 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház tiltakozó távirata
"A Református Egyház tiltakozó
táviratot küldött Iliescu elnöknek azzal kapcsolatban, hogy a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség több vezetőjét, köztük Sütő
Andrást brutális bántalmazás érte, és az eseményeknek halálos
áldozatai és sebesültjei vannak. A távirat hangsúlyozza: rendkívül
aggodalomkeltő, hogy a pogrom fennálló veszélyére történő többszöri
nyomatékos figyelmeztetés ellenére idáig fajultak a dolgok.
A Református Egyház reményének ad hangot, hogy az elnök mindent
megtesz a kisebbségek jogainak elismeréséért, a tettesek
felkutatásáért és, hogy ilyen események a jövőben nem fordulnak elő."
SZER, A mai nap:
Románia:
szükségállapot Maros megyében
"Marosvásárhelyen
változatlanul nagyon feszült a helyzet. A budapesti rádió bukaresti
tudósítója szerint egész Maros megyében szükségállapotot rendeltek
el. Marosvásárhelyre, ahol a sztrájkok miatt kenyérhiány van,
ejtőernyősöket és a rendőrséget megerősítő alakulatokat vezényeltek
ki más városokból.
Csíkszeredán tüntetés folyik a marosvásárhelyi magyarellenes
túlkapásokért felelős személyek megbüntetését követelve."
|
|
|
|
|
|
 |
Namíbia függetlensége (háttér) (1.rész)
|
1990. március 18. vasárnap (MTI-Panoráma) - Új független
állammal gazdagodik a világ március 22-től.
Namíbia, ez a 824 292 négyzetkilométer területű (Walwis Bay-jel
együtt) és 1,22 millió fős délnyugat-afrikai terület három földrajzi
egységből áll: a mintegy 150 kilométer széles, tengerpart melletti
Namíb sivatagból, a helyenként 1500 méter magas központi fennsíkból
és a Kalahári sivatagból. Etnikailag a lakosság zömét a bantu
törzsek alkotják, ezek közül a legnépesebb az ovambo törzs 587 000
fővel; a fehér kisebbség száma: 80 000, közülük 25 000 a német.
A függetlenné válás közvetlen előpzménye volt az első szabad
választások megtartása. 1989. szeptember 22-én közölték a namíbiai
fővárosban, Windhoekban, hogy Louis Pienaar, a terület dél-afrikai
kormányzója és Martti Ahtisaari az ENSZ főtitkárának namíbiai
megbízottja megegyezett: az általános választásokat 1989. november
7-11. között tartják.
Az első szabad választásokról közzétett hivatalos adatok
alapján: a Délnyugat-afrikai Népi szervezet (SWAPO) 41, a
legjelentősebb ellenfele, a Demokratikus Turnhalle Szövetség, 21
helyet szerzett a 72 tagú alkotmányozó nemzetgyűlésben. A
választásokon induló további nyolc párt közül öt jutott be a
nemzetgyűlésbe: a damara törzs és a szinesek (félvérek) támogatását
élvező Egyesült Demokratikus Front (UDF) 4, a konzervatív fehéreket
képviselő Nemzeti Keresztény Akció (ACN) 3, a Namíbiai Szövetséges
Konvenció (KCN) 1, a Namíbiai Nemzeti Front (NNF) 1, valamint a
Nemzeti Hazafias Front (NPF) 1 mandátumot szerzett.
A SWAPO tehát megnyerte a választásokat, de a kétharmados
többséget amely az alkotmány nemzetgyűlési elfogadásához szükséges
nem sikerült elérnie, így azután partnert kellett keresnie más
pártokban.
Martti Ahtisaari szabadnak és törvényesnek minősítette a
választásokat. A Dél-afrikai Köztársaság állásfoglalását Pik Botha
külügyminiszter hozta nyilvánosságra; eszerint a dél-afrikai kormány
is elfogadta a választások eredményét. Az első szabad namíbiai
választásokon elért győzelem alkalmából a világ számos államfője -
köztük Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke -
táviratban üdvözölte Sam Nujomát, a SWAPO elnökét. (folyt.)
1990. március 18., vasárnap 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|