 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kilenc párt nyilatkozata
"1. A pártok túlnyomó többsége, március 14-ére az SZDSZ-t kivéve
valamennyi, az ünnep közös összefogást megtestesítő nemzeti jellegét
szerette volna kiemelni, pártpolitikai érdekek, az aktuális
választási kampány fölé emelkedve. Úgy vélték, a pártküzdelmek
természetes menetében kellenek napok, ünnepek, amikor azt kell
hangsúlyoznunk, ami összeköt minket a különbözőségek ellenére is.
2. Az SZDSZ álláspontja: legyen korlátlan választási kampány,
képviselőjelöltek beszédei stb., folytatva e napon is a
pártpolitikai küzdelmeket.
Ahogy közeledett március 15-e, a TV vezetői egyre nehezebb
helyzetbe kerültek, mert ők csak azt közvetíthették, amit a rendezők
(adott esetben 13 rendező párt és szervezet) megrendeznek. De az ő
megegyezésük késett. A Fidesz is és az MNP is javasolta: közös
ünnepségre kerüljön sor, melyen határainkon inneni és túli jeles
személyiségeket (Kosáry Domokos, Sütő András, Dobos László stb.)
kérjenek fel a beszédek megtartására, az egész nemzet összefogását
jelképezve. Ez az SZDSZ és az SZDP ellenszavazata miatt nem
valósulhatott meg."
Román nyelvű SZER, Actualitatea:
A román nyelvű SZER-adás elítéli a román magatartást
"A bukaresti vezetés valahogy már megszerezte azt a nagy
ügyességet, hogy a problémákat úgy oldja meg, hogy a szőnyeg alá
sepri, hogy mások ne tudjanak róla. Valahogy így tettek - jobban
mondva semmit sem tettek - a magyar kisebbség problémájának
megoldására az alatt a drága idő alatt, amely januártól napjainkig
telt el."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - kormánynyilatkozat
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) - Szerda este
a román kormány nyilatkozatot tett közzé az ország észak-nyugati
területének egyes részeiben az utóbbi napokban lezajlott
eseményekkel kapcsolatban, s ebben egyértelműen Magyarországot
vádolja a marosvásárhelyi vérengzésben kicsúcsosodó súlyos
fejlemények miatt.
A nyilatkozat szerint a március 15-i ünnepségek alkalmából
Romániába érkezett magyar állampolgárok ,,a román nép nemzeti
érzelmeit sértő nyílt támadásokra ragadtatták magukat,, , s ezt
követően Marosvásárhelyen eszkalálódott a feszültség és az erőszak.
Ennek alapja a Románia ellen irányuló nacionalista, soviniszta és
revizionista úszítás.
A dokumentumban foglaltak szerint a román kormány megtette a
szükséges intézkedéseket a nyugalom és a közrend helyreállítására a
térség helységeiben, de ezek gyakorlatba ültetését aláaknázták a
magyar hatóságok akciói. Ezek - hangzik a nyilatkozatban - Szűrös
Mátyás ideiglenes köztársasági elnök március 18-án, a sajtó útján a
romániai magyarokhoz intézett felhívásában csúcsosodtak ki. A
kormánynyilatkozat szerint a magyar államfő arra szólította fel a
romániai magyarokat, hogy fokozzák tevékenységüket, és annak az
elvnek alapján szervezzék meg magukat, mintha Erdély ,,ősi magyar
föld,, lenne. Az okok között említi a dokumentum a román kormány a
magyar tannyelvű könyvek, különösen pedig a történelmi és földrajzi
tankönyvek Romániába küldését, amelyek Erdélyt Magyarország
részeként mutatják be. A vádak között szerepel, hogy a magyar
hatóságok manipulálják a romániai helyzetet bemutató közleményeket.
Ez veszélyesen felszította a kedélyeket, újabb akadályokat állít a
kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének útjába - mondja a nyilatkozat.
Végezetül a román kormány felszólítja a magyar felet, hogy intse
nyugalomra és ésszerű magatartásra állampolgárait, és tartózkodjon a
román belügyekbe való beavatkozástól.+++
1990. március 21., szerda 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|