 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 2. folyt.
|
- Most itt ez a politikai meg nem egyezés. Felmerült azért itt
az a gondolat, hogy esetleg jobb lenne várni ezzel az alkotmánnyal
két okból is. Főként azért, mert ez a parlament - valljuk be - nem
igazán demokratikus választások alapján alakult meg 1985-ben a
-83-as választójogi törvény alapján. Ez a parlament semmiképpen sem
tükrözi a mai magyar társadalmat. Továbbá, ennek a parlamentnek a
tagjai háromnegyed részben párttagok, tehát nyugodtan mondhatom azt,
hogy ez a parlament nem a társadalom parlamentje, hanem az MSZMP
parlamentje. Éppen ezért egy ilyen hitelét veszített parlament csak
hiteltelen jogszabályokat alkothat. Ez az egyik szempont. A másik
szempont ugyanakkor az, hogy Magyarországon a politikai változások
lényegében nem olyan régen kezdődtek. Nem lenne-e jobb időt adni,
kifutást engedni ezeknek a folyamatoknak és aztán megalkotni azt az
alkotmányt, amely lehetőleg hosszú évtizedekre megteremtené
Magyarországon az alkotmányt, valódi alkotmányos rendet?
- Igen, hát ezeket az érveket sokszor hallom. Az elsővel nem
szeretnék sokáig foglalkozni, az politikai kérdés. Jogi probléma
ebből annyi, hogy ez a parlament határozta el az alkotmányozást, és
minthogy a magyar közjogi gondolkodástól - nem kisebb ember mondta
ezt, mint Bibó István - idegen az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma.
Ezért én azt gondolom, hogy jogilag nem lehet támadni azt az
álláspontot, hogy a parlament, ha úgy kívánja, akkor fejezze is be
ezt alkotmányozást, de mondom ez jogi probléma és most e pillanatban
nyilvánvalóan nem ez, hanem a politikai kérdések kerülnek előtérbe.
Na mármost, ha így van, akkor azt mondanám, hogy átmeneti
időszakban készült - az én ismereteim szerint - minden alkotmány.
(folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|