![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Orwell-Szolzsenyicin könyvbemutató (1 rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 16., csütörtök - Az Európa Könyvkiadó két újonnan megjelent könyvéről, George Orwell: 1984 és Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című művéről, magyarországi fogadtatásukról, valamint a kiadó terveiről beszélt Osztovits Levente, a kiadó igazgatója azon a rendezvényen, amelyet csütörtök este tartottak a Kossuth Klubban.
A TIT országos irodalmi választmányával és budapesti szakosztályával, valamint a Magyar Rádióval közösen rendezett esten az igazgató emlékeztetett rá: Orwell 1984 című regénye tulajdonképpen megjelenése, 1949 óta Európának ezen a felén tiltott mű volt, mert e nagy erejű utópiát, amely egy totalitárius diktatúra létrejöttéről szól, a hidegháborús szellem megnyilatkozásaként könyvelték el. Magyar fordítása nyugaton olvasható volt, s szamizdat kiadványként hazánkban is terjesztették. Az Európa Kiadó 1984-ben megpróbálta közreadni, ám akkor még a kiadót eltanácsolták e szándékától. A mű ismeretében nem igazán érthető, miért nem engedélyezték megjelenését, miért vált politikai szenzációvá, miért nem ismerték el irodalmi értékét. Szolzsenyicin kisregényének újbóli megjelentetését is voltaképpen az időközben bekövetkezett szovjetunióbeli és magyarországi fejlemények tették lehetővé. A nagy vitákat kiváltó elbeszélés világszerte ismertté tette szerzője nevét. Művét az Európa Könyvkiadó 1963-ban, vagyis megjelenése után egy évvel már megjelentette, nem számított a tiltott könyvek közé. A szerző életében és munkásságában bekövetkezett események, majd az a konfrontáció, amire tulajdonképpen rákényszerítette a brezsnyevi éra, s amely végül száműzetéséhez vezetett, műveinek további magyarországi kiadását is megnehezítette, sőt lehetetlenné tette. Szolzsenyicin külföldön is folytatta a sztálini önkény korszakának írói feltárását, de újabb művei, közöttük A rákpavilon, illetve A Gulag szigetcsoport hazájában már nem jelenhettek meg. Az Európa A rákpavilon közreadását jövőre tervezi, s talán 1990-re napvilágot láthat A Gulag szigetcsoport is, amelynek fordítása - lévén hosszabb mű - több időt vesz igénybe. Az igazgató elmondta azt is, hogy Orwell Állati gazdaság című kisregényét idén májusban adják közre. Osztovits Levente az ,,elfekvő,, újdonságokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar könyvkiadásnak nincsenek drámaian nagy adósságai. Szólt arról, hogy a kitűnő jugoszláviai írónak, Danilo Kisnek két műve vár megjelenésre. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:29
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|