|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház tiltakozó távirata
"A Református Egyház tiltakozó
táviratot küldött Iliescu elnöknek azzal kapcsolatban, hogy a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség több vezetőjét, köztük Sütő
Andrást brutális bántalmazás érte, és az eseményeknek halálos
áldozatai és sebesültjei vannak. A távirat hangsúlyozza: rendkívül
aggodalomkeltő, hogy a pogrom fennálló veszélyére történő többszöri
nyomatékos figyelmeztetés ellenére idáig fajultak a dolgok.
A Református Egyház reményének ad hangot, hogy az elnök mindent
megtesz a kisebbségek jogainak elismeréséért, a tettesek
felkutatásáért és, hogy ilyen események a jövőben nem fordulnak elő."
SZER, A mai nap:
Románia:
szükségállapot Maros megyében
"Marosvásárhelyen
változatlanul nagyon feszült a helyzet. A budapesti rádió bukaresti
tudósítója szerint egész Maros megyében szükségállapotot rendeltek
el. Marosvásárhelyre, ahol a sztrájkok miatt kenyérhiány van,
ejtőernyősöket és a rendőrséget megerősítő alakulatokat vezényeltek
ki más városokból.
Csíkszeredán tüntetés folyik a marosvásárhelyi magyarellenes
túlkapásokért felelős személyek megbüntetését követelve."
|
|
|
|
|
|
|
Namíbia függetlensége (háttér) (1.rész)
|
1990. március 18. vasárnap (MTI-Panoráma) - Új független
állammal gazdagodik a világ március 22-től.
Namíbia, ez a 824 292 négyzetkilométer területű (Walwis Bay-jel együtt) és 1,22 millió fős délnyugat-afrikai terület három földrajzi egységből áll: a mintegy 150 kilométer széles, tengerpart melletti Namíb sivatagból, a helyenként 1500 méter magas központi fennsíkból és a Kalahári sivatagból. Etnikailag a lakosság zömét a bantu törzsek alkotják, ezek közül a legnépesebb az ovambo törzs 587 000 fővel; a fehér kisebbség száma: 80 000, közülük 25 000 a német.
A függetlenné válás közvetlen előpzménye volt az első szabad választások megtartása. 1989. szeptember 22-én közölték a namíbiai fővárosban, Windhoekban, hogy Louis Pienaar, a terület dél-afrikai kormányzója és Martti Ahtisaari az ENSZ főtitkárának namíbiai megbízottja megegyezett: az általános választásokat 1989. november 7-11. között tartják.
Az első szabad választásokról közzétett hivatalos adatok alapján: a Délnyugat-afrikai Népi szervezet (SWAPO) 41, a legjelentősebb ellenfele, a Demokratikus Turnhalle Szövetség, 21 helyet szerzett a 72 tagú alkotmányozó nemzetgyűlésben. A választásokon induló további nyolc párt közül öt jutott be a nemzetgyűlésbe: a damara törzs és a szinesek (félvérek) támogatását élvező Egyesült Demokratikus Front (UDF) 4, a konzervatív fehéreket képviselő Nemzeti Keresztény Akció (ACN) 3, a Namíbiai Szövetséges Konvenció (KCN) 1, a Namíbiai Nemzeti Front (NNF) 1, valamint a Nemzeti Hazafias Front (NPF) 1 mandátumot szerzett.
A SWAPO tehát megnyerte a választásokat, de a kétharmados többséget amely az alkotmány nemzetgyűlési elfogadásához szükséges nem sikerült elérnie, így azután partnert kellett keresnie más pártokban.
Martti Ahtisaari szabadnak és törvényesnek minősítette a választásokat. A Dél-afrikai Köztársaság állásfoglalását Pik Botha külügyminiszter hozta nyilvánosságra; eszerint a dél-afrikai kormány is elfogadta a választások eredményét. Az első szabad namíbiai választásokon elért győzelem alkalmából a világ számos államfője - köztük Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke - táviratban üdvözölte Sam Nujomát, a SWAPO elnökét. (folyt.)
1990. március 18., vasárnap 13:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Namíbia függetlensége (2.rész)
|
Az újonnan megválasztott parlament először 1989. november 21-én ült össze. A képviselők Hage Geingobot, a SWAPO választási hadjáratának vezetőjét választották meg a parlament elnökének. November 23-án elhagyta Namíbiát az utolsó dél-afrikai katonai egység is és ezzel véget ért a 74 éve tartó megszállás.
Az új kormány 1990. január 11-én, Windhoekban tartotta első ülését. A 16 tagú kabinetben a kormányalakítás jogát elnyerő SWAPO mellett a fehér közösség, az üzleti körök és a parlament kisebbségi pártjai is képviseltetik magukat. Sam Nujoma az űlésen beszámolt Louis Pienaarral, Dél-Afrika namíbiai főkormányzójával folytatott tárgyalásáról, amelynek központi témája a hatalomátadás kérdése volt.
A SWAPO és más namíbiai pártok sikeres konzultációi nyomán, 1990. február 9-én, az alkotmányozó nemzetgyűlés Windhoekban elfogadta az ország alkotmányát és ezzel Namíbia újabb lépést tett a függetlenség felé. Egyben elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy március 21-én éjfélkor kikiáltsák a függetlenséget és így Namíbia végérvényesen elszakadjon Dél-Afrikától. Az alkotmány kimondja, hogy Namíbia az alapvető emberi jogokat biztosító többpártrendszerű köztársaság, független törvényhozói testülettel.
A parlament kétkamarás lesz; új választásokat nem írnak ki, hanem az alkotmányozó nemzetgyűlés alakul át nemzetgyűléssé. A törvényhozás másik házaként, regionális képviselet alapján, létrehozzák a nemzeti tanácsot.
Az államfő megbízatása öt évre szól, csupán egyszer választható újra, s egyben a hadsereg főparancsnoki tisztségét is betölti.
Az alaptörvény Namíbia részének mondja ki Walwis Bay-t, a térség egyetlen mélyvízi kikötőjét (a terület, a gyarmati múlt örökségeként, jelenleg a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozik). Azt még nem döntötték el, hogy vámunióban maradnak-e a Dél-afrikai Köztársasággal, de mindenképpen saját nemzeti valutát hoznak létre. (folyt.)
1990. március 18., vasárnap 13:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Namíbia függetlensége (2.rész)
|
1990. február 16-án a namíbiai alkotmányozó nemzetgyűlés Sam Nujomát választotta a független ország első elnökévé. Samuel Nujoma 1929-ben született Ovamboföldön. 1958-ban a SWAPO egyik alapító tagjaként, 1959-ben a szervezet választott elnökeként vívott ki magának nemzetközi tekintélyt. 1960-ban kénytelen volt elhagyni szülőföldjét és megszakításokkal három évtizedet töltött külföldön. 1966-ban a SWAPO fegyveres küzdelmet indított a pretoriai rendszer ellen, mivel a Dél-afrikai Köztársaság nem adta meg a namíbiai terület számára a függetlenséget. A több ezer áldozatot követelő fegyveres harc 1988-ban ért véget, amikor a Dél-afrikai Köztársaság, Kuba és Angola - az Egyesült Államok közvetítésével - megállapodott a délnyugat-afrikai rendezésben. Sam Nujoma egyik legnagyobb diplomáciai győzelmeként a SWAPO megfigyelői státust kapott az ENSZ-ben, 1976-ban, mint a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselője. +++
Oltvai Gábor, MTI-Panoráma
1990. március 18., vasárnap 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|