 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - A Parlament Gazdasági
Bizottsága szerdai ülésén a bejelentett kormányátalakítás kapcsán
két miniszter-jelöltet és egy közigazgatási államtitkár-jelöltet
hallgatott meg.
László Jenőnek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium
közigazgatási államtitkári posztja várományosának eddigi pályája
elsősorban a mezőgazdasághoz, ezen belül is mindenekelőtt a
mezőgazdasági gépek és járművek tervezéséhez és gyártásához
kötődött. Koncepcióját megfogalmazva elmondta: véleménye szerint
ágazati és politizáló tárcának egyaránt kell lennie az Ipari és
Kereskedelmi Minisztériumnak. A tárcának elő kell segítenie a
tudományos kutatást, fejlesztést, ezért meg kell teremteni az állami
ipar működési feltételeit, beleértve a hazai termelők indokolt
védelmét. E szempontok figyelembevételével kell összehangolni az
ipar működését biztosító pénzügyi hátteret: a bankrendszert, a
tőkemozgást és az állami szabályozókat is.
Ezt követően Pungor Ernő akadémikust, leendő tárcanélküli
minisztert faggatták a képviselők.
Az OMFB és az Állami Atomenergia Bizottság elnöke kifejtette,
hogy a műszaki megújúlás egyik sarkköve gazdaságunk talpraállásának.
Meg kell szüntetni az intézeti támogatási rendszert, s aszerint kell
szelektálni az egyes, támogatásra érdemes témák között, hogy azok
mennyi hasznot hajtanak a nemzetgazdaságnak. Véleménye szerint vétek
pénzt adni a ,,tudományos impotenciára,,. Elmondta, hogy felmérései
szerint az utóbbi években mintegy 20-25 milliárd forintot költöttek
a műszaki fejlesztés céljaira hazánkban, ám ennek hozadéka rendkívül
kevés, hiszen az elvárható 100-150 milliárd forintnyi új érték
helyett szerint csupán 40 milliárd forintnyi keletkezett. A termékek
gyártási élettartama rendkívül hosszú, meghaladja a 10 évet, szemben
a nyugati országokkal, ahol egy-egy terméket legfeljebb öt évig, de
van, hogy csak három évig gyártanak.
E tényekkel indokolta, hogy a kutatásfejlesztésre adott
támogatások felhasználását szigorúan ellenőrizni kell, ezért vezetik
be a pályázati rendszert a következő évben. (folyt.köv.)
1990. december 19., szerda 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|