|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gyulai román és magyar értelmiségiek felhívása
"Mi, gyulai román és magyar
értelmiségiek a leghatározottabban elítéljük a Marosvásárhelyen
securitate és vasgárdista elemek által szított fasisztoid
magyarellenes pogromot. A fajgyűlöletnek és a kisebbség üldözésének
nem lehet helye Európában. Mi gyulaiak, magyarok és románok
megfogjuk egymás kezét a sötét erők viharában. Városunkban századok
óta békében élnek egymás mellett magyarok, románok és németek.
Síkraszállunk az általános emberi jogok érvényesüléséért, a
kollektív nemzeti kisebbségi jogokért, az anyanyelvi oktatásért
Romániában és szerte Közép-Európában.
"
BBC, Esti panoráma:
BBC-interjú Romániában járt MDF-esekkel
"Marosvásárhely valamennyi bevezető útját
páncélos egységek tartják megszállva. Mi Lábas felől próbáltunk
beérkezni Marosvásárhelyre, de a bevezető úton a harckocsi
hadosztály parancsnoka megállította ezt a konvojt - mert egy
konvojról volt szó: több autóbusz, illetve magángépkocsi
segítségével próbáltak tudósítók bejutni -, és várakozásra ítéltek
bennünket, mondván, hogy a felsőbb hatóságoktól kell megbizonyosodni
afelől, hogy valóban joggal érkeznek ezek a tudósítók be
Marosvásárhelyre.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok, iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő kérdésekről (1. rész)
1990. március 23., péntek - 1990. március 1-én a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma és az Országos Pedagógiai Intézet Iskolafejlesztési Központja szervezésében 41 szakmai, illetve társadalmi, pedagógus-, illetve gyermekérdekeket képviselő szervezet és alternatív iskolák képviselői részvételével megtartott Oktatáspolitikai Kollokvium az alábbi állásfoglalásokat fogadta el és hozza nyilvánosságra.
A nemzeti alaptanterv kérdéséhez
1. A készülő - jenlegi elnevezése szerint - nemzeti alaptantervként számon tartott oktatáspolititkai alapdokumentum fogalmazza meg tág keretek között az iskolarendszer által közvetítendő alapértékeket és műveltségtartalmakat; ennek alapján eltérő óvoda-, iskolakoncepciók megvalósítását tegye lehetővé.
2. A ,,nemzeti alaptantervben,, rögzített értékek legyenek összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Gyermekek Jogairól szóló Egyezségokmánnyal és az Alkotmánnyal.
3. A ,,nemzeti alaptanterv,, - funkcióját tekintve is - társadalmi közmegegyezés eredménye legyen. Ennek érdekében olyan döntési mechanizmus kialakítása szükséges, amelyben a különböző érdekcsoportok álláspontjai a döntéshozók számára világosan artikulálódnak, amely a politikai, társadalmi és szakmai érdekérvényesítésnek egyaránt teret ad. A ,,nemzeti alaptantervet,, az Országgyűlés hagyja jóvá, egyben garantálja érvényre jutásának financiális feltételeit.
Az iskolaszerkezet kérdéséhez
1. A mindenkori törvénykezés - és kormányzat - az iskolaszerkezetet ne szabályozza oly módon, amely nem teszi lehetővé a különböző szerkezeti megoldásokat. Minden iskolaszerkezeti megoldás igazodhassék a fenntartók és a ,,használók,, igényeihez és lehetőségeihez. Abba, hogy milyen szerkezeti konstrukciót hoz létre valamely iskolakörzet, legyen beleszólósa az érintett nevelőtestületeknek, szülőknek és a helyi önkormányzatoknak, illetve az iskolafenntartóknak. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:36
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok, iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő kérdésekről (2. rész)
2. Ami a fejlesztési trendet illeti: az iskola minél tovább maradjon szervezetileg egységes, ezen belül valósítson meg a gyermekek életkorához szabott időbeli tagoltságot és differenciált tehetséggondozást. (A szerkezeti elkülönülés álláspontunk szerint óhatatlanul visszafordíthatatlan szegregációhoz, nem a képesség területek mentén kibontakozó szelekcióhoz vezet, ami elkerülendő.)
A pedagógusképzésben - mind annak szerkezetében, mind tartalmában éa metodikájában - ki kell munkálni azt a rendszert, amely az egységes iskolában tanítókat képessé teszi az eltérő egyéni adottságok fejlesztéséhez szükséges tudás megszerzésére. (A mai pedagógusképzés ezt figyelmen kívül hagyja.) Távlatilag: 12 évfolyamosnak - illetve fokozatosan 12 évfolyamossá fejlesztendőnek tartjuk ezt a kívánatosnak látott egységes iskolát. (A minél hosszabb időn át szervezetileg egységes iskola koncepciója megegyezik az Európa Parlament 1989. évi 1110-es számú ajánlásával.)
Amit eddig az iskolaszerkezetről szóló hivatali döntések sora szabályozott, ezentúl a kialakítandó vizsgarendszer output rendszere szabályozza.
Az általunk javasolt rugalmas struktúra-politika - az odajáró gyereket illetően minél tovább egységes szervezetben működő iskolák mellett - nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy olyan iskola is működhessen, amelyik ettől eltérően szabályozza saját működését, az iskolahasználók igényeitől függően.
Az érdekegyeztetés kérdéséhez
1. Mindenfajta változás előfeltétele - lettlégyen az az iskolafenntartásban, az iskolafinanszírozásban vagy a pedagógusok szakmai önállóságában, alkalmazásában bekövetkező - a jelenleginél rugalmasabb, aktuálisabb, sokszínűbb, frisebb és vonzóbb nyilvánosság, amely nyilvánosság egyik legfontosabb szervező ereje és színtere a korszerű pedagógiai sajtó.
2. A plurális iskolafenntartás világában mással nem pótolható szerepe lenne (van) a pedagógusok szakmai testületének, a pedagóguskamarának, ami kompetensen képviselhetné az etikai és szakmapolitikai szempontokat. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:41
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok, iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő kérdésekről (3. rész)
3. Az alternatív iskolaalapítási és iskolaszervezési kezdeményezéseknek egy a jelenleginél sokszorta jobban működő professzionális szakbürokráciára és nem a széthulló bürokrácia teremtette ,,szabadságra,, van szükségük. Egy szakszerű irányítás előtt számos, már a jelenlegi szerkezetben is nagy előrelépést jelentő feladat áll (OPI, Megyei Pedagógiai Intézet szerepének szakszerű megállapítása, orosztanítás, érettségi stb.).
4. A Kollokvium résztvevői szükségesnek és lehetségesnek látják egy laza szervezésű, koordinatív szerepet betöltő hálózat létrehozását a szabad pedagógiai kezdeményezések önkéntes részvételével.
5. Szükségesnek ítéljük az iskolázásban érintett minden érdekcsoport részvételével öszehívni a pedagógiai kerekasztalt.
6. Miközben hangsúlyozzuk, hogy egyetértünk a Nevelésügyi Kongresszus összehívásával, lehetetlennek tartjuk, hogy az egyetlen szervezet felelőssége legyen. Ajánljuk, hogy a pedagógiai kerekasztal résztvevői működjenek közre a kongresszus megszervezésében.
A nevelési-oktatási intézmények használói érdekképviseletének kérdéséhez
1. A modern társadalom egészséges működéséhez hozzátartozik, hogy a gyerekek annyi időt töltsenek családi környezetben, a család gondoskodása mellett, amennyit csak lehetséges. Ez a tétel azonban nem mentesíti a társadalmat és az államot attól, hogy a gyerekek gondozására, nevelésére, oktatására, szükségleteik kielégítésére széles körű, sokszínű intézményrendszert tartson fenn és fejlesszen, illetve e szolgáltatásokra felkészült szakembereket képezzen.
Tudomásul kell venni, hogy jelenleg és belátható ideig a család nem képes betölteni azt a funkciót, mely kívánatos lenne, s melyet ma politikai deklarációk oly hangosan megfogalmaznak.
2. A jó nevelési-oktatási intézmény alapvetőt kritériuma, hogy az (egyebek mellett, de nem utolsó sorban) használói megelégedésére működő intézmény. Az iskola megítélésében a használók érdekeltsége megkerülhetetlen. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:45
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok, iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő kérdésekről (4. rész)
3. Annak, hogy a gyerekek megelégedésére működjék a nevelési-oktatási intézmény, vagyis, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az intézményben (ahol munkanapjaik jelentős részét töltik), annak - az érdekeltek megegyezésén túl - objektív kritériumai és normái is vannak.
A magyar iskolák túlnyomó része az elemi komfort normái alatt működik. Ebben a helyzetben együttes erővel kell fellépni minden olyan szándék támogatására, mely a működőképes óvoda, iskola normáinak kiszámítása során tekintetbe veszi az otthonosság, a védettség elemi szükségleeteit, s az intézmények komfortjának javítására tett állami, társadalmi, egyéni erőfeszítéseket. Tiltakozni kell minden olyan kezdeményezés ellen, amely - bármilyen okra hivatkozva - az óvoda, iskola mai állapotán ront, legyen az státuszmegvonás vagy a dologi kiadások korlátozása, nem rendeltetésszerű használat.
Készüljön - még a normatív finanszírozási rendszer életbe lépése előtt - nemzeti iskolakataszter, sorolja be ,,komfortfokozatok,, szerint az óvoda-, iskolaépületeket, az ,,osztályon aluli,, kategóriába tartozó épületeket zárják be, kötelezett legyen a költségvetés ezek helyett elfogadható - a nyomort nem újratermelő - épületeket emelni, az iskolafinanszírozási normatívákat befolyásolja az épületek besorolása.
4. Az intézményhasználói érdekérvényesítésnek fontos eleme a család képviselete, a szülői jelenlét a nevelési-oktatási intézmény működéséről szóló országos és helyi alkukban. Az iskolásgyerek és az iskolás gyerekek szervezetei, csoportjai, közösségei maguk is szuverén érdekhordozók, érdeknyilvánítók. Az esetek többségében ezen érdekek azonosak vagy hasonlóak a szülők által megfogalmazott érdekekkel. Elvileg mégsem vonható kétségbe az, hogy olykor a gyerekérdek, a tanulói érdek - konkrét és általános helyzetben is - konfliktusba, alkupozícióba kerülhet a szülői érdekekkel szemben. Ilyen esetben biztosítani kell - a gyermekekre vonatkozó jogokat tekintve jogforrásul - az autonóm gyermeki-tanulói érdekvédelmet. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok, iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő kérdésekről (5. rész)
Mind a szülői, mind a gyermeki-tanulói érdekvédelem-érdekképviselet intézményesülését tekintve felhívjuk a figyelmet arra, hogy a társadalom rétegzettségéből adódó előnyös és hátrányos jogi helyzet nivellálását tartjuk fontosnak. Minden garanciát ki kell építeni annak elkerülésére, hogy bizonyos szülői csoportok, bizonyos tanulói csoportok kisajátítsák az érdekképviselet jogát. Lehetővé kell tehát tenni, hogy a különböző érdekeket megjelenítő szülői és gyerekcsoportok különböző érdekeik szerint csoportosuljanak. Vannak olyan általános érdekek, melyek képviselete akkor hatékony, ha a benne érdekelt erők szövetkeznek. Ezen ,,horizontális,, módon szerveződő érdekképviseleti ,,koalíciók,, oktatáspolitikai döntések előkészítésekor legyenek megkerülhetetlenek. A hatékony érdekegyeztetés rendjét magasszintű jogszabály írja elő. Azok a jogosítványok, melyeket az 1985/1. törvény tanulói jogosítványoknak elismert - és korábbi szerepüknek megfelelően a Magyar úttörők Szövetségére, illetve a KISZ-re ruházott - immár tanulói jogként őrződjenek meg.
Ki kell dolgozni a fentiek szellemében a jogosítványgyakorlás mechanizmusát.
5. A nevelési-oktatási intézmény kívánatos demokratizálásának, egyúttal működőképessége biztosításának lényegi eleme a gyerekek és szülők bekapcsolása a működtetés ügyeibe, ideértve korrekt tájékoktatásukat, az intézményi működés belső szabályozásának alkotmányosságát, nem különben egyéni arculatát figyelembe vevő érdekképviseleti szervezetek fenntartását. Javasoljuk valamennyi iskola működési szabályzatába foglalni a konkrét intézmény és a tanulóifjúság, illetve a szülői közösségek személyig elhatoló érdekegyeztetét.
6. Ugyancsak indokolt jogszerű, valóságos egyezségen alapuló megállapodásban rögzíteni az adott intézménnyel együttműködő gyermekszervezet, gyermekszervezeti alapszervezetek jogait, kötelességeit. A gyermekszervezetek plurális jelenléte az iskola közéletben a korszerű politikai kultúra kialakulásának alapvető eleme, ilymódon szerves része lehet az iskola nevelőmunkájának. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 16:04
|
Vissza »
|
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemze (OS)
|
Az Oktatáspolitikai Kollokvium állásfoglalása a nemzeti alaptantervet, az iskolaszerkezetet, a helyi önkormányzatok, iskolafenntartók és pedagógusok érdekegyeztetését, valamint a nevelési-oktatási intézmények használóinak érdekképviseletét érintő kérdésekről (6. rész)
7. Végezetül fontosnak tartjuk leszögezni: a gyerekeknek elemi joguk fűződik ahhoz, hogy életüknek a szükségképpen a családi körön kívül eltöltendő részét a családdal jól együttműködő óvodában, iskolában, napközi otthonban, nyári táborban, vakációs létesítményben, más gyermekintézményben - a társadalom gondoskodása mellett - meleg emberi bánásmód körülményei közepette, szükségleteiben kielégítve töltse.
Az intézményválasztásban az intézményhasználó szabadsága a lehetséges legnagyobb mértékben érvényesüljön.
Ugyanekkor olyan oktatásfinanszírozási rendszerre, másodfokon olyan szociálpolitikai védőhálóra van szükség, amely lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetések kompenzálását.
Budapest, 1990. március 21.
Baranya Megyei Faluszövetség; Empátia Egyesület; Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság; Fiatal Pedagógusok Bizottsága; Freinet-Műhely; Gönczy Pál Református Iskola-Alap; Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma; Humanisztikus Kooperatív Tanulás Innovációs Csoport; Humanitas Demokratikus Gyógypedagógisi Szakszervezet; Iskolapolgár Közéleti Alapítvány; Kemény Gábor Iskolaszövetség; Kiss Áron Játék Társaság; Magyar Építőművészek Szövetsége Nevelési, Sport és Szabadidő Létesítmények Bizottsága; Magyar Felnőttoktatási Egyesület; Magyar Neveléstudományi Kutatók Egyesülete; Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete; Magyar Pedagógus Kamara; Magyar úttörők Szövetsége;, Magyar Zeneművészek Szövetsége; Midore; Mozgáskorlátozottak Integrációját Segítő Pedagógusok Munkaközössége; MPT Napközis és Egésznapos Nevelési Szakosztálya; ,,Mustármag,, Ökomenikus Keresztény (Személyközpontú) Óvoda és Iskola; Nyilvánosság Klub Pedagógiai Szekció, OPI Iskolafejlesztési Központ; Pax Animae Iskola Páholy Szövetség; Sajátélményű Tanulás Magyarországi Egyesülete; Személyközpontú Iskola; Török Sándor Waldorf Alapítvány; Űj Reál Egyesület; Weöres Sándor Pedagógiai Egyesület; Zöld Szív Egyesület; E/1 Iskolatánc, Hátrányos helyzetűeket segítő 3+12 osztályos iskola. (OS)
1990. március 23., péntek 16:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|