|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Magyarország lélekszáma
"Idén január elsején Magyarország népessége
10 millió 450 ezer fő volt. 260 ezerrel kevesebb, mint 10
esztendővel korábban. Ráadásul az utóbbi évtizedben a halálozások
száma meghaladta az élve születéseket, és ez azt jelenti, hogy
tovább apad a lakosság, amit nem pótolnak a bevándorlások sem, mert
az érkezőknél többen telepednek le más államokban.
A derűlátóak vagy közömbösek nem látnak ebben különösebb
tragédiát, sőt még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a mai
lakásínséges helyzetben, a gyatra gazdasági lehetőségek szorításában
elég a felnőtteknek önmagukat és a nyugdijasokat eltartaniuk. Nem
szabad további megpróbáltatásokkal növelni a középkorosztályhoz
tartozók pusztulási arányát. Hiszen a mostani 13,003 ezrelékkel a
nemzetközi élmezőnybe tartozunk. "
|
|
|
|
|
|
|
A búza ára
|
----------
München, 1990. május 11. (SZER, Magyar Híradó) - Elegendő-e 800 illetve 600 forinttal emelni a búza felvásárlási árát? És mi a teendő a felhalmozott gabonakészletekkel? Rajki Lászlóé a mikrofon.
- Május, a tavasz koronája, politikai időjárásával sokat ígér a magyar mezőgazdaságnak - esője pedig aranyat ér. Csakhogy ennek az aranynak még mindig nincs tisztességes ára. Például: átlagosan alig több mint 5 ezer forintért vásárolják fel az étkezési búza tonnáját - a hivatalosan megszámított világpiaci ár kereken feléért - de a német gazdák 16, az osztrák parasztok 17 ezer forintot kapnak érte.
Az MTI-nek nyilatkozó MÉM-funkcionárius elismerte, hogy már januárban tudták: a kenyérnekvaló átvételi ára nem fedezi a termelők költségeit, de a minisztérium nem javított a tarthatatlan helyzeten, hanem az új kormánynak javasol 7-800 forintos tonnánkénti emelést.
Az agrárszektor távozóban lévő vezérkara halmozta a hibákat búzaügyben. Idén nem kötött szerződéseket, úgyhogy a jónak mutatkozó termés ellenére teljes az értékesítési bizonytalanság. Az alacsony árak miatt hatalmas gabonakészletek - a szokásos mennyiség 3-4-szerese - halmozódott fel a gazdaságokban, a raktárak tömve, viszont két hónap sincs már a betakarításig - mi lesz az új terméssel?
Tavaly a péter-páli figyelmeztető aratósztrájk után a Németh- kormány megígérte, hogy kielégíti a jogos igényeket -, ezzel szemben a tízpontos követelésből egyet sem teljesített maradéktalanul, úgyhogy a termelők helyzete nem javult, hanem tovább romlott.
Az öntözés a duplájára drágult, 75 százalékkal többe kerül a műtrágya, negyedével a növényvédőszer, az energia és az alkatrész. Ennek töredékét sem fedezte az októberi 20 százalék körüli búza felvásárlási áremelés. (folyt.)
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A búza ára - 1. folyt.
|
A gazdák arra sem kaptak választ, hogy miképpen lesz az 5 forintos kenyérnekvalóból 25-30 forintos sütőipari termék. Ki zsebeli be a hasznot? De az állam az export monopóliumát sem szüntette meg, és a kivitel nyereségét sem osztotta meg.
Megannyi megoldatlan probléma, megválaszolatlan kérdés, pedig a búzatermesztés a mezőgazdaságnak csupán egyetlen részterülete, és még csak nem is a legrosszabb, legellentmondásosabb. Úgyhogy - Hütter Csaba, a MÉM távozó minisztere nyilatkozataival ellentétben - rendkívül terhes örökséget hagy utódjára. Ezért a földművelésügyi tárca kisgazdapárti jelöltjére vár a feladat, hogy - valódi gazda módjára - rendbetegye a kommunista Csáki szalmáját, megteremtse a feltételeket az ország, a mezőgazdaság kenyeréhez, illetve kenyérre valójához, az élethez, a paraszti élethez. +++
1990. május 11., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|