Rendszerváltás és az MTI

	Ügyészségi nyomozó hivatalok öt városban (1. rész)
1990. március 20., kedd - Március 1-jén öt városban - Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Győrött és Kaposvárott - ügyészségi nyomozó hivatal kezdte meg működését. Mint ismeretes, a múlt év szeptemberében az Országgyűlés döntött a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvény módosításáról. Ennek értelmében harmadára szűkült a katonai ügyészségek hatásköre, s az ügyészségi nyomozó hivatalok járnak el a fegyveres erők, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás hivatásos állományába tartozó személyeknek a szolgálattal össze nem függő bűncselekményeiben. Ezenkívül nyomoznak az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt, továbbá a hivatalos személy elleni erőszakot elkövetőkkel szemben. A jogállamiság felé tett fontos lépésnek minősíthető, hogy ezentúl a fegyveres erők és testületek tagjai is a polgári igazságszolgáltatás előtt felelnek a nem katonai és a szolgálattal össze nem függő bűncselekményekért. Az ilyen ügyek nyomozása összeférhetetlenségi okok miatt nem kerülhetett a rendőrség hatáskörébe. Az új, független intézmény - amelyet az ügyészség vádképviseleti funkciójától is határozottan elkülönítettek - garanciát nyújt a törvény előtti egyenlőségre. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője, dr. Gáspár Attila arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a fővárosban működő hivataluk mellett folyamatosan állítják fel kirendeltségeiket abban az öt megyében (Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér és Komárom-Esztergom), amelyre illetékességük kiterjed. A hivatal vezetője elmondta, hogy a megkívánt munkavégzéshez szükséges anyagi és személyi feltételek erősen hiányosak. Most is az történt, ami már eddig is sokszor: előbb született meg a jogszabály, mint a végrehajtáshoz szükséges feltételek. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az eredeti elképzelésekben szereplő létszámnak csak kétharmadát engedélyezték számukra, s a megmaradt álláshelyeknek is több mint a fele betöltetlen. Tovább rontja a helyzetet, hogy nagyszámú folyamatos bűnügyet örököltek a katonai ügyészségektől, s ez óriási súlyú munkaterhet jelent az ügyészségi nyomozó hivatalnak. Szegeden - dr. Kereszty Béla Csongrád megyei főügyész tájékoztatása szerint - a hivatal hatásköre megegyezik a Szegedi Katonai Ügyészség illetékességi területével, tehát Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékre terjed ki. Kirendeltség működik Kecskeméten és Gyulán. (folyt.köv.) 1990. március 21., szerda 09:10
Vissza »

	Ügyészségi nyomozó hivatalok öt városban (2. rész)
Az önálló szervezeti egység - a főügyészségen belül - jelenleg összesen 3 munkatárssal működik, vezetője egyben főügyész-helyettes. A technikai feltételek megteremtéséhez még nincs meg az anyagi fedezet. Nem megoldott a hivatal végleges elhelyezése, az ügyészség erre a célra a volt Munkásőrség üresen álló székházában kért helyet. Több szakmai kérdés is tisztázásra vár, például: a sértettek hová nyújtsák be feljelentésüket. Az ügyészség szeretné elérni, hogy a hivatal ügyészi-bírói szakvizsgával rendelkező munkatársai vádat emelhessenek és képviselhessenek. Debrecenben az ügyészségi nyomozó hivatalnak megalakulása napján 60 folyamatban lévő nyomozást kellett átvennie a megyei főügyészségek nyomozócsoportjaitól és a katonai ügyészségektől, de munkájuk várhatóan gyors ütemben tovább fog növekedni. Az új központú nyomozószervnek Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kirendeltsége működik. Dr. Kereszti Csaba, Hajdú-Bihar megyei főügyész az MTI-nek azt is elmondta, hogy a Debreceni Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak feladatai ellátásához legalább tizenhét nyomozói helyre lett volna szüksége, ezzel szemben a három megyében összesen tizenegy munkatársuk dolgozik. A hivatal munkatársai korábban a katonai ügyészségek volt belügyi osztályainak ügyészei, illetve a megyei főügyészségek nyomozó csoportjainak tagjai voltak. Miskolcon és Nyíregyházán a megyei főügyészségek épületében működik ügyészségi kirendeltség, Debrecenben a városi katonai ügyészségen kapott ideiglenes helyet a hivatal. A hajdú-bihari megyeszékhelyen egy megüresedett korábbi párthelyiséget igényeltek az ügyészségi nyomozó hivatal elhelyezésére, választ azonban mindeddig nem kaptak a városi tanácstól. A győri székhelyű hivatal illetékessége Győr-Sopron, Vas és Veszprém megyére terjed ki. Az ügyészség nyomozással eddig is foglalkozott, hatásköre azonban most kibővült. Ennek nyomán évente átlagosan 300 üggyel számolnak. Dr. Velkei László főügyészhelyettes, hivatalvezető megítélése szerint a megsokasodott tennivalókhoz mindenképpen növelni kell a nyomozó ügyészek, illetve az ügyészségi nyomozók létszámát. A három megyében az elgondolások szerint tizen fognak dolgozni. Feladataik ellátásához szükségük van bizonyos technikai feltételekre, egyebek között személygépkocsira, bűnügyi technikára. Amíg ennek híján vannak, a rendőrség segítségét veszik igénybe. A szakemberek arra törekednek, hogy minden, a hivatalt érintő ügynél már az első lépéstől kezdve jelen legyenek, hogy a vizsgálat szakszerű, pártatlan, befolyástól mentes legyen. (folyt.köv.) 1990. március 21., szerda 09:16
Vissza »

	Ügyészségi nyomozó hivatalok öt városban (3. rész)
A Somogy megyei főügyészséghez tartozó Kaposvári Ügyészségi Nyomozó Hivatal Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében hivatott olyan bűnügyekben eljárni, amelyek eddig nagyobbrészt a Kaposvári Katonai Ügyészség hatáskörébe tartoztak. Az új hivatal kilenc nyomozó ügyésszel, illetve nyomozóval kezdte meg tevékenységét, s ezen belül egy-egy szakemberrel az érintett megyék székhelyén kirendeltségeket is létrehoztak. A létszámot a feladatok és anyagi lehetőségek függvényében növelni szeretnék, s a pártatlanság jegyében arra törekszenek, hogy csak nélkülözhetetlen esetekben kérjék a rendőrség technikai közreműködését, szakértői bázisukat civil szakemberek és polgári intézmények körében szeretnék létrehozni. (MTI) 1990. március 21., szerda 09:19
Vissza »