 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház tiltakozó távirata
"A Református Egyház tiltakozó
táviratot küldött Iliescu elnöknek azzal kapcsolatban, hogy a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség több vezetőjét, köztük Sütő
Andrást brutális bántalmazás érte, és az eseményeknek halálos
áldozatai és sebesültjei vannak. A távirat hangsúlyozza: rendkívül
aggodalomkeltő, hogy a pogrom fennálló veszélyére történő többszöri
nyomatékos figyelmeztetés ellenére idáig fajultak a dolgok.
A Református Egyház reményének ad hangot, hogy az elnök mindent
megtesz a kisebbségek jogainak elismeréséért, a tettesek
felkutatásáért és, hogy ilyen események a jövőben nem fordulnak elő."
SZER, A mai nap:
Románia:
szükségállapot Maros megyében
"Marosvásárhelyen
változatlanul nagyon feszült a helyzet. A budapesti rádió bukaresti
tudósítója szerint egész Maros megyében szükségállapotot rendeltek
el. Marosvásárhelyre, ahol a sztrájkok miatt kenyérhiány van,
ejtőernyősöket és a rendőrséget megerősítő alakulatokat vezényeltek
ki más városokból.
Csíkszeredán tüntetés folyik a marosvásárhelyi magyarellenes
túlkapásokért felelős személyek megbüntetését követelve."
|
|
|
|
|
|
 |
Akik a hírekben szerepelnek: Sam Nujoma
|
1990. február 16. péntek (Reuter/EFE/MTI-Panoráma) - A
hivatalosan csak március 21-én függetlenné váló Namíbia első
vezetője életének felét száműzetésben töltötte. Az ország
parlamentje személyében olyan pragmatikus politikust választott
államfőnek, aki a függetlenséghez vezető hosszú és rögös úton az
elnyomó dél-afrikai rendszer elleni fegyveres harctól fokozatosan
jutott el a békés megoldás kereséséhez, s a nagy cél érdekében
békejobbot nyújtott a rivális nacionalista csoportoknak is.
Shafiishuna Samuel Nujoma 1929-ben született Ovamboföldön, az
angolai határ közelében fekvő Ogandjerában. Tanulmányait a windhoeki
San Bernabe protestáns misszió iskolájában végezte.
Az ötvenes évek végén csatlakozott az apartheid törvények ellen
küzdő békés mozgalmakhoz. 1958-ban, Herman Toivoval együtt
meglapították a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet (SWAPO), melynek
egy évvel később választott elnöke lett.
1960-ban kénytelen volt elhagyni hazáját. Rövid megszakítással
három évtizedet töltött külföldön - Ghanában, Zambiában és
Tanzániában, később a Szovjetunióban, majd a skandináv államokban.
A SWAPO 1966-ban hirdetett fegyveres harcot a pretoriai rendszer
ellen, miután a Dél-Afrikai Köztársaság megtagadta a namíbiai
terület számára még az első világháború idején beígért függetlenség
megadását. (Namíbiát, az egykori német gyarmatot, 1915-ben szállta
meg a Dél-Afrikai Köztársaság. 1966-ban névleg ENSZ gyámság alá
került, de Pretoria nem vett tudomást a világszervezet döntéséről és
nem vonta ki csapatait az országból.)
Sam Nujoma legnagyobb diplomáciai győzelmét akkor aratta, amikor
a SWAPO mint ,,a namíbiai nép egyetlen és valódi képviselője,,,
1976-ban megfigyelői státust kapott az ENSZ-ben.
A fegyveres harc - amelynek 23 év alatt több ezer áládozata volt
- 1988-ban ért véget, amikor a Dél-Afrikai Köztársaság, Kuba és
Angola az Egyesült Államok közvetítésével tárgyalóasztalhoz ült, s
megállapodott a délnyugat-afrikai rendezésről. Ennek keretében Kuba
vállalta, hogy fokozatosan kivonja csapatait Angolából, a
Dél-Afrikai Köztársaság pedig elfogadta, hogy Namíbia függetlenné
válik.
1989 novemberében tartották meg az ENSZ felügyelete alatt az
első szabad választásokat. A megválasztott alkotmányozó
nemzetgyülésbe hét párt került. A SWAPO nem szerezte meg az abszolút
többséget, de ennek ellenére Nujomával szemben egyik parlamenti
csoport sem állított elnökjelöltet.+++
MTI-Panoráma
1990. február 16., péntek 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|