 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kilenc párt nyilatkozata
"1. A pártok túlnyomó többsége, március 14-ére az SZDSZ-t kivéve
valamennyi, az ünnep közös összefogást megtestesítő nemzeti jellegét
szerette volna kiemelni, pártpolitikai érdekek, az aktuális
választási kampány fölé emelkedve. Úgy vélték, a pártküzdelmek
természetes menetében kellenek napok, ünnepek, amikor azt kell
hangsúlyoznunk, ami összeköt minket a különbözőségek ellenére is.
2. Az SZDSZ álláspontja: legyen korlátlan választási kampány,
képviselőjelöltek beszédei stb., folytatva e napon is a
pártpolitikai küzdelmeket.
Ahogy közeledett március 15-e, a TV vezetői egyre nehezebb
helyzetbe kerültek, mert ők csak azt közvetíthették, amit a rendezők
(adott esetben 13 rendező párt és szervezet) megrendeznek. De az ő
megegyezésük késett. A Fidesz is és az MNP is javasolta: közös
ünnepségre kerüljön sor, melyen határainkon inneni és túli jeles
személyiségeket (Kosáry Domokos, Sütő András, Dobos László stb.)
kérjenek fel a beszédek megtartására, az egész nemzet összefogását
jelképezve. Ez az SZDSZ és az SZDP ellenszavazata miatt nem
valósulhatott meg."
Román nyelvű SZER, Actualitatea:
A román nyelvű SZER-adás elítéli a román magatartást
"A bukaresti vezetés valahogy már megszerezte azt a nagy
ügyességet, hogy a problémákat úgy oldja meg, hogy a szőnyeg alá
sepri, hogy mások ne tudjanak róla. Valahogy így tettek - jobban
mondva semmit sem tettek - a magyar kisebbség problémájának
megoldására az alatt a drága idő alatt, amely januártól napjainkig
telt el."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Írószövetség nyilatkozata
(OS)
|
1990. március 20., kedd - A Magyar Írószövetség választmánya
mélységes megdöbbenéssel értesült a Marosvásárhelyen történt
magyarellenes tüntetésekről, a Romániai Magyarok Demokratikus
Szövetsége helyiségének feldúlásáról, a legnagyobb élő magyar írók
egyikének, a romániai magyarság tekintélyes vezető személyiségének,
Sütő Andrásnak durva bántalmazásáról.
A választmány a magyar írótársadalom egészének nevében is a
leghatározottabban leszögezi, hogy a Romániában élő magyarokat
lakóhelyükön személyükben és közösségként az emberi jogok teljessége
elidegeníthetetlenül megilleti: nyelvük gyakorlásától az egyetemig
terjedő anyanyelvi oktatástól és személyi kapcsolataiktól, vallásuk
szabad gyakorlásától, gazdasági, nemzeti érdekvédelmi szerveik
létrehozatalától és szabad működtetésétől, anyanyelvi és szabad
tömegtájékoztatási eszközeik fenntartásától, kulturális
autonómiájuktól senki meg nem foszthatja. E jog nem kiváltság: az
emberi jogok chartájában és a helsinki egyezményekben leszögezett
alapelv, amely minden ország, közöttük Magyarország nemzeti
kisebbségeit egyaránt megilleti.
A magyar írótársadalom tisztában van az Erdélyben fellángolt
kisebbségellenes gyűlölet gyökereivel és múltjával, mint ahogyan
tisztában van azzal is, hogy ebben az indulatban a forradalmát a
Romániában élő magyarokkal együtt hősiesen megvívó román nép
többsége nem osztozik, amint azt a kolozsvári magyar-román
sorsközösséget is éltető tüntetések is bizonyítják. Éppen ezért
különösen aggályosnak tartja, hogy a helyi hatóságok nem adták meg a
marosvásárhelyi magyaroknak és szervezeteiknek az ország minden
polgárának járó védelmet, s hagyták, hogy a magyarellenes gyűlölet
idáig fajuljon.
A magyar írótársadalom, mint eddig is, ezután is kiemelkedő
fontosságot tulajdonít a magyar-román jóviszonynak, s e jóviszony
kérdését a két nép sorsközössége térségünk békéje kulcskérdésének
tekinti. Éppen ezért azzal a kéréssel fordul a román forradalom
tüzében megújult baráti román írószövetséghez, hogy vesse latba
erkölcsi tekintélyét, politikai súlyát annak érdekében, hogy hasonló
atrocitásokra a jövőben ne kerülhessen sor, s hogy a két nép
kapcsolatai a forradalom során bámulattal tapasztalt testvéri
egyetértésben fejlődjenek a teljes jogegyenlőség és testvéri
barátság irányában. Ebbéli erőfeszítésében számíthat a Magyar
Írószövetség őszinte támogatására és együttműködésére. (OS)
1990. március 20., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|