 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház tiltakozó távirata
"A Református Egyház tiltakozó
táviratot küldött Iliescu elnöknek azzal kapcsolatban, hogy a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség több vezetőjét, köztük Sütő
Andrást brutális bántalmazás érte, és az eseményeknek halálos
áldozatai és sebesültjei vannak. A távirat hangsúlyozza: rendkívül
aggodalomkeltő, hogy a pogrom fennálló veszélyére történő többszöri
nyomatékos figyelmeztetés ellenére idáig fajultak a dolgok.
A Református Egyház reményének ad hangot, hogy az elnök mindent
megtesz a kisebbségek jogainak elismeréséért, a tettesek
felkutatásáért és, hogy ilyen események a jövőben nem fordulnak elő."
SZER, A mai nap:
Románia:
szükségállapot Maros megyében
"Marosvásárhelyen
változatlanul nagyon feszült a helyzet. A budapesti rádió bukaresti
tudósítója szerint egész Maros megyében szükségállapotot rendeltek
el. Marosvásárhelyre, ahol a sztrájkok miatt kenyérhiány van,
ejtőernyősöket és a rendőrséget megerősítő alakulatokat vezényeltek
ki más városokból.
Csíkszeredán tüntetés folyik a marosvásárhelyi magyarellenes
túlkapásokért felelős személyek megbüntetését követelve."
|
|
|
|
|
|
 |
Mikor érvénytelen a szavazat?
|
A novemberi népszavazás során is sok vita támadt a szavazatok
érvénytelenségének megállapítása körül. Ezt a vitát várhatóan a
március 25-i választások után sem lehet "megspórolni". A választások
tisztaságához hozzátartozik, hogy az érintettek gyakorolhassák
kifogásolási jogukat, s megfelelő testületek döntsenek.
Ebben a kérdésben önmagában a választójogi törvény szabályai nem
igazítanak el teljesen. A jogszabály ugyanis csak a legfontosabb
eseteket említi. A törvény szerint érvénytelen a szavazat, ha nem a
hivatalos szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy
a szavazó kire, illetőleg melyik párt listájára szavazott. Az
Országos Választási Bizottság gyakorlatából azonban kitűnik; az
érvénytelen szavazatok köre ennél jóval tágabb lehet. Nem vitatható
ugyanis, hogy érvénytelennek kell tekinteni az olyan szavazatokat
is, amelyeket választójoggal nem rendelkező személyek adnak le. És
hasonlóan kell elbírálni azt az esetet is, ha nem az állandó
lakóhely szerint kijelölt szavazókörben, igazolás nélkül szavaznak.
A szavazat tehát érvénytelen, ha a választásokról szóló törvény
rendelkezéseit megsértve szavaz valaki, illetőleg ha nem a hivatalos
szavazólapon adja le voksát. Ez a helyzet akkor is, ha a
szavazólapról nem lehet megállapítani a szavazópolgár akaratát.
Felvetődhet a kérdés, hogyan kell minősíteni, ha a
szavazatszámlálásnál kiderül, hogy a szavazólapról hiányzik az
illetékes tanács bélyegzője. Bármilyen furcsa, ez súlyos
törvényességi hiányosság, a szavazóhelyiségben történő bélyegzés
ugyanis épp azt kívánja meggátolni, hogy a szavazólapokhoz esetleg
hozzáférő illetéktelen személyek "preparált" szavazólapokkal
cseréljék ki az urnába helyezett szavazólapokat. Másrészt, hogy a
szavazókörön kivül lakó választópolgórok is szavazhassanak.
Mindebből következik, hogy CSAK AZ A SZAVAZÓLAP TEKINTHETŐ
HIVATALOSNAK, AMELYEN AZ ILLETÉKES TANÁCS BÉLYEGZŐJE IS SZEREPEL.
A választójogi törvény úgy fogalmaz, hogy érvényesen szavazni a
jelölt, illetve a párt neve melletti négyzetben elhelyezett "+"
jellel lehet. (folyt.)
1990. március 21., szerda 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mikor érvénytelen 2.
|
Ebből ugyanakkor nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az
ettől eltérő, nem "+" jellel történő szavazást automatikusan
érvénytelennek kellene tekinteni. Sőt, érvényesnek minősíthető az a
szavazat is, ahol például "X"-szel jelzik a választói akaratot.
A szavazólapok darabonkénti összeszámlálásakor az lesz a döntő,
hogy a szavazólapokról egyértelműen, kétség nélkül kiderül-e a
választópolgár akarata. (MTI-Press)
ág/pé B. L.
1990. március 21., szerda 14:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|