|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kilenc párt nyilatkozata
"1. A pártok túlnyomó többsége, március 14-ére az SZDSZ-t kivéve
valamennyi, az ünnep közös összefogást megtestesítő nemzeti jellegét
szerette volna kiemelni, pártpolitikai érdekek, az aktuális
választási kampány fölé emelkedve. Úgy vélték, a pártküzdelmek
természetes menetében kellenek napok, ünnepek, amikor azt kell
hangsúlyoznunk, ami összeköt minket a különbözőségek ellenére is.
2. Az SZDSZ álláspontja: legyen korlátlan választási kampány,
képviselőjelöltek beszédei stb., folytatva e napon is a
pártpolitikai küzdelmeket.
Ahogy közeledett március 15-e, a TV vezetői egyre nehezebb
helyzetbe kerültek, mert ők csak azt közvetíthették, amit a rendezők
(adott esetben 13 rendező párt és szervezet) megrendeznek. De az ő
megegyezésük késett. A Fidesz is és az MNP is javasolta: közös
ünnepségre kerüljön sor, melyen határainkon inneni és túli jeles
személyiségeket (Kosáry Domokos, Sütő András, Dobos László stb.)
kérjenek fel a beszédek megtartására, az egész nemzet összefogását
jelképezve. Ez az SZDSZ és az SZDP ellenszavazata miatt nem
valósulhatott meg."
Román nyelvű SZER, Actualitatea:
A román nyelvű SZER-adás elítéli a román magatartást
"A bukaresti vezetés valahogy már megszerezte azt a nagy
ügyességet, hogy a problémákat úgy oldja meg, hogy a szőnyeg alá
sepri, hogy mások ne tudjanak róla. Valahogy így tettek - jobban
mondva semmit sem tettek - a magyar kisebbség problémájának
megoldására az alatt a drága idő alatt, amely januártól napjainkig
telt el."
|
|
|
|
|
|
|
Marosvásárhely - NSZK-tévé, rádió
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) - Az NSZK
televiziója szerda este hosszú filmtudósítást közölt román
nacionalistáknak Marosvásárhelyen jogaikért tüntető magyarok ellen
végrehajtott kegyetlen támadásáról, majd bukaresti románok
felvonulásáról.
A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója szerda esti kommentárjában megállapította: a balkánon megvalósítandó egységes nemzeti államiság mesterségesen kifejlesztett és kötelező érvénnyel propagált tételének immáron nincs semmi hitele. Ez a kijelentés csak azokat döbbenti meg, akik azt hitték: a zsarnoki rendszer leváltása után akadálytalan és azonnali az átmenet a demokraciába. Ehhez azonban hiányoznak a feltételek.
A rádióállomás szerint nem lehet szó egységes nemzeti államról sem Romániában, sem Jugoszláviában, sem Bulgáriában, s ezért a politikai rendszerek és társadalmi képződmények ottani változásai óhatatlanul ellentétekre vezetnek, mint ezt magyarok és románok összecsapásai jól mutatják. Az erdélyi magyarság panaszait a rádió természetesnek és jogosnak mondja, hiszen az ideiglenes román kormány nem számolta fel kellőképpen a diktatúra nemzetiségi politikájának örökségét. Amit Ceausescu idején célirányosan űztek, vagyis a magyar kisebbség beolvasztásának kísérletét, azt most az erők szabad játékának talaján egy radikális román csoportnak engedik át - hangzott a kommentárban. Bukarest kénytelen meghallgatni ezt a szemrehányást, mivel nyomós bizonyítékokkal támasztható alá.
A rádió ezzel összefüggésben hívja fel a figyelmet arra a kormányrendeletre, amellyel megtiltották, hogy a magyarok saját tankönyveikből tanulhassanak történelmet, mivel ezekből kiderül: Erdélyben a kilencedik században magyarok telepedtek le, amidőn még szó sem lehetett ottani román népről.+++
1990. március 21., szerda 20:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|