".
Kornai saját állítása szerint könyvének két alapgondolata van.
Az egyik elveti a szektorok közötti esélyegyenlőség elvét, a másikat
pedig a stabilizációs-műtét szóval illeti. Etikai, politikai és
közgazdasági érvekkel támasztja alá Kornai azt az álláspontját, hogy
nem szabad egyenlő esélyt adni a magánszektornak és az állami
szektornak. A két szektor között ugyanis az a fő különbség, hogy a
magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami
szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország
pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot
követel Kornai, az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet
akarja bevezetni. Idézem szavait: (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|