 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gyulai román és magyar értelmiségiek felhívása
"Mi, gyulai román és magyar
értelmiségiek a leghatározottabban elítéljük a Marosvásárhelyen
securitate és vasgárdista elemek által szított fasisztoid
magyarellenes pogromot. A fajgyűlöletnek és a kisebbség üldözésének
nem lehet helye Európában. Mi gyulaiak, magyarok és románok
megfogjuk egymás kezét a sötét erők viharában. Városunkban századok
óta békében élnek egymás mellett magyarok, románok és németek.
Síkraszállunk az általános emberi jogok érvényesüléséért, a
kollektív nemzeti kisebbségi jogokért, az anyanyelvi oktatásért
Romániában és szerte Közép-Európában.
"
BBC, Esti panoráma:
BBC-interjú Romániában járt MDF-esekkel
"Marosvásárhely valamennyi bevezető útját
páncélos egységek tartják megszállva. Mi Lábas felől próbáltunk
beérkezni Marosvásárhelyre, de a bevezető úton a harckocsi
hadosztály parancsnoka megállította ezt a konvojt - mert egy
konvojról volt szó: több autóbusz, illetve magángépkocsi
segítségével próbáltak tudósítók bejutni -, és várakozásra ítéltek
bennünket, mondván, hogy a felsőbb hatóságoktól kell megbizonyosodni
afelől, hogy valóban joggal érkeznek ezek a tudósítók be
Marosvásárhelyre.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti
alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok,
iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a
nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő
kérdésekről (1. rész)
1990. március 23., péntek - 1990. március 1-én a Gyermekérdekek
Magyarországi Fóruma és az Országos Pedagógiai Intézet
Iskolafejlesztési Központja szervezésében 41 szakmai, illetve
társadalmi, pedagógus-, illetve gyermekérdekeket képviselő szervezet
és alternatív iskolák képviselői részvételével megtartott
Oktatáspolitikai Kollokvium az alábbi állásfoglalásokat fogadta el
és hozza nyilvánosságra.
A nemzeti alaptanterv kérdéséhez
1. A készülő - jenlegi elnevezése szerint - nemzeti
alaptantervként számon tartott oktatáspolititkai alapdokumentum
fogalmazza meg tág keretek között az iskolarendszer által
közvetítendő alapértékeket és műveltségtartalmakat; ennek alapján
eltérő óvoda-, iskolakoncepciók megvalósítását tegye lehetővé.
2. A ,,nemzeti alaptantervben,, rögzített értékek legyenek
összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Gyermekek
Jogairól szóló Egyezségokmánnyal és az Alkotmánnyal.
3. A ,,nemzeti alaptanterv,, - funkcióját tekintve is -
társadalmi közmegegyezés eredménye legyen. Ennek érdekében olyan
döntési mechanizmus kialakítása szükséges, amelyben a különböző
érdekcsoportok álláspontjai a döntéshozók számára világosan
artikulálódnak, amely a politikai, társadalmi és szakmai
érdekérvényesítésnek egyaránt teret ad. A ,,nemzeti alaptantervet,,
az Országgyűlés hagyja jóvá, egyben garantálja érvényre jutásának
financiális feltételeit.
Az iskolaszerkezet kérdéséhez
1. A mindenkori törvénykezés - és kormányzat - az
iskolaszerkezetet ne szabályozza oly módon, amely nem teszi lehetővé
a különböző szerkezeti megoldásokat. Minden iskolaszerkezeti
megoldás igazodhassék a fenntartók és a ,,használók,, igényeihez és
lehetőségeihez. Abba, hogy milyen szerkezeti konstrukciót hoz létre
valamely iskolakörzet, legyen beleszólósa az érintett
nevelőtestületeknek, szülőknek és a helyi önkormányzatoknak, illetve
az iskolafenntartóknak. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:36
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti
alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok,
iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a
nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő
kérdésekről (2. rész)
2. Ami a fejlesztési trendet illeti: az iskola minél tovább
maradjon szervezetileg egységes, ezen belül valósítson meg a
gyermekek életkorához szabott időbeli tagoltságot és differenciált
tehetséggondozást. (A szerkezeti elkülönülés álláspontunk szerint
óhatatlanul visszafordíthatatlan szegregációhoz, nem a képesség
területek mentén kibontakozó szelekcióhoz vezet, ami elkerülendő.)
A pedagógusképzésben - mind annak szerkezetében, mind
tartalmában éa metodikájában - ki kell munkálni azt a rendszert,
amely az egységes iskolában tanítókat képessé teszi az eltérő egyéni
adottságok fejlesztéséhez szükséges tudás megszerzésére. (A mai
pedagógusképzés ezt figyelmen kívül hagyja.) Távlatilag: 12
évfolyamosnak - illetve fokozatosan 12 évfolyamossá fejlesztendőnek
tartjuk ezt a kívánatosnak látott egységes iskolát. (A minél
hosszabb időn át szervezetileg egységes iskola koncepciója
megegyezik az Európa Parlament 1989. évi 1110-es számú ajánlásával.)
Amit eddig az iskolaszerkezetről szóló hivatali döntések sora
szabályozott, ezentúl a kialakítandó vizsgarendszer output rendszere
szabályozza.
Az általunk javasolt rugalmas struktúra-politika - az odajáró
gyereket illetően minél tovább egységes szervezetben működő iskolák
mellett - nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy olyan iskola is
működhessen, amelyik ettől eltérően szabályozza saját működését, az
iskolahasználók igényeitől függően.
Az érdekegyeztetés kérdéséhez
1. Mindenfajta változás előfeltétele - lettlégyen az az
iskolafenntartásban, az iskolafinanszírozásban vagy a pedagógusok
szakmai önállóságában, alkalmazásában bekövetkező - a jelenleginél
rugalmasabb, aktuálisabb, sokszínűbb, frisebb és vonzóbb
nyilvánosság, amely nyilvánosság egyik legfontosabb szervező ereje
és színtere a korszerű pedagógiai sajtó.
2. A plurális iskolafenntartás világában mással nem pótolható
szerepe lenne (van) a pedagógusok szakmai testületének, a
pedagóguskamarának, ami kompetensen képviselhetné az etikai és
szakmapolitikai szempontokat. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:41
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti
alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok,
iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a
nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő
kérdésekről (3. rész)
3. Az alternatív iskolaalapítási és iskolaszervezési
kezdeményezéseknek egy a jelenleginél sokszorta jobban működő
professzionális szakbürokráciára és nem a széthulló bürokrácia
teremtette ,,szabadságra,, van szükségük. Egy szakszerű irányítás
előtt számos, már a jelenlegi szerkezetben is nagy előrelépést
jelentő feladat áll (OPI, Megyei Pedagógiai Intézet szerepének
szakszerű megállapítása, orosztanítás, érettségi stb.).
4. A Kollokvium résztvevői szükségesnek és lehetségesnek látják
egy laza szervezésű, koordinatív szerepet betöltő hálózat
létrehozását a szabad pedagógiai kezdeményezések önkéntes
részvételével.
5. Szükségesnek ítéljük az iskolázásban érintett minden
érdekcsoport részvételével öszehívni a pedagógiai kerekasztalt.
6. Miközben hangsúlyozzuk, hogy egyetértünk a Nevelésügyi
Kongresszus összehívásával, lehetetlennek tartjuk, hogy az egyetlen
szervezet felelőssége legyen. Ajánljuk, hogy a pedagógiai
kerekasztal résztvevői működjenek közre a kongresszus
megszervezésében.
A nevelési-oktatási intézmények használói
érdekképviseletének kérdéséhez
1. A modern társadalom egészséges működéséhez hozzátartozik,
hogy a gyerekek annyi időt töltsenek családi környezetben, a család
gondoskodása mellett, amennyit csak lehetséges. Ez a tétel azonban
nem mentesíti a társadalmat és az államot attól, hogy a gyerekek
gondozására, nevelésére, oktatására, szükségleteik kielégítésére
széles körű, sokszínű intézményrendszert tartson fenn és fejlesszen,
illetve e szolgáltatásokra felkészült szakembereket képezzen.
Tudomásul kell venni, hogy jelenleg és belátható ideig a család
nem képes betölteni azt a funkciót, mely kívánatos lenne, s melyet
ma politikai deklarációk oly hangosan megfogalmaznak.
2. A jó nevelési-oktatási intézmény alapvetőt kritériuma, hogy
az (egyebek mellett, de nem utolsó sorban) használói megelégedésére
működő intézmény. Az iskola megítélésében a használók érdekeltsége
megkerülhetetlen. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:45
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti
alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok,
iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a
nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő
kérdésekről (4. rész)
3. Annak, hogy a gyerekek megelégedésére működjék a
nevelési-oktatási intézmény, vagyis, hogy a gyerekek jól érezzék
magukat az intézményben (ahol munkanapjaik jelentős részét töltik),
annak - az érdekeltek megegyezésén túl - objektív kritériumai és
normái is vannak.
A magyar iskolák túlnyomó része az elemi komfort normái alatt
működik. Ebben a helyzetben együttes erővel kell fellépni minden
olyan szándék támogatására, mely a működőképes óvoda, iskola
normáinak kiszámítása során tekintetbe veszi az otthonosság, a
védettség elemi szükségleeteit, s az intézmények komfortjának
javítására tett állami, társadalmi, egyéni erőfeszítéseket.
Tiltakozni kell minden olyan kezdeményezés ellen, amely - bármilyen
okra hivatkozva - az óvoda, iskola mai állapotán ront, legyen az
státuszmegvonás vagy a dologi kiadások korlátozása, nem
rendeltetésszerű használat.
Készüljön - még a normatív finanszírozási rendszer életbe lépése
előtt - nemzeti iskolakataszter, sorolja be ,,komfortfokozatok,,
szerint az óvoda-, iskolaépületeket, az ,,osztályon aluli,,
kategóriába tartozó épületeket zárják be, kötelezett legyen a
költségvetés ezek helyett elfogadható - a nyomort nem újratermelő -
épületeket emelni, az iskolafinanszírozási normatívákat befolyásolja
az épületek besorolása.
4. Az intézményhasználói érdekérvényesítésnek fontos eleme a
család képviselete, a szülői jelenlét a nevelési-oktatási intézmény
működéséről szóló országos és helyi alkukban. Az iskolásgyerek és az
iskolás gyerekek szervezetei, csoportjai, közösségei maguk is
szuverén érdekhordozók, érdeknyilvánítók. Az esetek többségében ezen
érdekek azonosak vagy hasonlóak a szülők által megfogalmazott
érdekekkel. Elvileg mégsem vonható kétségbe az, hogy olykor a
gyerekérdek, a tanulói érdek - konkrét és általános helyzetben is -
konfliktusba, alkupozícióba kerülhet a szülői érdekekkel szemben.
Ilyen esetben biztosítani kell - a gyermekekre vonatkozó jogokat
tekintve jogforrásul - az autonóm gyermeki-tanulói érdekvédelmet.
(folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti
alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok,
iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a
nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő
kérdésekről (5. rész)
Mind a szülői, mind a gyermeki-tanulói
érdekvédelem-érdekképviselet intézményesülését tekintve felhívjuk a
figyelmet arra, hogy a társadalom rétegzettségéből adódó előnyös és
hátrányos jogi helyzet nivellálását tartjuk fontosnak. Minden
garanciát ki kell építeni annak elkerülésére, hogy bizonyos szülői
csoportok, bizonyos tanulói csoportok kisajátítsák az
érdekképviselet jogát. Lehetővé kell tehát tenni, hogy a különböző
érdekeket megjelenítő szülői és gyerekcsoportok különböző érdekeik
szerint csoportosuljanak. Vannak olyan általános érdekek, melyek
képviselete akkor hatékony, ha a benne érdekelt erők szövetkeznek.
Ezen ,,horizontális,, módon szerveződő érdekképviseleti
,,koalíciók,, oktatáspolitikai döntések előkészítésekor legyenek
megkerülhetetlenek. A hatékony érdekegyeztetés rendjét magasszintű
jogszabály írja elő. Azok a jogosítványok, melyeket az 1985/1.
törvény tanulói jogosítványoknak elismert - és korábbi szerepüknek
megfelelően a Magyar úttörők Szövetségére, illetve a KISZ-re
ruházott - immár tanulói jogként őrződjenek meg.
Ki kell dolgozni a fentiek szellemében a jogosítványgyakorlás
mechanizmusát.
5. A nevelési-oktatási intézmény kívánatos demokratizálásának,
egyúttal működőképessége biztosításának lényegi eleme a gyerekek és
szülők bekapcsolása a működtetés ügyeibe, ideértve korrekt
tájékoktatásukat, az intézményi működés belső szabályozásának
alkotmányosságát, nem különben egyéni arculatát figyelembe vevő
érdekképviseleti szervezetek fenntartását. Javasoljuk valamennyi
iskola működési szabályzatába foglalni a konkrét intézmény és a
tanulóifjúság, illetve a szülői közösségek személyig elhatoló
érdekegyeztetét.
6. Ugyancsak indokolt jogszerű, valóságos egyezségen alapuló
megállapodásban rögzíteni az adott intézménnyel együttműködő
gyermekszervezet, gyermekszervezeti alapszervezetek jogait,
kötelességeit. A gyermekszervezetek plurális jelenléte az iskola
közéletben a korszerű politikai kultúra kialakulásának alapvető
eleme, ilymódon szerves része lehet az iskola nevelőmunkájának.
(folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 16:04
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti
alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok,
iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a
nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő
kérdésekről (6. rész)
7. Végezetül fontosnak tartjuk leszögezni: a gyerekeknek elemi
joguk fűződik ahhoz, hogy életüknek a szükségképpen a családi körön
kívül eltöltendő részét a családdal jól együttműködő óvodában,
iskolában, napközi otthonban, nyári táborban, vakációs
létesítményben, más gyermekintézményben - a társadalom gondoskodása
mellett - meleg emberi bánásmód körülményei közepette,
szükségleteiben kielégítve töltse.
Az intézményválasztásban az intézményhasználó szabadsága a
lehetséges legnagyobb mértékben érvényesüljön.
Ugyanekkor olyan oktatásfinanszírozási rendszerre, másodfokon
olyan szociálpolitikai védőhálóra van szükség, amely lehetővé teszi
a hátrányos megkülönböztetések kompenzálását.
Budapest, 1990. március 21.
Baranya Megyei Faluszövetség; Empátia Egyesület; Eötvös József
Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság; Fiatal Pedagógusok Bizottsága;
Freinet-Műhely; Gönczy Pál Református Iskola-Alap; Gyermekérdekek
Magyarországi Fóruma; Humanisztikus Kooperatív Tanulás Innovációs
Csoport; Humanitas Demokratikus Gyógypedagógisi Szakszervezet;
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány; Kemény Gábor Iskolaszövetség; Kiss
Áron Játék Társaság; Magyar Építőművészek Szövetsége Nevelési, Sport
és Szabadidő Létesítmények Bizottsága; Magyar Felnőttoktatási
Egyesület; Magyar Neveléstudományi Kutatók Egyesülete; Magyar
Óvodapedagógusok Egyesülete; Magyar Pedagógus Kamara; Magyar úttörők
Szövetsége;, Magyar Zeneművészek Szövetsége; Midore;
Mozgáskorlátozottak Integrációját Segítő Pedagógusok Munkaközössége;
MPT Napközis és Egésznapos Nevelési Szakosztálya; ,,Mustármag,,
Ökomenikus Keresztény (Személyközpontú) Óvoda és Iskola;
Nyilvánosság Klub Pedagógiai Szekció, OPI Iskolafejlesztési Központ;
Pax Animae Iskola Páholy Szövetség; Sajátélményű Tanulás
Magyarországi Egyesülete; Személyközpontú Iskola; Török Sándor
Waldorf Alapítvány; Űj Reál Egyesület; Weöres Sándor Pedagógiai
Egyesület; Zöld Szív Egyesület; E/1 Iskolatánc, Hátrányos
helyzetűeket segítő 3+12 osztályos iskola. (OS)
1990. március 23., péntek 16:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|